Németh Dávid – K&H Csoport | vezető elemző
Csontváry-Kosztka Tivadar festőművészként vált ismertté, de azt már kevesen tudják róla, hogy korábban sokáig gyógyszerészként tevékenykedett. Ugyanabban az évben született, mint Vincent van Gogh, ám festeni csak van Gogh halála után kezdett. Tudatosan döntött a festői pálya mellett és tudatosan tervezte meg annak finanszírozását is. Később íróként gyakorlatilag brandingelte magát. Csontváry tudatosságára lenne szükségünk a pénzügyi tervezéseink során is.
Infláció
2023-ban Magyarországon volt a legmagasabb az infláció a régiós országok között. Először az élelmiszerek drágultak sokkal nagyobb ütemben, mint a környező országokban, amit az üzemanyagárak növekedése követett szükségszerűen az ár sapka kivezetésével az elmaradt bevételek ellensúlyozására. A piaci szolgáltatások ára is nőtt, az utóbbi időszakban egyébként főként ez hajtotta fel az inflációt. A magyar élelmiszeripar termelékenysége nagyon alacsony. Az idénre várható pályázatok ezen a területen remélhetőleg javítják majd a hatékonyságot. Belgiumban a béreket az inflációhoz kötik. Itthon az egy egységre jutó profit sokkal jobban nőtt, mint a bérek. Nálunk az inflációs környezetben még nőtt is a cégek profitabilitása. A legfőbb problémát az jelenti, hogy a piaci szolgáltatások húzzák fel az inflációt. Az átlagos béremelés idén várhatóan valahol 10 és 20% között lesz. A kormány a belső kereslet pörgetésén dolgozik, ami a bérek emelkedésével egyidejűleg továbbra is magasan fogja tartani az inflációt, pedig az átlagos infláció csökkentésével az állampapírok után is kevesebb kamatot kellene fizetni.
Munkaerőpiac
Egyre többen dolgoznak, mert a munkaerőpiacon az inaktívak is megjelentek, ám valójában munkaerőhiány van. Az elmúlt időszakban nőtt a munkaerőpiacon megjelenő, de munkát nem találó emberek száma, ami a strukturális problémák kialakulását jelzi a munkaerőkínálatban. A potenciális munkahelyek nem tudják felszívni az aktív, de munkát nem találó munkaerőállományt. A régiók között nagy különbség figyelhető meg az elérhető munkaerő tekintetében is. A szabolcsi és borsodi területeken több a potenciálisan elérhető munkaerő, de milyen képesítésre lenne szükségük és mennyire lehet őket onnan elmozdítani? Az EU-n kívül is érkeznek munkavállalók: Ukrajna és a régiós országok vezetnek, de egyre jobban dominál a Távol-Kelet is, elsősorban Kínából, Indiából és a Fülöp-szigetekről érkeznek hozzánk munkavállalók. Jelenleg 2-300.000 a külföldi munkavállalók száma, amit nehezen lehet összeegyeztetni a kormányzat nem külföldbarát kommunikációjával, ami a későbbiekben problémákhoz vezethet. A törvényt folyamatosan módosítják annak érdekében, hogy ne árasszák el az országot a külföldi munkavállalók. Fogy a magyar népesség, ahogyan az európai is. Jelenleg 1.5 a születési arány Magyarországon, Kínában 1.3, Afrikában azonban még mindig népesség bumm figyelhető meg. A Ratkó-korszaknak köszönhetően itthon még mindig vannak hullámhegyek- és völgyek az aktív munkavállalók számát tekintve, ami szintén teherként sújtja a magyar munkaerőpiacot. Mindezek ellensúlyozására külföldi munkavállalókra van szükségünk vagy óriási fejlesztésre a digitalizációban.
Kína
Kínától korábban mindenki szívesen vett fel hitelt, ám ma már tudjuk, hogy óvatosan kell bánni velük, a „pandamaci-effektus” már nem érvényes. Kína a win-win megegyezést hirdette, de ez ma már nem teljesül. Elindult tehát egy óvatos távolságtartás Kínával, ami a jövőben várhatóan még jobban erősödik. A kínai gazdasági növekedés is lelassult. Ez ma már csak 4-5%, ami a korábbi 10+ %-os növekedéshez képest nagy visszaesés, de lehet, hogy a jövőben még ezt sem fogják tudni tartani. Nettó tőkekiáramlás figyelhető meg náluk, a magánszektor ugyanis nem végez beruházásokat, csak az állam. A lakosság is pesszimista és nő a fiatalkori munkanélküliség, ami a 20%-os tartományt súrolja. Ez nagyon magas, főként, ha összehasonlítjuk a többi ország átlagosan 10-15%-os munkanélküliségi rátájával. Piramisjátékhoz hasonlóan működtek a kínai beruházások, amiket a kínai állam most igyekszik befejezni. A nagy hitelállomány fennmaradt, de nem olyan veszélyes, mint anno az amerikai hitelállomány volt, ugyanis nagy a lakossági megtakarítás. 5-6 évig azonban ez biztos, hogy vissza fogja húzni a kínai gazdaságot. Korábban az elemzők úgy vélték, hogy Kína 2030-40-re fogja utolérni az USÁ-t, ma azonban ezt legtöbben 2050-re tippelik, sőt sokan úgy gondolják, hogy a kínai gazdaság sosem fogja utolérni az Egyesült Államokat a nominális GDP tekintetében.
