A 2024-es európai parlamenti választásokat követően az új testület várhatóan újult erővel veszi szemügyre a dohányipart érintő szabályozásokat – mondta az Indexnek Füzi Csaba, a Continental Dohányipari Zrt. vezérigazgatója. Úgy véli, egy hirtelen minimumadó-emelés drasztikusan érintheti a piacot, termékek eltűnését eredményezheti. Bár hozzá vannak szokva ezekhez a változásokhoz, de nem mindegy, ez a folyamat hogyan zajlik a következő években.
A Continental Dohányipari Zrt. tavaly 63,7 milliárd forintos árbevétellel, illetve 8,2 milliárdos adózott eredménnyel zárta az évet, Füzi Csaba, a társaság vezérigazgatója pedig arról beszélt az Indexnek, hogy az első tíz hónap számai alapján már most kijelenthető, hogy túlszárnyalják a 2022-es mutatókat, annak ellenére, hogy „a költségeink emelkedtek az előző évhez képest, valamint a dohány mint alapanyag drágulása is látható a nemzetközi és a hazai piacon egyaránt. A növekedés egyben azt jelenti, hogy a vállalat képes volt kompenzálni a külső hatásokat.
Ez elsősorban a korábbi beruházásaink által megteremtődött kapacitásnövekedésre vezethető vissza, a többletet el is tudtuk adni. A dohány- és kocsányvágatexportnak köszönhetően például csaknem 10 ezer tonna dohányt dolgoztunk fel, míg korábban a legmagasabb mennyiség sem haladta meg a 6200 tonnát
– ismertette Füzi Csaba. Azzal folytatta, hogy az energiaválság tekintetében normalizálódott a helyzet: sikerült konszolidált áron energiát lekötniük, miközben a piaci árak is visszaestek valamelyest. „Nem vagyunk egyébként energiaintenzív cég, a költségszerkezetünkben az energia nem képvisel magas értéket. Az infláció a piacot tekintve valamilyen szinten éreztette a hatását, de mivel mi jellemzően az alacsonyabb árkategóriákban versenyzünk, nem tapasztaltunk visszaesést az eladásban. Általában a fogyasztók keresték az olcsóbb termékeket” – tette hozzá.
Füzi Csaba (Fotó: Continental Dohányipari Zrt.)
Rendkívül költséges ágazat
A hazai dohánytermesztés állapotát, ezáltal a nemzetközi színtéren elfoglalt helyét firtató kérdésre a vezérigazgató megjegyezte: az európai támogatások eléggé leépültek, ez az ágazat pedig rendkívül költséges, a hektáronkénti 3 millió forintnyi termelési költség sem ritka, emellett hatalmas a termesztés munkaerőigénye, amelyet sok esetben nehéz kielégíteni. „Ezen kockázatok hívták elő a Continental esetében a tavasszal eszközölt 50 százalékos alapáremelést is, melynek hatására a tapasztalatok szerint megnövekedett a termelési kedv. Ez összefüggött azzal is, hogy a hagyományos mezőgazdasági termékek közül a gabonánál, a kukoricánál és az ukrán válság miatt a napraforgónál, jelentős értékesítési árcsökkenés lépett fel a korábbiakkal szemben” – jegyezte meg a szakember. A dohánytermesztés legnagyobb előnye az említett termékekkel szemben az előre leszerződött ár, és az ilyen szempontból biztos piac.
Az európai piac szintjén Füzi Csaba szerint elmondható, hogy nagyon megemelkedtek a dohányárak. „Szerencsés helyzetben vagyunk abban a tekintetben, hogy az általunk felvásárolt dohányt mi használjuk fel, így annak nem kell megmérkőznie a nemzetközi piacon. Ugyan nagy valószínűséggel könnyedén el tudtuk volna adni, de nem garantált, hogy a megfelelő áron. Tehát a vertikális működésünk számunkra kényelmet, a termelőknek pedig biztonságot ad, hiszen a dohány felvásárlása és felhasználása egyaránt biztos, miközben a piac nem így működik. A piacnak, hogyha nem tetszik az ár, akkor nem veszi meg azt a dohányt, így készleten marad, csökkenteni kell az árat, és sok esetben akár a veszteséget is vállalva eladni” – magyarázta.
