Sikeres vállalkozást alapítani nem könnyű, de azt az örökösöknek átadni adott esetben még annál is nehezebb. A generációváltás ugyanis megannyi kérdést felvethet, s itt nemcsak szakmai vagy a cégvezetéssel összefüggő dilemmák kerülhetnek elő, hanem személyes, családi szempontok is.
Az öröklés, az átörökítés ugyanolyan életbevágó történés a cég életében, mint valamely beruházás, fejlesztés, nagy összegű vásárlás. Ugyanúgy alapos átgondolást és szakszerű előkészítést igényel – mondta a manager magazinnak Csővári István ügyvéd, amikor a lehetséges buktatókról kérdeztük.
A Jalsovszky iroda ügyvédje elöljáróban felidézte: néhány éve már illetékmentesen örökölhetnek az egyenes ági rokonok, ahogyan az ajándékozás esetén sem kell leróni az illetéket, ha felmenők és leszármazók között vándorol a vagyon. Ezeket a szabályokat a vállalkozások részesedéseinél is alkalmazni lehet, vagyis nincs akadálya annak, hogy a tulajdonos ingyen hagyja cégét a gyermekeire, esetleg unokáira. „Aki előre cselekszik, sok bonyodalmat megelőzhet, de akár azt is elkerülheti, hogy megszűnjön az éveken, akár évtizedeken át épített családi vállalkozás” – mondta az ügyvéd.
Régi tapasztalat, hogy konfliktus kialakulhat az idősebb és a fiatalabb generáció között ugyanúgy, mint az örökösök között.
A jogász rámutatott: a magyar társasági jog széles mozgásteret ad a helyzet rendezésére. Az örökhagyó például feltételeket szabhat meg, s előre meghatározhatja az osztalék vagy a szavazati jog kérdését, de bizonyos keretek között a cég jövőjét is. Az egyik legfontosabb téma ugyanakkor a vagyon.
Az ügyvéd felvázolt néhány érdekes vagyongarantáló megoldást: gyakori, hogy minden vagyonelem – például az ingatlanok, a gépek, a készpénz – a cég tulajdonában van. Ez adott esetben kockázatot jelenthet, előfordulhat ugyanis, hogy a társaság később szorult helyzetbe kerül, s akkor akár minden felhalmozott vagyont elveszíthet.
„Manapság gyakori megoldás, hogy a jó anyagi helyzetben lévő, kötelezettségeit mindenkor időben kifizető társaság értékeit egy másik cégbe szervezik át – mondta a jogász, gyorsan hozzátéve, hogy ez senkinek semmilyen jogsérelmet nem jelent. – Az átszervezés idején a vállalkozásnak nem lehetnek elmaradásai, később pedig minden üzletfél, hitelező akadály nélkül megtudhatja, hogy a cég csupán a termelést végzi, a szolgáltatásért felel, de nagy értékű vagyontárgyai más társaságnál vannak.”
Csővári István szerint emellett a magyar vállalkozói szféra kezdi felfedezni a holding előnyeit is – ez a forma leginkább arra alkalmas, hogy egységes irányítást garantáljon több cégnek, akár az örökhagyó akaratának megfelelően fogja össze a család néhány vállalkozását.
Mutatkozik némi érdeklődés az olyan új megoldások iránt is, mint a bizalmi vagyonkezelés, de sokan inkább csak gondolkodnak azon, hogy belevágjanak-e. Az ügyvéd rámutatott: egyre többen fontolgatják, hogy cégük, esetleg cégeik ügyét, jövőjét jó előre elrendezzék, de a tudatos tulajdonosok aránya még mindig nagyon alacsony. Pedig ezen sok, akár a cég léte is múlhat. A rossz örökítés, átadás miatt olyan viszályokkal teli helyzet alakulhat ki, ami csak a vállalkozás megszűnésével oldható meg.
