1. online klub beszámoló

Kalocsai Zsolt:

Nagyon jól indult az év, mindenki élvezte a magas nyomású gazdaságot, az alacsony kamatokat, sőt az év első két hónapjában a cégek rekord adatokat produkáltak. Aztán becsapott a koronavírus.

Az elemzések többsége azt vallja, hogy a koronavírus kiváltotta helyzet egy V-alakú event-driven típusú válság lesz gyors bekövetkezéssel és gyors lefolyással. A 2. negyedév végén már várhatóan elkezdődik egy visszarendeződés, de ez valószínűsíthetően egy lassú folyamat lesz. A mai beszélgetés 4 témája:

 

1. Cégvezetői lépések válsághelyzetben
2. Forint/Euro árfolyam várható alakulása
3. Praktikák, jótanácsok a likviditás megtartása érdekében
4. A kormány gazdaságvédelmi akciótervének várható intézkedései

 

Fontos a jó stratégia, de néha az eredményre is érdemes ránézni. (Churchill)

 

A cégvezetők és tulajdonosok által az elmúlt 3 hétben hozott leggyakoribb intézkedések (12+1):

• A cégeknek csupán egynegyede rendelkezik valamilyen tervvel a kialakult helyzetre. A többség még mindig várja a csodát a bankjától, a tanácsadójától vagy a kormány intézkedéscsomagjától. Csak 25% dolgozott ki megfelelő tervet, melyet már elkezdtek végrehajtani. Pedig a tervezés és a tervek végrehajtása kulcsfontosságú!
• A vevői kockázat elemzés most elkerülhetetlen. ABC analízist szükséges készíteni a vevőinkre, hogy felmérjük a kockázatokat. Látnunk kell előre, mely vevőink lesznek fizetőképesek és melyek a kockázatosak.
• Egy faktorálási alap létrehozása van tervben. Az olyan követeléseiteket, melyeket a vevőitek nem tudnak kifizetni, a nemzeti faktorálási alap visszkereset nélkül meg fogja finanszírozni. Ezért érdemes kivárni. Vagyis egyelőre ne faktoráljuk el olcsóbban a követeléseinket.
• A szállítók tekintetében az „élni és élni hagyni” elvet kell érvényesíteni, hiszen a szállítóinkra a jövőben is szükségünk lesz, ezért nem fizetés helyett inkább kedvezményeket érdemes a szállítóknál kiharcolni. Minden szállítóval (egyesével) megállapodást kell kötni.
• A beruházásokat és fejlesztéseket újra kell gondolni. Nem feltétlenül kell leállítani, de áttekinteni mindenképpen szükséges és esetlegesen a 3.- 4. negyedévben újra aktiválhatók.
• A bérköltség elemzést igényel a teljes munkavállalói létszámra tekintettel. Összesíteni kell a teljes nettó, bruttó és szuperbruttó bérköltséget. Ez a három szám lesz a kulcs. A fennmaradást az fogja biztosítani, ha a nettó béreket tudjuk hosszabb távon fizetni. Ha a válság elhúzódik, a bérstratégiában pontosan tudnunk kell, hogy melyik fázisban milyen lépéseket szeretnénk megtenni és ezt a munkavállalók felé is kommunikálni kell pánikkeltés nélkül.
• A rugalmas munkaidő lehetőségét újra kell gondolni, a szabadság, részszabadság, részmunkaidő és home-office bevezetése válik szükségessé. A Munka Törvénykönyve is átalakult, a rendelkezéseket nem fogják olyan szigorúan venni.
• A bankbetétek biztonsága előtérbe került. Az országos betétbiztosítása alap 100.000 euróig garantálja a betéteket, efölött nem térítenek meg semmit, ezért érdemes diverzifikálni. Érdemes biztonsági folyószámlahitelt felvenni. A korábbi válságban volt olyan példa, hogy az ügyfelek egyezséget kötöttek a bankkal, hogy a kötelezettségeikkel szemben a betéteiket beszámítsák, így nem bukták el a betétjüket.
• A napi működési hatékonyságot növelni kell. A munkavállalók megnyugtatására megéri fenntartani a „business as usual” látszatát, mivel a helyzet még legalább 2 hónapig fennáll.
• A vezetőkkel most nem találkoznak a dolgozók, viszont tudni akarják, mi lesz velük, így a tájékoztatásuk elengedhetetlen. Zsolt vlogot indított, minden hétfőn felkerül a youtube-ra, a munkavállalók pedig meghallgathatják. A dolgozók feltehetik a kérdéseket, melyekre választ kapnak. Nagyon pozitívak ezzel kapcsolatban a munkavállalók visszajelzései.
• A versenytársak elemzése is nagyon fontos. A nem megfelelő hatékonysággal működő versenytársak felvásárlására vagy a piacukra belépésre nyílik majd lehetőség a jövőben. Kéthetente, havonta érdemes versenytárselemzést végezni.
• Az innovatív cégek termék- és szolgáltatásfejlesztéssel készülnek az új időkre.
• A digitális stratégia a jelenlegi időben kiemelten fontos. Aki már beruházott, az előnyt élvez a többiekkel szemben.

