Family Firm Institute adatai szerint globálisan az összes vállalkozás nagyjából kétharmada családi cég.
A megtermelt javak (GDP) 70–90 százaléka köthető ehhez a gazdasági körhöz, a munkahelyek 50–80 százalékát biztosítják világszerte.
A vállalkozások indulásakor is a finanszírozás e formája dominál: a startupok 85 százalékánál a korai szakaszban a család adja a szükséges forrást. A családi vállalkozások súlya régiónként persze komoly eltérést mutat, e cégek sokasága pedig rendkívül színes. Vannak köztük mára hatalmassá nőtt vállalatok (a rendelkezésre álló adatok alapján minden harmadik ilyen).
Működnek ugyanakkor a méretüket tekintve jóval kisebb, de hagyományaikban annál gazdagabb, évezredes múltú családi cégek is, mint például a japán Hajakavában található, 705-ben alapított Nisijama Onsen Keiunkan, egy forró vizű forrásra épült szálloda, amely a világ legrégebbi folyamatosan működő szálláshelyeként hirdeti magát (ugyanazon család 52 generációja üzemelteti több mint 1300 éve).
A családi vállalkozások igazán sikeresek lehetnek, és bizonyos szituációkban akár előnyt is élvezhetnek a piaci versenyben – az EY szakemberei szerint ezt az állítást támasztja alá a világ 500 legnagyobb családi cégéről megjelent 2019-es Global Family Business Index rangsor. Az EY és a svájci St. Gallen Egyetem által össszeállított adatok alapján a top 500 ilyen vállalkozás árbevétele az utóbbi két évben 9,9 százalékkal nőtt, elérve a 15 milliárd dollárt, miközben a Fortune 500-as listáján szereplő cégek eredménye ebben az időszakban gyakorlatilag stagnált (0,06 százalékkal bővült). A listán jegyzett vállalkozások közel fele (46 százaléka) európai, mintegy harmada (30 százalék) észak-amerikai.
A hazai családi vállalkozásokról egyelőre keveset tudunk. Bár van ma is működő olyan hazai tőzsdei családi cég, a Zwack, amelynek története több mint 200 évre nyúlik vissza. Magyarországon magánvállalkozások alapítására csak 1982 óta van ismét mód, tömegesen pedig a rendszerváltást követően jelentek meg ezek a gazdasági egységek a hazai cégvilágban.
A rendelkezésre álló ismeretek gyors bővülését hozhatja az a hosszú távú kutatás, amelyet a Budapesti Gazdasági Egyetemen 2017 tavaszán létrehozott Budapest LAB Vállalkozásfejlesztési Központ indított a magyarországi családi vállalkozások jellemzőinek felderítésére. A programban az első, az alapítás után publikált felmérésben az alapfogalmakat tisztázták, egyebek mellett azt a kérdést, hogy mely cégek is azok, amelyeket családi vállalkozásnak lehet tekinteni – erre ugyanis nincs a világban vagy akár szűkebb térségünkben sem általánosan elfogadott definíció.
A kutatás során 56 családivállalkozás-definíciót azonosítottak a nemzetközi szakirodalomban, ezek közül 12 olyat találtak, amely objektív mérésre adott lehetőséget. Saját meghatározást is alkottak: eszerint családi vállalkozásnak tekintik azokat a cégeket, amelyek magukat családi vállalkozásnak tartják, vagy ahol a cég legalább 51 százaléka egy család tulajdonában van, és a család részt vesz a vállalkozás irányításában, vagy a családtagok alkalmazottként részt vesznek a vállalkozás működtetésében, vagy a vezetés és a tulajdonlás átadása részben vagy teljes mértékben a családon belül valósul meg.
Kizárták ugyanakkor e körből a három főnél kevesebb foglalkoztatottat alkalmazó és 50 millió forintnál alacsonyabb éves árbevételű vállalkozásokat.
Álláspontjuk szerint ugyanis e méretkategória alatt nem lehet cégszerű működésről beszélni. Ennek a kritériumnak az Opten 2017-es céginformációs adatbázisából bő 50 ezer vállalkozás felelt meg, amelyből 28–34 ezerre becsülték a családi vállalkozások számát, azaz arányuk 57–66 százalékra tehető.
A program már az elején megcáfolt néhány mítoszt is. Általában a családi vállalkozások előnyei között említik, hogy felelősebben, hosszabb távon gondolkodva működnek, vagy éppen erősebb a munkaerő-megtartó képességük. Az első eredmények azonban ezt hazai viszonylatban nem igazolták. Azt a tényt, hogy a családi gyökerű vállalkozások nem igazán különböznek a többi cégtől, a felmérés készítői elsősorban azzal magyarázták, hogy magyar családi vállalkozásoknál még nem alakultak ki azok a határozottan elkülönítő jellegzetességek, amelyek Nyugat-Európában például tisztán azonosíthatók, nem telt el ugyanis elég idő. Ehhez jellemzően le kell győzni az első generációváltással összefüggő kihívásokat.
Olyan cég pedig, amelynél ez már lezajlott vagy öt éven belül esedékes, a becslések szerint mindössze 2800 van Magyarországon.
A teljes magyar cégstruktúrát nézve az Opten adatai szerint láthatók azért olyan jelek, hogy azok a vállalkozások, amelyeknek a tulajdonosai között kimutatható családi (szülő–gyerek vagy testvér) kapcsolat, eltérnek a magánszemélyek által tulajdonolt cégek teljes körétől. Azon túl, hogy ezen vállalkozások átlagéletkora kissé magasabb a magánszemélyek által birtokolt teljes mintáénál, e körben arányában jóval több a kedvezőbb kockázati besorolású, mint ami általában jellemzi a hazai cégvilágot. A jelenleg Magyarországon magánszemélyek tulajdonában lévő 399 ezer vállalkozásból a legjobb kockázati besorolást (a) a vállalkozások 16, a legjobb két kategóriába (a és b együttesen) a cégek 57 százaléka kapta. Ugyanez a két adat azon cégeknél, ahol családi kapcsolat kimutatható, 20, illetve 70 százalék.
A cikk a Manager Magazin októberi számában jelent meg.
