A bizalmi vagyonkezelési (BVK) struktúrák az utóbbi pár évben terjedtek el igazán. Az elmúlt években hazánkban is egyre népszerűbbé vált a komplex vagyontervezési megoldásokat kínáló bizalmi vagyonkezelés: az ennek keretében kezelt vagyonok száma 2024 februárjában már az ezret is meghaladja. A bizalmi vagyonkezelési struktúrák számának növekedéséhez jelentősen hozzájárult a 2023-ban történt jogszabálymódosítás*, az adómentes vagyonrendelési lehetőség megszüntetése magánszemély vagyonrendelők esetén, amely számos vagyonos személyt arra sarkallt, hogy a bizalmi vagyonkezelési struktúrát még 2023 őszéig létrehozza.
A bizalmi vagyonkezelés az angolszász jogterületen több évszázados múltra visszatekintő jogintézmény, Magyarországon 2014-től elérhető, mint a családi vagyontervezés, a generációváltás, generációs vagyonátruházás egyik kiváló eszköze.
Bizalmi vagyonkezelés (BVK) – mit jelent pontosan?
A BVK szerződés alapján a vagyonrendelő (vagy több vagyonrendelő együttesen) ingyenesen átadja egyes vagyonelemeit (melyek lehetnek pl. részesedések, ingatlanok, jogok, követelések) a vagyonkezelőnek, aki a vagyonrendelő(k) által meghatározott keretek között a kedvezményezett(ek) javára kezeli az így létrejövő önálló vagyontömeget, a kezelt vagyont.
Az átadott vagyontárgyak tulajdonjoga átszáll a vagyonkezelőre, aki a kezelt vagyon adózói jogait gyakorolja és teljesíti kötelezettségeit is.
A magyar piacon leginkább az a modell terjedt el, amelyben a vagyonkezelői feladatokat a vagyonrendelő, a közeli hozzátartozója vagy az általuk létrehozott társaság látja el (eseti, nem üzletszerű bizalmi vagyonkezelés),ezáltal biztosítva az eredeti tulajdonosok befolyását az átadott vagyon felett.
Miért éri meg a bizalmi vagyonkezelés?
A BVK struktúra nagy előnye, hogy rendkívül rugalmasan tölthető meg tartalommal: egy jól kidolgozott szerződés személyre szabottan egyszerre kínál megoldást a vagyonvédelmi, vagyontervezési, cégstrukturálási és komplex házassági vagyonjogi, örökösödési kérdések rendezésére, generációváltás zökkenőmentessé tételére úgy, hogy a struktúra kialakításához, működtetéséhez számtalan adóelőny is kapcsolódik.
Bizalmi vagyonkezelés: mi történt 2023-ban?
Nem árt egy kis visszatekintés ahhoz, hogy a vagyonrendelésre vonatkozó hatályos szabályozást megértsük.
Megszűnt az adómentes vagyonrendelési lehetőség
2023. szeptember 12-től a bizalmi vagyonkezelés több adóelőnye közül az egyik legjelentősebb szűnt meg: az eredetileg adó- és illetékmentes vagyonrendelés adókötelessé vált, amennyiben az átadott vagyonelemek piaci értékelésére került sor.
Miről is van szó? A BVK szerződésben lehetőség van arra, hogy a vagyonrendelő a vagyonrendelni kívánt vagyonelemek aktuális piaci értékét meghatározza, melynek összege – egy későbbi vagyonkiadás időpontjában – tőkének, így adómentes bevételnek minősülhet a kedvezményezetteknél. Igaz volt ez arra az esetre is, ha a felértékelt részesedést a BVK-n belül értékesítették és az ellenértéket adták ki a kedvezményezetteknek. Egy példával élve, ha a 3 millió forintos törzstőkéjű kft-jét valaki a BVK struktúra keretében 1 milliárd forintra felértékelte, majd ezen összegért értékesítette, úgy közel 150 millió forintnyi SZJA -t tudott megspórolni. Ehhez fontos hozzátenni, hogy amennyiben valakinek kizárólag az adóelőny elérése volt a célja a struktúra létrehozatalával (különösen, ha a vagyonrendelői-vagyonkezelői jogok szabályozása, a kedvezményezetti rendszer kidolgozása sem történt meg),úgy az felvetheti a joggal való visszaélés megállapításának kockázatát.
A 2023 szeptemberében hatályba lépett módosítás** ezt az adózási kiskaput zárta be azzal, hogy értékesítésnek minősítette magát a vagyonrendelést, egyben adókötelessé tette a felértékelés révén elért nem realizált árfolyamkülönbözetet, vagyonnövekményt.
A módosítás nem titkolt célja az volt, hogy elejét vegye a kifejezetten adóelőny elérése miatt létrehozandó struktúráknak. Tegyük hozzá, nem véletlenül: a potenciális adóelőny realizálása érdekében az utóbbi években egyre többen alakítottak ki BVK struktúrát egy tervezett cégeladás előtt, így kissé háttérbe szorult a jogintézmény eredeti célja, a vagyonvédelmi, örökösödési, vagyonjogi kérdések hosszú távú rendezése.