A Forint alakulása

 

Míg korábban a forint együtt mozgott a régió devizáival, addig ma lényegesen (7-8%-kal) gyengébb a forint, mint a zlotyi vagy a korona. A beszerzési menedzser index nálunk csökkent leginkább, mi vagyunk a legsérülékenyebb gazdaság. A termelések leálltak, a gyárak bezártak. A nyitott gazdaság oda vezetett, hogy a külkereskedelmi mérlegünk megborult. Az exportőreink most nem tudnak értékesíteni és a fogyasztás is csökken. Szándékos gazdaságpolitikai törekvés volt a magyar gazdaság magas hőfokon pörgetése. A magyar versenyképesség fenntartása érdekében a folyamatos forint gyengítés is szándékos intézkedés volt annak érdekében, hogy a gyorsan növekvő magyarországi bérek euróban ne növekedjenek olyan mértékben. Az elmúlt hetekben ennek hatása hatványozottabban érződik. Volt ugyan egy intervenció a MNB-től, de a következő 4-8 hétben lényegesen gyengébb árfolyamokat is fogunk látni, az euró árfolyama akár 370-390-re is felmehet.

Az euró kitettségünk megsaccolását követően a megfelelő biztosítási intézkedéseket meg kell hozni. Ez a dollárra is vonatkozik. A magyar államadósság finanszírozása csak 15%-ban deviza alapú, 85%-ban forint alapú, ezért a kitettség lényegesen kisebb, ami oda vezethet, hogy a kormány és az MNB jelentősen tudja inflálni a magyar államadósságot és tovább gyengíteni a forintot.

Megfigyelhető egy politikai befolyás is: a válságkezelési intézkedések határidők nélküli bevezetése bizonytalansági tényező a befektetők szempontjából, így tőkekivonás várható. Ez a 15%-os deviza államadósság finanszírozásából történhet meg, ami tovább gyengíti a forintot. Tehát a forint mindenképpen gyengülni fog a következő hetekben. A normalizálódás lassú útjára történő rálépéssel ez a folyamat is szép lassan meg fog fordulni.

Dr. Jójárt Ferenc kérdése: Milyen technológiákat ajánlasz az árfolyamingadozás elleni védelemre?

Kalocsai Zsolt:

• Meg kell nézni a devizakitettséget minden cégben. A szállítók, bérleti díjak kifizetése devizában adott időintervallumra vonatkozik, jól láthatjuk, hogy mikor mennyi devizára van szükségünk.
• Azt is meg kell vizsgálni, hogy vevői oldalon részben vagy egészben fedezhető-e ez a devizakitettség. Ha csak részben, akkor a nem biztosított részre fedezeti ügylet köthető a bankoknál. Az összegszerűséghez (jellemzően 50-100.000 EUR) kötött gyakran opciós ügyletek drágák, a biztosítási (hedge) ügyletek olcsóbbak. Zsolt a saját kereskedelmi bankjánál köti a jövőre fontos ügyleteket, de max. 1 évre tudnak kitekinteni. 360 alá eső árfolyamnál már érdemes árfolyamfedezeti ügyleteket kötni.

Ékes Ákos felajánlja a K&H Treasury konzultációs segítségét valamennyi FBN-H tagnak, nemcsak a K&H ügyfeleknek.

Boross Dávid kérdése: megéri akkor forintban eladósodni és abból finanszírozni az EUR eladósodottságot?