Magyar ingatlanpiac
A magyar ingatlanpiac tavaly túlértékelt volt. Mostanra ez visszaesett 8%-ra, ami ugyan még mindig kissé túlértékelt, ám a rendszer összeomlásának kockázata eltűnt. Az agresszív kormányzati programok a költségeket tekintve felhajtóerőként működnek. A kormány egy magas nyomású gazdaságot tart fenn, ami extra költségekkel jár. Az állami megrendelések hajtják fel pl. az építőanyag árakat.
Ipar
A feldolgozó- és építőipar recesszióban van. Az euró-zóna 0,5%-os növekedést mutat, ami nem fogja kirántani a magyar gazdaságot a recesszióból 2024-re. Németországból az új megrendelések száma csökken, ez nem jó jel a magyar iparra nézve. A sok akkumulátor beruházásnak köszönhetően az elektromos eszközök gyártása felpörgött, ám idén visszafogott lesz az iparág és talán újra csak 2025-ben várható majd fellendülés. Az első helyen itthon az autóipar áll, őt követi 2. helyen a kemikáliák gyártása (Richter, Borsodchem, Égisz), a 3. helyen pedig a gépek és elektronikai eszközök (akkumulátorok is) gyártása áll. Kérdés, hogy biztosan az akkumulátoré a jövő? Rövidtávon előnyös, hosszútávon azonban az előállított akkumulátorokról nekünk kell majd gondoskodni. A kormány azt reméli, hogy a belső kereslet felpörgése kihúzza az országot a válságból és a 10-12%-os bérnövekedés jelentősen meg fogja emelni a fogyasztást. Az elmúlt időszakban a megtakarítási ráta magas volt, így a fogyasztás valószínűleg még továbbra is visszafogott lesz, legfeljebb csak 3-4%-os bővülés várható. Sokan még a bérminimumot keresik, a magyar munkaerő még mindig nem drága, itthon tehát a bérfejlesztésnek van még bőven tere.
Külföldi működő tőke, növekedés, Forint árfolyam
A külföldi működő tőke állomány tekintetében az Egyesület Államok 2014-ben 20%-os részesedéssel bírt a magyar gazdaságban, ami 2023-ra 7%-ra csökkent. Mindeközben Ázsia 34%-ra nőtt, tehát e tekintetben is keletre fordulás figyelhető meg. A német befektetések aránya is csökkent 26%-ról 17%-ra. Vajon kényszerpálya ez? Kína örömmel jött hozzánk és az európai piacokra, de ha Kína megtámadja Tajvant, akkor óriási szankciókat kapnak, ami ránk is vissza fog ütni.
Növekedés: tavaly a mezőgazdaság enyhítette a recessziót. Idén 2,6-2,8 között várható reálisan a gazdasági növekedés. A kormányzati pénzpumpa nagyon hatékonyan működik, a 2022-es választások előtti pénzköltés azonban csak inflációs sokkot okozott, a gazdaság fejlődéséhez nem járult hozzá. A magyar lakossági energiaárak a legalacsonyabbak. A kormányzati támogatást azonban a cégeknek kell megfizetni, ami rontja a versenyképességüket. A víz- és csatornadíjakban 11 éve nem volt áremelés, erodálódtak a hálózati rendszerek. Az USA 2010 előtt nem is volt jelen az európai gázpiacon, a háborúnak köszönhetően azonban Európának sok gázt tudnak eladni.
A forint árfolyamát tekintve stabil időszakot élünk most: a forint 380-390 tartományban mozog. A jegybank az alapkamat felemelésével stabilizálta a forintot: óvatosság és kiszámíthatóság az MNB jelszava. Az Európai Központi Banktól és az Amerikai Jegybanktól függ majd, hogy mekkora lesz a magyar alapkamat júniustól: valószínűleg gyengülni fog a forint. A nemzetgazdaság szeretne 400 Ft feletti árfolyamot, mert még mindig az a vélekedés, hogy ez erősíti a magyar gazdaságot. Óriási a költségvetési hiány, ami 2023-ban 6% fölé nőtt és örülhetünk, ha ez a hiány idén 5% alatt lesz. Nálunk az egyik legnagyobb, ami a befektetők és a hitelminősítők szerint óriási kockázat.
A jelenlegi helyzetet egy viszonylag békés környezet és a tőzsdei csúcsok jellemzik, de ha körbe nézünk, sok a konfliktus a világban (Ukrajna, Vörös-tenger, India), a sok lokális probléma pedig egy nagy masszává állhat össze. pl. Irán bevonódása a Vörös-tengeren nagyon megemelheti az olajárakat, ami visszafogja a gazdasági növekedést. A pakliban ez is benne van.
Az összefoglalót készítette: Nagy Krisztina Zsuzsanna, ügyvezető titkár, FBN-H Egyesület
35. K&H családi Vállalatok Klub 2024.02.21.