Talán felismerve, hogy a radikális szigorítás teljesen ellehetetlenítené a lassan kiépülő vagyonkezelői piacot és az alig tíz éve bevezetett bizalmi vagyonkezelés lassú halálához vezetne, a 2023-as őszi adócsomag*** puhított a szigoron.
Bizalmi vagyonkezelés (BVK) újratöltve – a jelen és a jövő: adómentesség feltételekkel
Kimeneti adózás
A 2023. december 30-ától hatályos rendelkezések alapján a felértékeléssel történő vagyonrendelés továbbra is adóköteles értékesítésnek minősül, ugyanakkor tényleges adófizetési kötelezettség csak akkor merül fel, ha a nem realizált eszközérték-növekményt (akár a felértékeléssel érintett vagyontárgyat, akár a helyébe lépő vagyonelemet) vagy annak egy részét a vagyonrendelést követő öt éven belül kiadja a vagyonkezelő a kedvezményezettnek.
Az előbbi példánknál maradva, ha a cégértékesítésből befolyó 1 milliárd forint legalább öt évig a kezelt vagyon része marad, és nem kerül a kedvezményezett magánszemélyek részére kiadásra, úgy tényleges adófizetés csak az újra befektetés hozama kapcsán merülhet fel. Öt éven belüli vagyonkiadás esetén az eszközérték-növekmény osztalékként adóköteles, de – a korábbi szabályozástól eltérően – az adót nem a vagyonrendelő, hanem a kedvezményezett köteles megfizetni (ún. kimeneti adózás).
A részletesen kidolgozott szabályok adminisztratív kötelezettséget is rónak a vagyonkezelőre: ha vagyonrendeléskor felértékelés történik, az eszközérték-növekményt meg kell állapítani (ehhez a vagyonrendelő adatszolgáltatási kötelezettsége társul) és azt 5 évig nyilván kell tartani.
E változással jó irányba mozdult el a szabályozás: gátat vet a visszaélésszerű gyakorlatnak és egyben világossá teszi a jogalkotói elvárásokat: a vagyonrendelt vagyonelemeket legalább öt éven keresztül a kezelt vagyonban kell tartani az adómentesség alkalmazásához.
Ugyanis mindezidáig kérdéses volt, hogy a rendeltetésszerű joggyakorlás elve alapján milyen időtávon belül kérdőjelezhető meg a kedvezményezettek részére történő adómentes tőkekiadás, tekintettel arra, hogy egy hosszú távra kialakítandó struktúráról van szó (a Ptk. 50 évben maximalizálja a jogviszony időtartamát).
Most úgy tűnik, hogy az adómentességhez előírt ötéves időtartam egyfajta igazodási pont lehet minden bizalmi vagyonkezelés számára.
Fontos kiemelni, hogy a jogszabálymódosítás nem érintette a kezelt vagyon hozamának adózását: abban nincs változás, hogy a vagyonkezelés hozama osztalékként adózik a kedvezményezett magánszemélynél és a kezelt vagyon TBSZ számlán elért hozama továbbra is adómentességet élvez mind a kezelt vagyon, mind a magánszemély szintjén.
Az előzőekben ismertetett adóváltozások a családi vagyontervezés másik eszközére, a vagyonkezelő alapítványokra, így a vagyonelemek magánalapítvány részére történő tulajdonba adására is vonatkoznak.
Bizalmi vagyonkezelés (BVK) 2024
Összefoglalva a fentieket, gondos és alapos tervezés mellett továbbra is kedvező adózási környezetben alakítható ki olyan BVK struktúra, mely egyszerre képes ellátni vagyonvédelmi, vagyontervezési és öröklési funkciókat is, ezért, ha vagyontervezésről van szó, a jövőben is érdemes a bizalmi vagyonkezeléssel számolni.
Mit érdemes tenni a már működő vagyonkezelési struktúráknak?
Már működő vagyonkezelői struktúra esetén érdemes felülvizsgálni, hogy érdemes-e további vagyonelemeket kiegészítő vagyonrendelés keretében átadni, hogy az alapszerződésben kellő részletességgel szabályozták-e az egyes szereplők jogköreit, különösen a vagyonrendelő halála esetére vonatkozóan, illetve a kapcsolódó adminisztratív teendők elvégzése is megtörtént-e. Pár éven belül felmerülhet a részletszabályok szofisztikáltabb kidolgozása iránti igény, de akár a kedvezményezetti rendszer módosítását is indukálhatja a családi helyzet későbbi megváltozása (pl. házasságkötés vagy válás, új gyermek születése). Érdemes tanácsadóval egyeztetni akkor is, ha a BVK-ra vonatkozó komplex számviteli szabályokkal a céges könyvelő nem boldogul, avagy a cégértékelés további alátámasztásra szorul. Ha pedig valaki cégértékesítés előtt áll, úgy a bizalmi vagyonkezelésbe adott cégek kapcsán is javasolt annak áttekintése, hogy a cégcsoporton belüli strukturálás megkönnyítheti-e a tervezett tranzakciót (pl. üzletág előzetes leválasztása).
Forrás: Fajcsák Gábor https://www.rsm.hu/ 2024.02.21