Kalocsai Zsolt:

Ha kezelhető szintre lemegy az árfolyam (360 alá), akkor normál napi ügylettel is megvehető az euró, ez a fapadosabb árfolyambiztosítás, de vannak egyéb fedezeti stratégiák is, amiben a bankok jó tanácsokat tudnak adni.

 

Kormányzati oldalról nagyon jelentős – minden cégre kiterjedő – intézkedések egyelőre nem történtek, de válságkezelő csomag nélkül is vannak lehetőségek, amikkel érdemes élni:

• TA és iparűzési adóra adóelőleg mérséklés kérhető, akár nullára is. Zsolt erre bátorít mindenkit a likviditás megőrzése érdekében. Az a várakozás, hogy ez a folyamat egyszerűsödni fog, illetve remélhetőleg ezeket a kérelmeket méltányosabban fogják kezelni.
• Fizetési könnyítést – halasztást vagy részletfizetést – lehet áfára is kérni minden hónapban. Zsolt javaslata , hogy 12 hónapra kérjünk részletfizetést, még akkor is, ha be tudnánk fizetni. A befizetés helyett tegyük félre, helyezzük biztonságba azt az összeget, ami később akár egyben is befizethető. Most a készpénz a király (Cash is king!), a következő 2-3 hónapban ez lesz a jelszó.
• Az áfa nagyon jelentős teher, de innovációs járulékra is lehet mérséklést, részletfizetést kérni max. 24 hónapos időtartamra. A 12 hónapos részletfizetést várhatóan biztosan pozitívan bírálják el.
• A bérek után fizetendő szociális hozzájárulási adó is jelentős tétel, erre és a szakképzési hozzájárulásra is meg lehet kérni minden hónapban a részletfizetést. Zsolt a teljes cégcsoportjára fogja kérni a 12.-ei és 20.-ai járulékokra is teljes egészében a részletfizetést. E két jelentős teher csökkentésével már jobb a likviditási helyzet. Akkor is érdemes kérni, ha ki tudnátok fizetni!
• Olyan járulékterhekre, mint pl. szja, egészségbiztosítási járulékok, nem lehet részletfizetést kérni. Csak adott tevékenységi kóddal rendelkező társaság kérhette ezekre a terhekre, pl. az első hullámban érintett éttermek, szállodák. Első lépésben moratóriumot vezettek be a bérből levonandó járulékok tekintetében, de később ezt módosították és a be nem fizetett összeget a dolgozóknak kellett kifizetni, vagyis nettó bérként kellett a munkavállalóknak odaadni. Ez az intézkedés egy öngól volt, melynek következményeként ezen szektorok módosították a munkaszerződéseket, lecsökkentették a munkabéreket, hogy érvényesíthessék a kedvezményeket.

Már most is sok cashflow kímélő lehetőség van, amivel érdemes élni!

 

Magyar Kata kérdése: csoportos adóalanyoknak és csoportos TAO alanyoknak nem adható adóelőleg mérséklés? Miért?

 

Kalocsai Zsolt: A csoportos áfa vagy TAO adóalanyiság már önmagában is egy kedvezmény, egy cash-flow kímélő eszköz. Az RSM már jelezte a Pénzügyminisztériumnak, hogy gondolják át ezt a jelen körülmények között és nekik is tegyék lehetővé.

 

Tatár Antal kérdése: minden hónapban igényelhető a fizetési könnyítés hónapról hónapra? Válasz: Igen!

 

Martos Péter kérdése: az áfabevallás egyből fizetési kötelezettség is, mikor van idő a kérelmezésre? 

Kalocsai Zsolt: 8 napos határidő áll rendelkezésre a kérelem benyújtására, az esedékességet megelőző időpont előtt benyújtható a kérelem. Amíg a kérelmet el nem bírálják, addig az adóhatóság nem élhet végrehajtással.

 

Zsolt tanácsa: Kíméljétek a likviditást, méltányosan bírálja el most a NAV a kérelmeket.

