A magyar családi vállalkozások csak minimálisan különböznek a többi kis- és középvállalkozástól – mondta Radácsi László, a Budapesti Gazdasági Egyetem Budapest LAB Vállalkozásfejlesztési Központ igazgatója a Világgazdaság Magyar vállalatok, családi vállalatok című konferenciáján.

Forrás: www.vg.hu 2018.09.27. (Kotroczó Melitta)

A magyar családi vállalkozások csak nagyon kevés szempontból, és minimálisan különböznek a többi kis- és középvállalkozástól.

Radácsi László, a Budapesti Gazdasági Egyetem Budapest LAB Vállalkozásfejlesztési Központ igazgatója a Világgazdaság Magyar vállalatok, családi vállalatok című konferenciáján elmondta:

2016-ban döntött úgy az egyetem, hogy a kkv-k szakértőjévé és támogatójává szeretnének válni. Ehhez azonban átfogó ismereteket kell szerezniük, ennek érdekében tavaly kétkörös empirikus adatfelvételbe kezdtek. A kutatást nehezítette, hogy nincs egységes definíció arról, pontosan mely cégek a családi vállalkozások, számukat 10-50 ezerrel becsülték különböző források.

A vállalkozásfejlesztési központ kutatói létrehozták saját definíciójukat: családi vállalkozás, amely annak tartja magát, vagy ahol a cég legalább 51 százaléka egy család tulajdonában van, és a család részt vesz a vállalkozás irányításában, működtetésében. Ez alapján jelenleg Magyarországon 29500 családi vállalkozás működik, vagyis a kkv-k 58 százaléka ide sorolható. Főként a házaspárok munkaterepei ezek, és csak nagyon kevés, mindössze 2800 többgenerációs családi vállalkozás működik.

A generációváltás nagy akadály a vállalkozások fejlődésében, és pusztán 30 százalékuk éli ezt túl. Az az adat is beszédes, hogy a fiatal, végzős egyetemistáknak csak az 5 százaléka gondolkodik saját vállalkozásban – tette hozzá Radácsi. Kiemelte, a generációváltás a vállalkozások 39 százalékát érinti néhány éven belül. A szakember szerint a generációváltás során a legnagyobb probléma, hogy a családi cég gyakran nem elég vonzó perspektíva a fiatalok számára, és a “keresztapa”, a központi figura szerepet sem egyszerű átruházni. Minden vállalkozásnak szüksége lenne egy cégutódlási tervre.

A többgenerációs családi vállalkozások alkalmazotti létszámban, és árbevétel tekintetében valamivel fejlettebbek az egygenerációs cégeknél, és pénzügyi előnyre is fordítható az, hogy erősebb irántuk a bizalom. A munkaerőhiány ugyanúgy érinti a családi vállalkozásokat, mint a többi céget, pedig a kutatók szerint a hosszú távú gondolkodás miatt vonzóbbnak kellene lenniük a munkavállalók számára. Ennek azonban Radácsiék nyomát sem látták a kutatás során. A többgenerációs családi vállalkozásokra már inkább jellemző, hogy nagyobb munkavállalói bizalmat kapnak.

Gyakran szó esik arról, hogy a hazai kkv-knak még lenne hova fejlődniük, ezt az is alátámasztja, hogy önbevallási alapon a magyar vállalkozások harmada semmilyen innovációt nem hajtott végre az elmúlt években. Ugyanakkor a kutatásból az látható, hogy a családi vállalkozások innovációs hajlandósága, a jövőbe való befektetés erősebb, mint a többi cég esetében. A kutatók számára a legnagyobb meglepetést az okozta, hogy a magyar családi vállalkozások háromnegyede teljes mértékben etikusnak tartja magát.

A fórumról

Friss hírek

Beszámoló a 14. KH Klubról (2018. november 28.)

Ékes Ákos (az Üzletfejlesztés vezetője) a november 28.-ai K&H Családi Vállalatok Klubján bevezetőjében beszélt a múlt héten átadott K&H Díjról és a nyertes pályázókról. Kiemelte, hogy idén a legtöbb pályázat a társadalmi felelősségvállalás kategóriában érkezett és a díjat jövőre is meghirdetik majd. A részletekért kattints ide

Örömmel vezette be a nap izgalmas és sokakat érintő témáját, melynek előzménye 4 évvel ezelőttre nyúlik vissza. A K&H klubok indítását megelőzően ugyanis Ákos ellátogatott 10 családi céghez, akiket többek között a cégeladásról is faggatott és 10-ből 10-en azt válaszolták, szívesen eladnák a cégüket, ha a vevő számukra megfelelő árat kínálna.

Egyesületünket 9 család képviselte az eseményen. Képek itt.

 

Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2018. December 13., Csütörtök

Komócsin Lauránál járt a Női Fórum

A coaching abban segít, hogy még sikeresebbek és boldogabbak legyünk, a coach pedig nem más, mint gyémántcsiszoló. 

Fórumvezetőnk, Dóra Hajni jóvoltából egy DIADALmas self-coachingon vehettek részt Egyesületünk női tagjai - mintegy 30-an - november 16-án az első magyar coaching modell megalkotója, Komócsin Laura vezetésével. Laura prezentációját ide kattintva tudod megtekinteni. 
Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2018. November 22., Csütörtök