Édesapja egy panellakásból indította a legnagyobb magyar tulajdonú logisztikai vállalkozást, ma a fia viszi sikerrel. Fülöp Szabolcs, a Trans-Sped ügyvezetője multis karrierjét hagyta hátra a családi cégért. A generációváltás tapasztalatairól, a hazai kkv-szektor megerősödéséről és a régiós kilátásokról kérdeztük.
Már gyermekkorában megismerkedett a céggel, amelynek később a vezetője lett?
Hét-nyolc éves lehettem, amikor édesapám megalapította a vállalkozást. Néhány év alatt nőtte ki magát a fuvarszervező cég annyira, hogy a panellakásunkból átköltöztünk egy kertes házba, a vállalkozás pedig annak a második emeletére. Testvéremmel besegítettünk a flopilemez formatálásától a nyomtatópapír utántöltéséig, nyáron pedig raktársepregetésre fogtak minket. Régóta beleláttunk a cég működésébe, édesapám ezzel kelt és feküdt.
Egyértelmű volt, hogy a családi vállalkozásban képzeli el a jövőjét?
Budapesten kezdtem az egyetemet, vezetésszervezést és gazdálkodástudományt tanultam a Corvinuson, később kontrolling specializációra mentem. Először egy stratégiai-gazdasági tanácsadó társaságnál, majd a légi forgalmi irányításnál dolgoztam. Édesapám is biztatott, hogy építsünk saját karriert, szerezzünk piaci tapasztalatokat. Közben pedig a cég is töretlenül fejlődött. Érettebb fejjel, látva a huszonöt éve piacon lévő vállalkozásunkat, úgy gondoltuk, célszerű lenne közösen továbbvinni.
Nem minden családi vállalkozásnak sikerül jól a generációváltás, hiszen a fiatal tehetségeket elszippantják a multik.
Abszolút így van, de érzek pozitív elmozdulást. Amikor egyetemista voltam, a kétezres évek elején, a multik a virágkorukat élték hazánkban. A legjobb karriert, fizetést és kihívásokat ők nyújtották, nagy volt az eltérés a nemzetközi és a magyar cégek között. Az előző öt-tíz évben a digitalizáció fejlődésével viszont jelentős innováció áramlott be a magyar kis- és középvállalkozói szektorba is. Továbbra sem szűnt meg a tendencia, hogy a legjobb egyetemekről egyenes út vezet a nagy multi cégekhez, de azért a vidéki városokban is vannak tehetségek. A nyugati vállalkozói kultúra több száz éves hagyományaival szemben mi csupán harminc év tapasztalatára támaszkodhatunk. A magyar családi vállalkozások jelentős része nem fogja tudni megugrani az első generációváltást, inkább újak fognak alakulni.
Sok nyugat-európai és ázsiai vállalat fontolgatja, hogy növeli magyarországi termelését.
A logisztikában is ez látszik?
Itt is látható: az utóbbi harminc évben kiszorultak a magyar tulajdonú vállalkozások a piacról, a harminc legnagyobb cég között csak néhány magyar maradt. Döntően nemzetközi társaságok vették át az irányítást. Rengeteg magyar céget felvásároltak. A nyugati ipar betelepülésével a nyugati logisztikai vállalatok is megérkeztek Magyarországra.
Akadályozhatja a külföldiek túlzott térnyerése a magyar gazdaság fejlődését?
Ha egy nagy nemzetközi iparvállalat hozza magával a nyugat-európai logisztikai társaságát, az azt jelenti, hogy a magasabb hozzáadott értékű és eredménytartalmú tevékenységek a nemzetközi vállalatoknál koncentrálódnak, és a legalsó szintű munkába tud csak alvállalkozóként bekapcsolódni egy kisebb piaci erővel bíró magyar cég. Ezáltal a növekedési potenciálja korlátozott lesz. Kívánatos lenne, ha a magyar kkv-szektornak a jelenleginél erősebb derékhada lenne.
Mit tehetnénk ennek elősegítésére?
A gazdaságpolitika előírhatná, illetve célszerű lenne fenntartani azt, hogy bizonyos betelepülő cégek valamilyen minimumarányban magyar beszállítókkal dolgozzanak. Lehetnének ezek logisztikai szolgáltatók, takarítók vagy épp alapanyag-beszállítók. Ez meg tudná törni azt, hogy a multinacionális cég magával hozza az alvállalkozóit – jellemző, hogy a magyar társaságok meghívást sem kapnak a nagy nemzetközi vállalatok tendereire.
Ha a válság hatására sok magyar mikro- és kisvállalat megszűnik, a munkavállalók átáramlanak nagyobb cégekhez, amelyek termelékenyebbek. Ezzel javul a hatékonyság?
Szerintem ez negatív hatással lenne a gazdaság teljesítőképességére. Ha egy tízautós magyar fuvarozócég megszűnik, és a DHL alvállalkozójaként nem fog a Mercedes-gyárba szállítani alkatrészt, az nem azt jelenti, hogy holnaptól majd a Trans-Sped megerősödve fog oda szállítani, hanem azt, hogy egy bolgár fuvarozó veszi át a magyar társaság helyét. Veszélyesnek tartanám ezt. A nehéz helyzetbe kerülő magyar kkv-k egy része le fog morzsolódni a mostani gazdasági válsághelyzetben. Nem hiszem, hogy versenyképességet vagy termelékenységet javít, ha a hazai kis cégek tönkremennek.
Forrás: mandiner.hu / 2021. január 21. / Oláh Dániel