 

Kormányzati Csomag

• Sok országban hoztak már olyan intézkedéseket, amelyek a munkahelyek megóvását szolgálják. Nálunk alig történt ilyen, igazából csak sebtapaszokat láthatunk, nem jelentős intézkedéseket. Jó példákat láthatunk Németországban, Hollandiában, Dániában és Szlovákiában is. A német „Kurzarbeit” rendszerét még a 2. világháború után vezették be, melyet most aktiváltak és bizony e tekintetben a szlovákok is előttünk járnak. A szlovákok szektortól függetlenül a bérekhez nyújtanak támogatást különböző arányban. A cégek árbevétel csökkenéséhez kötik a munkaerő megtartáshoz nyújtott támogatást.  Ez sajnos minden magyar javaslatból hiányzik.
• Létre szeretnének hozni egy válságkezelő alapot, melynek finanszírozására több javaslat is van, pl. MNB-n keresztül vagy kötvény kibocsájtással. De ennek hatásit csak a válságot követően fogjuk érezni.
• Egy eszközkezelő létrehozása is tervben van, sales and lease back alapon. A feles kapacitásokkal rendelkező vállalatoktól eszközöket vásárolna ez az eszközkezelő a válság előtti piaci értéken, mely eszközök visszabérelhetők lesznek, így segítve a likviditás megőrzését.
• Faktoring és követeléskezelő is létre fog jönni. Ha már most van problematikus követelés, akkor azt most még nem érdemes értékesíteni. Az a javaslat, hogy 100%-ban megfinanszírozzák a követeléseket visszteher nélkül.
• Válságkezelő kockázati tőkebefektető szervezet vagy alap felállítása is tervben van. Az állam a problémákkal küzdő társaságokban részesedést szerezhet. Hogy milyen módon, az még nem világos. A BKIK jelenlegi – nem túl fairnek tűnő – javaslata, hogy éves 8%-os hozamot realizáljanak a tőkebefektetésükön. Jelenleg a világ nem erről szól, hanem arról, hogy a nullás hozamkörnyezetben hitelekkel és olcsó likviditásokkal segítsük a vállalkozásokat, nem pedig tőkebefektetésekkel.
• Egy vállalkozásfejlesztési szervezet is létrejön valamilyen formában, mely a generációváltás esetében segíthet. Tartanak attól, hogy a generációváltásban érintett cégek sebezhetővé válnak és a külföldi tőkeerős befektetők felvásárolják majd ezeket a vállalkozásokat. Cél ezek magyar kézben tartása.
• Egy kedvezményes hitelkonstrukciós megoldást is ki fognak alakítani, korlátozott fedezettel. A bankok által elvárt fedezettség nem lesz adott, így könnyített fedezettel ellátott hitelkonstrukciós rendszert szeretnének kidolgozni.

 

Martos Péter: a munkaidő és bércsökkentés tekintetében a munkáltató egyoldalúan nem dönthet. Neki az elbocsájtás nem éri meg, mert a munkavállalói átlagosan 8 éve vannak a cégnél, így a végkielégítés nagy teher lenne. Úgy érzi meg van kötve a keze.

Kalocsai Zsolt: Az intézkedéscsomag Munka Törvénykönyvére vonatkozó paragrafusa azt mondja ki, hogy a munkavállaló és a munkáltató külön megállapodásban az MT-től eltérhetnek. Régen a munkavállalók érdekeit védték, most akár még olyan (kétoldalú) megállapodás is köthető, ami a garantált bérminimum vagy a minimálbér alá viszi a munkavállalók fizetését. Ez most törvényileg lehetséges. További érdekesség, hogy erre a bekezdésre a jogszabály szerkesztéséből adódóan a veszélyhelyzet megszűnéséhez kötött időbeli korlátozás sem alkalmazandó.

Fülöp Szabolcs kérdése: A sokszor emlegetett event driven, V-alakú válságot ki és mire alapozza? Ő nem találja megalapozottnak, hiszen ellátási láncok állnak meg, egyik a másik után, ami szerinte a vírushelyzet elmúlásával is elhúzódó és túltermelési válságot okozhat.

Kalocsai Zsolt: A mérvadó elemzőházak elemzéseit olvasva azt várja, hogy a rövid kifutás mikor változik át U-típusúvá. Ma az Egyesült Államokban 10 millió ember folyamodott munkahelypótló támogatásért, ennek ellenére az elemzők kitartanak a V-típusú szenárió mellett.