A TERMELÉSI KVÓTÁK ADOTTAK, TEHÁT ÚJ BELÉPŐK NEM NAGYON JÖHETNEK A HAZAI PIACRA. MÁR AZ IS POZITÍV LENNE A CONTINENTAL DOHÁNYIPARI ZRT. ELSŐ EMBERE SZERINT, HA MEGÁLLÍTANÁK A CSÖKKENÉST, ÉS LEGALÁBB A JELENLEGI MENNYISÉGET TUDNÁK STABILAN BIZTOSÍTANI, HISZEN, HA EGYSZER EZ A KULTÚRA KIHAL, UTÁNA NEM BESZÉLHETÜNK DOHÁNYTERMESZTÉSRŐL MAGYARORSZÁGON.
A globális piacra kitekintve a dohányhiány szintén tetten érhető, a termelői kedv több országban, több régióban is visszaesett, ugyanakkor a kereslet változatlanul megmaradt. „A dohányellenes kampányok ellenére a világnépesség növekedése valamilyen szinten kompenzálja a fejlett világban tapasztalható fogyasztáscsökkenést. Ami viszont az egész világpiacot jobban befolyásolja, az az új generációs termékek bejövetele és terjedése” – vont mérleget Füzi Csaba.
Export Dél-Amerikától Ausztráliáig
Ami a külpiacokat illeti, az export általában a Continental árbevételének mintegy 50 százalékát teszi ki, jellemzően minimálisan marad csak el a hazai értékesítéstől. „Ez a trend nem változott, de a hazai piac súlya jelenleg nagyobb, mint a korábbi években, ami úgy gondolom, egészséges arány: az export 41-42 százalékot tesz ki, viszont az exportpiacban egyértelműen több potenciál rejlik számunkra továbbra is. Idén Dél-Amerikától egészen Ausztráliáig szállítottunk dohánytermékeket.”
A beruházásokkal kapcsolatban a vezérigazgató felidézte, hogy tavaly fejeztek be egy 10 milliárd forint értékű komplex projektet, ami egy új, háromszintes ipari csarnok építését és a dohány-előkészítési üzemrész teljes megújítását tette lehetővé. „Januártól ebben az új előkészítési üzemben termeltünk teljes gőzerővel, így már az első évben jelentősen növelhettük az expandált dohányvágat-értékesítésünket. Ez azt mutatja, hogy a feldolgozott mennyiség alapján nagyon is szükségünk volt erre a beruházásra” – mutatott rá Füzi Csaba.
Fotó: Continental Dohányipari Zrt.
A következő évek projektjeiként kiemelendő a Gyármentő Program keretében elnyert energiahatékonysági beruházás, a kivitelezés jövőre lesz aktuális. Ez utóbbi épületszigetelési munkálatokat, nyílászárócseréket és egy tetőre szerelt napelemes rendszer kiépítését foglalja magába. „Ugyancsak a tervek között szerepel az ipari területeink bővítése. Mivel a telephelyünk egy 132 éves ipari telep, amelyen új épület felhúzása már nem jöhet szóba, ezért a megoldást a telekvásárlásban és a csarnokbérlésben látjuk. Ezek során egy termelési és raktárcsarnokot és egy készáruraktárat szeretnénk majd építeni. Emellett szintén a napirenden van a Sátoraljaújhelyi Ipari Parkban bérelt csarnokunk megduplázása is, amely részben technológiai területként, részben raktárként funkcionál majd. Nagy szükségünk van az új fejlesztésekre, mivel a jelenlegi készáruraktárunk az egyik legrégebbi épületünk, ezáltal főképp logisztikai szempontból szeretnénk előrelépni” – bocsátotta előre a szakember.
