Fulopszabolcs

Helyzetbe kell hozni a magyar beszállítókat!

Édesapja egy panellakásból indította a legnagyobb magyar tulajdonú logisztikai vállalkozást, ma a fia viszi sikerrel. Fülöp Szabolcs, a Trans-Sped ügyvezetője multis karrierjét hagyta hátra a családi cégért. A generációváltás tapasztalatairól, a hazai kkv-szektor megerősödéséről és a régiós kilátásokról kérdeztük.

Már gyermekkorában megismerkedett a céggel, amelynek később a vezetője lett?
Hét-nyolc éves lehettem, amikor édesapám megalapította a vállalkozást. Néhány év alatt nőtte ki magát a fuvarszervező cég annyira, hogy a panellakásunkból átköltöztünk egy kertes házba, a vállalkozás pedig annak a második emeletére. Testvéremmel besegítettünk a flopilemez formatálásától a nyomtatópapír utántöltéséig, nyáron pedig raktársepregetésre fogtak minket. Régóta beleláttunk a cég működésébe, édesapám ezzel kelt és feküdt.

Egyértelmű volt, hogy a családi vállalkozásban képzeli el a jövőjét?
Budapesten kezdtem az egyetemet, vezetésszervezést és gazdálkodástudományt tanultam a Corvinuson, később kontrolling specializációra mentem. Először egy stratégiai-gazdasági tanácsadó társaságnál, majd a légi forgalmi irányításnál dolgoztam. Édesapám is biztatott, hogy építsünk saját kar­riert, szerezzünk piaci tapasztalatokat. Közben pedig a cég is töretlenül fejlődött. Érettebb fejjel, látva a huszonöt éve piacon lévő vállalkozásunkat, úgy gondoltuk, célszerű lenne közösen továbbvinni.

Nem minden családi vállalkozásnak sikerül jól a generációváltás, hiszen a fiatal tehetségeket elszippantják a multik.
Abszolút így van, de érzek pozitív elmozdulást. Amikor egyetemista voltam, a kétezres évek elején, a multik a virágkorukat élték hazánkban. A legjobb karriert, fizetést és kihívásokat ők nyújtották, nagy volt az eltérés a nemzetközi és a magyar cégek között. Az előző öt-tíz évben a digitalizáció fejlődésével viszont jelentős innováció áramlott be a magyar kis- és középvállalkozói szektorba is. Továbbra sem szűnt meg a tendencia, hogy a legjobb egyetemekről egyenes út vezet a nagy multi cégekhez, de azért a vidéki városokban is vannak tehetségek. A nyugati vállalkozói kultúra több száz éves hagyományaival szemben mi csupán harminc év tapasztalatára támaszkodhatunk. A magyar családi vállalkozások jelentős része nem fogja tudni megugrani az első generációváltást, inkább újak fognak alakulni.

Sok nyugat-európai és ázsiai vállalat fontolgatja, hogy növeli magyarországi termelését.

A logisztikában is ez látszik?
Itt is látható: az utóbbi harminc évben kiszorultak a magyar tulajdonú vállalkozások a piacról, a harminc legnagyobb cég között csak néhány magyar maradt. Döntően nemzetközi társaságok vették át az irányítást. Rengeteg magyar céget felvásároltak. A nyugati ipar betelepülésével a nyugati logisztikai vállalatok is megérkeztek Magyarországra.

Akadályozhatja a külföldiek túlzott térnyerése a magyar gazdaság fejlődését?
Ha egy nagy nemzetközi iparvállalat hozza magával a nyugat-európai logisztikai társaságát, az azt jelenti, hogy a magasabb hozzáadott értékű és eredménytartalmú tevékenységek a nemzetközi vállalatoknál koncentrálódnak, és a legalsó szintű munkába tud csak alvállalkozóként bekapcsolódni egy kisebb piaci erővel bíró magyar cég. Ezáltal a növekedési potenciálja korlátozott lesz. Kívánatos lenne, ha a magyar kkv-szektornak a jelenleginél erősebb derékhada lenne.

Mit tehetnénk ennek elősegítésére?
A gazdaságpolitika előírhatná, illetve célszerű lenne fenntartani azt, hogy bizonyos betelepülő cégek valamilyen minimumarányban magyar beszállítókkal dolgozzanak. Lehetnének ezek logisztikai szolgáltatók, takarítók vagy épp alapanyag-beszállítók. Ez meg tudná törni azt, hogy a multinacionális cég magával hozza az alvállalkozóit – jellemző, hogy a magyar társaságok meghívást sem kapnak a nagy nemzetközi vállalatok tendereire.

Ha a válság hatására sok magyar mikro- és kisvállalat megszűnik, a munkavállalók átáramlanak nagyobb cégekhez, amelyek termelékenyebbek. Ezzel javul a hatékonyság?
Szerintem ez negatív hatással lenne a gazdaság teljesítőképességére. Ha egy tízautós magyar fuvarozócég megszűnik, és a DHL alvállalkozójaként nem fog a Mercedes-gyárba szállítani alkatrészt, az nem azt jelenti, hogy holnaptól majd a Trans-Sped megerősödve fog oda szállítani, hanem azt, hogy egy bolgár fuvarozó veszi át a magyar társaság helyét. Veszélyesnek tartanám ezt. A nehéz helyzetbe kerülő magyar kkv-k egy része le fog morzsolódni a mostani gazdasági válsághelyzetben. Nem hiszem, hogy versenyképességet vagy termelékenységet javít, ha a hazai kis cégek tönkremennek.

Forrás: mandiner.hu / 2021. január 21. / Oláh Dániel

Megosztás

Share on facebook
Share on twitter
Share on linkedin
Share on email

Útravaló az áprilisi klubról

Az áprilisi klubon, melyen 28 család képviseltette magát, Dávid, Tom, Monostori Gitta (pszichológus, szervezetfejlesztő coach) és Varga Szabolcs a családi alkotmány készítésének folyamatán vezettek végig