Martos Péter szerint a mai helyzet inkább egy háborús helyzethez hasonlítható, majd abból kikerülve fogunk válsággal szembesülni. Az egyes iparágakban a bevétel teljes megszűnése nem illethető a válság szóval. Érdemes lenne megnézni, mit hogyan kezeltek a szerb-horvát háborúban. Az ottani sikeres forgatókönyveket kellene kopírozni, hiszen ott sem látták előre a háború időtartamát,  kifutását. Ha majd ez lecseng, akkor szükséges a válság forgatókönyvre átállni.

Magyar Kata elmondja, hogy náluk sok túlóra halmozódott fel az év elején, ők szabadidővel fogják a túlórákat megváltani, hogy hosszútávon tudják munkavállalóikat finanszírozni.

Seenger Pali elmondja, hogy a munkavállaló és a munkáltató most mindenben megállapodhat. A munkáltató felmondhatja a munkaviszonyát a dolgozónak, vagy közös megegyezéssel is megszüntethetik a munkaviszonyt, majd köthetnek egy előszerződést, amiben arra vállalnak kötelezettséget, hogy egy későbbi időpontban szerződést kötnek egymással a jelenlegi munkaszerződésnek megfelelően. Ettől a szerződéstől csak a körülményekben bekövetkezett lényeges változásokra hivatkozva lehet elállni. Ha ez nem áll fenn, akkor meg kell kötni a szerződést a veszélyhelyzet megszűnését követő 30 napon belül. A dolgozó munkaviszonya jogfolytonosan folytatódik, hogy a későbbiekben se essen el a végkielégítéstől. Ebben a konstrukcióban a munkavállaló munkanélküli segélyt igényelhet, a veszély elmúltával pedig biztosított a munkahelye. Ha mégis úgy dönt, hogy inkább a konkurrenciánál helyezkedik el, akkor szerződésszegést követ el, s a nemteljesítés esetére kötbér is kiköthető, így a munkaadó is be van biztosítva.

Fülöp Szabolcs úgy látja, hogy a szállítmányozásban a vírus betörtekor a szektor áteresztőképessége lecsökkent, órákat vesztegeltek az autók a határon, kerülőutakon tudtak közlekedni, alapanyag kiesés és készlethiány miatt a gyártók bármilyen árat kifizettek volna a fuvarosoknak. Mára Magyarország importja teljesen leállt. Senki nem rendel semmit, mintha mindenki berendezkedett volna a leállásra, a korábbi héten még többszörösen leterhelt autókra a következő héten gyakorlatilag már nincs fuvar. Kérdése, ki mit tapasztalt ezzel kapcsolatban?

Kürti Tom azt látja, hogy iparáganként változik, hogy mikor jön egy-egy hullám, de ahogy megszokják a cégek az új helyzeteket, úgy megtanulnak működni benne. Tény, hogy a helyzet minden területen hétről hétre változik.

Balogh Ádám: fuvarozási gondokkal küszködnek, exportjuk (mezőgazdasági termékek) nagy része Olaszországba ment. Kérdés, hogy a Magyarországon lévő áruikat hogyan tudják az országból kiszállítani? Aratásnál nagy problémák lesznek. Náluk az lesz az igazán nagy katasztrófa, ha beüt a fertőzés a termelőüzemekbe. Treasury ügyleteik vannak, hiszen az árbevételük jelentős része euróban keletkezik, de a kereteik gyorsan kimerültek. A szabad hitelkeret terhére a bankok nem engedik ezeket használni. Egy-két hetet kell most várakozni a keretek átcsoportosítására.

Kürti Tom: vezetői 8 szenáriót és azokra adható válaszokat modelleztek le, s hogy várhatóan milyen veszteségek keletkeznek majd az egyes esetekben. Érdekes, hogy a várható veszteségek a különböző szenárióknál nem nagyon különböznek, de a szükséges válaszreakciók, hogy mely esetekben mit kell csinálni, az nagyon különböző. Persze most még minden csak feltételezés. A kollégák minden nap beszélgetnek az ügyfelekkel, hogy validálják a feltételezéseket. Mivel sem a probléma, sem a megoldás nem ismert jelen pillanatban, így a feltételezések tűnnek a leghatékonyabbnak ebben az esetben.