Mit hozhat 2024 a dohányiparnak?
A konkrét jövő évi várakozásokkal kapcsolatban Füzi Csaba elmondta: a Continental működését elsősorban nem a gazdasági környezet, helyette sokkal inkább a szabályozási és adózási környezet befolyásolja.
A 2024-es európai parlamenti választásokat követően az új testület várhatóan újult erővel veszi szemügyre a dohányipart érintő szabályozásokat. Egy hirtelen minimumadó-emelés szintén drasztikusan érintheti a piacot, termékek eltűnését eredményezheti. Hozzá vagyunk szokva ezekhez a változásokhoz, de nem mindegy, ez a folyamat hogyan zajlik a következő években.
Úgy véli, fontos lenne, hogy a szabályozók az iparágban dolgozók érdekeit is figyelembe véve hozzák meg az említett döntéseket, elegendő időt hagyjanak az iparági szereplőknek ahhoz, hogy alkalmazkodjanak az esetleges változtatásokhoz.
Arra is kíváncsiak voltunk, a Continental Dohányipari Zrt. vezérigazgatójának szemüvegén át milyen lesz a jövő dohányipara 2030-ban, 2040-ben – vagyis miként reagálnak arra, hogy a hagyományos dohánytermékekkel szemben egyre nagyobb teret nyernek a füstmentes technológiák. „Látszik, hogy az új generációs termékek térnyerése nem feltétlenül úgy alakul, ahogy azt esetleg még a multinacionális cégek is tervezték. Óriási energiával kifejlesztették a dohányt is tartalmazó, hevítéses termékeket, amelyek meg is jelentek a piacon, Magyarországon elég jelentős szeletet hasítva a piaci tortából. Ugyanakkor Európa és a világ szembesült az Elf Bar jelenséggel. Ezek az eldobható, fiatalok számára túlságosan is vonzó termékek rendkívüli mértékben befolyásolhatják a világpiacot. A fejlesztésükbe olyan cégek szállnak be, akiknek azelőtt semmi közük nem volt a dohányiparhoz.”
Fotó: Continental Dohányipari Zrt.
Füzi Csaba szerint nem egyértelmű, hogy mindezt hogyan kontrollálják a döntéshozók. „A magam 44 éves tapasztalatával úgy gondolom, hogy még sok a nyitott kérdés ennek kapcsán.” A Continental jelenleg hagyományos termékeket gyárt, arra építve, hogy ha nem születik olyan adminisztratív korlátozás, ami ezt teljesen ellehetetlenítené, akkor a hagyományos termékeknek még sokáig megmarad a piaca. „Az új generációs termékek gyártását mi is meg tudnánk valósítani, ez tulajdonképpen a piac függvénye. Egyelőre kivárunk, és meglátjuk, milyen kihívásokat és lehetőségeket kínálnak a következő évek” – fűzte hozzá a vezérigazgató.
Családi cég, 700 dolgozóval
A Continental Dohányipari Csoport magyar családi tulajdonban álló magáncég, amely több, Európában működő dohányipari vállalatot egyesít. 27 évvel ezelőtt, 1996-ban alapították Hódmezővásárhelyen, jelenleg mintegy 700 dolgozót foglalkoztat. A cégcsoport termékei a magyar piac mellett az exporttevékenység eredményeként már több mint 30 országban elérhetőek. A cégcsoporthoz tartozik a szolnoki Dofer Dohányfermentáló Zrt., ahol a dohány termeltetése mellett a dohánylevél-feldolgozás folyamatáért felelnek, valamint a több mint 130 éves sátoraljaújhelyi dohánygyár. A Continental Olaszországban, Németországban, Romániában és Szlovákiában is rendelkezik leányvállalatokkal.
Forrás: index.hu | 2024. 01. 15. | Gyöngyösi Balázs