Ékes Ákos: 2019 a bankoknak nagyon jó év volt, ami azt jelenti, hogy a válság beütésekor a bankok jó állapotban voltak. Próbálnak is gyorsan reagálni rá, bár már látszanak a különbözőségek a bankok között. A treasury limitek hamar kiütődtek a forint elszállásánál és sok cégnek problémát jelentett, hogy ezen hitellimitek átkonvertálása nem ment gyorsan. A bankok között egész nagy különbségek kezdenek kialakulni. Vannak az élenjárók, a hitelezésre hajlandóak (főként jó ügyfeleknek), akiknél általános pozitivitás figyelhető meg. Egyes bankok azonban a korábban megkezdett üzletekből nehezen mozdulnak, az ő tőkehelyzetük nem olyan szilárd, mint az élenjáróké. Az ügyfelek részéről is van egyfajta mozgás a bankok között, illetve a diverzifikáció igénye ezen a területen is megfigyelhető.

Kalocsai Zsolt: Várhatóan lesz egyfajta felépülés a gazdaságban, de nem lehet tudni, hogy milyen sebességgel. Most minden cégnél árbevétel kiesés jelentkezik, de meg tudjátok tartani a munkavállalóitokat? Mi a bérstartégiátok? Mindenkinél egységesen csökkentitek a béreket vagy átcsoportosítotok, esetleg elbocsájtotok alkalmazottakat?

Rózsa Tamás: a béreket csökkentik, bérmegállapodásokat kötnek, távolléti díjakkal operálnak, de nem akarnak dolgozókat elküldeni.

Tatár Antal: áprilisra a dolgozói a nettó bérek 75%-át kapják. 6 nehéz hónapra számít. Mind a magyar, mind pedig a román és szlovák vevőinek (látványpékségek) csupán 25%-a maradt nyitva. Áprilisban 50%-os árbevétellel kalkulál és mindenkitől szolidaritást vár el. A multik nem partnerei, a nyár – az iskolák bezárásával – náluk egyébként is pangó időszak. Ha szeptembertől 60-80%-ban visszatér az élet a régi kerékvágásba, akkor szeptember végén számíthat az első bevételekre. Járulékcsökkentés, Exim bankos hitel vagy nettó bérkiegészítés nélkül nem fog tudni túlélni. A multikba bekerülni egyelőre nem tudnak – bár már felajánlották nekik a kapacitásaikat -, mert a konkurens nagyüzemek még működnek.

Vértes Gábor: a nyomdaipar márciusban 60%-ot produkált, április-májusban 10-20%-os forgalom várható a bázishoz képest. Áprilistól 60%-ra, utána 50%-ra csökkentik a fizetéseket.

Kürti Tom: a 2008-as válságnál a családi vállalatok túlélési aránya sokkal nagyobb volt, mert a család berakta a tartalékait (a „családi aranyat”) a cégbe és fejlesztettek.  

Vértes Gábor: nyomdaipar jövőjét a digitalizáció eléggé meghatározza. A művészeti albumoknak van jövője, de kérdés, hogy kibírják-e addig, amikor ezekre a termékekre újra igény lesz.

Boross Dávid hisz a családi vállalatok hatékonyabb válságállóságában. Biztos benne, hogy ez alkalommal is jobban fognak a családi vállalatok vizsgázni. A 2008-as válság más volt, nem volt ilyen sokkszerű, most egyik hétről a másikra elképesztő változások történnek.

Deák György: a vendéglátóiparhoz kötődnek, mint használtolaj begyűjtők, így azonnal 25%-ra csökkent az árbevételük. 6 órás állományba vitték át az embereket. Minden válság jó valamire, ez például arra, hogy racionalizálják, értékeljék a folyamatokat az átszervezések, leépítések miatt. Most azok a problémák is láthatóvá válnak, amik korábban konjunktúrában nem voltak láthatók. 30 éves tapasztalat alapján úgy gondolja, hogy 100 fölötti létszámnál nem lehet minden dolgozó életére odafigyelni. Minél inkább gondoskodó vagy, annál inkább visszaélnek vele. Az elmúlt időszakban a bérek emelkedésével ő azt tapasztalta, hogy a dolgozók gyakorlatilag zsarolták a munkaadót, függetlenül attól, hogy az hányszor segített nekik vagy mióta vannak a cégnél.

Magyar Lajos javasolja az együttes fellépést, érdekképviseletet a minisztériumok felé egyesületi szinten.

Móré Attila: az egyesület példát mutat neki arra, hogyan kell példa értékűen családi vállalatként működni. Ők most megfeszítetten dolgoznak, 300 alkalmazottja home-office-ban, 300 fő viszont ott van az élvonalban. Dolgozóiknak fontos a visszajelzés, hogy küldetés, amit csinálnak. Mindenkinek fizetik a munkábajárás üzemanyagköltségét és a dolgozók családjait ellátták járványvédelmi eszközökkel. Ez a szerencsés helyzet lojalitásba fordult vissza és hálás, hogy ezt tudja miből finanszírozni. 2 törvényt tart szem előtt: az emberei egészséges életvédelmét és a vállalat  működőképességének biztosítását. Az elbocsájtásokkal ő csínján bánna, hiszen az emberek minden eszköznél többet érnek. Kórházaknak és önkormányzatoknak juttattak járványvédelmi eszközöket.

Az FBNH tagoknak napi árfolyamon tud járványvédelmi eszközöket biztosítani kedvezményes áron soron kívül. Növényvédelmi gyárukat átminősítették, így fertőtlenítőket gyártanak a fűzfői üzemükben. Eliza tesztjeik is hamarosan rendelkezésre állnak majd. Kérdés esetén örömmel áll a tagok rendelkezésére.

 

Kürti Tom: Hogy tervezzünk szenáriókat?

 

A jelenlegi helyzet még júniusig biztosan kitart, a 3. negyedévtől várható egy lassú felépülés, de a 4. negyedév még kérdéses. Visszajön a vírus vagy lesz további felépülés? Egyetértés van a tekintetben, hogy a következő 8 hétben még megismétlődhet a tőkepiaci visszaesés, amit már az elmúlt hetekben is tapasztaltunk, s ez a magyar gazdaságot is érinteni fogja.

Az erős cégek abban reménykednek, hogy tisztul a piac és kihullanak a gyengék, akik küzdenek a túlélésért. 

A munkában extrém a terhelés a higiéniai intézkedéseknek és az egyes műszakok létszámcsökkenésének köszönhetően, de a home-office önmagában is megterhelő.

A jövő lehetőségeket is magába rejt, például a versenytársak felvásárlásának lehetőségét, a befektetések, a termékfejlesztések és az automatizáció lehetőségét. Méginkább előtérbe kerül az emberek robotokkal kiváltása, hiszen az informatikai vírusok jobban kezelhetők.

Az oly nehezen megérthető exponencialitás most a gyakorlatban is érzékelhető, hiszen sokkal gyorsabban terjednek a változások, mint ahogy az agyunkkal követni tudnánk.

A 2001-es terrorcselekmény következtében bevezetett biztonsági intézkedések pl. a repülőgépeken és a reptereken mind a mai napig fennmaradtak. Most is maradandó változások következnek, valószínűleg fertőtlenítés nélkül nem léphetünk majd be az irodaházakba.

Vevőink viselkedése és értékítélete is változik. A sikerességünk azon múlik, mennyire tudjuk ezt megismerni, majd a termékeinkkel, szolgáltatásainkkal, folyamatainkkal, az üzleti modellünkkel lekövetni. Ahogy a vírus az orvostudományt is felértékelte és a kutatókat a tudományos módszeresség hatékonyan támogatja a vírushoz vakcina fejlesztésben, úgy a korszerű menedzsment tudomány módszeressége is hatékonyan tudja támogatni csapatainkat a változások gyors, koordinált végig vitelében. Tom saját példáján keresztül mutatta be a prezentációban a módszerek használatát, amivel komplex szolgáltatási folyamatok hetek alatt átalakíthatóvá váltak a megváltozott fogyasztói igények kiszolgálására. Akinek segítségre van szüksége, jelezze bátran Tomnak, aki szívesen átbeszéli Veletek néhány óra alatt online saját ügyeiteket. 

 

Kalocsai Zsolt azt javasolja, hogy összesítsük a tagságon belül, hogy az árbevételek kinél milyen százalékban esnek vissza a következő hónapokban. Ezt mind a Pénzügyminisztériumba, mind pedig az ITM-be el fogja juttatni FBN-H színekben. A kérdőív kitöltéséhez kattints ide: https://www.surveymonkey.com/r/DJMR285

 

Április 23-án újra online klub az intézkedéscsomagról!     

Zsolt elődását ide kattintva tudod letölteni.

Tom prezentációja itt érhető el.