A kockázatkezelés szerepe a családi vállalatok fenntarthatóságában – Beszámoló a szeptemberi klubról 2. rész

Véleménye szerint a fenntarthatóság (jövőállóság, reziliencia) lényeges eleme a kockázat menedzsment, ami leginkább egy attitűd, gondolkodásmód. A hagyományos kockázati térkép magába foglalja a családot, a vállalkozást és a tulajdont is oly módon, hogy feltárja ezek sérülékenységeit, azok bekövetkezési valószínűségeit és hatásaik mértékét. 

Tagjainkat arról faggatta, mik az ő attitűdjeik, ha a vagyonuk biztonságáról gondolkodnak? Van-e végrendelet vagy egészségbiztosítás?  Milyen stratégiai, operatív vagy személyes kockázattal számolnak?

A jelenlévők közül csupán 5 kéz emelkedett a magasba arra a kérdésre válaszolva, hogy foglalkozik-e a család kockázatelemzéssel. A legtöbb családban inkább ösztönösen vagy ad hoc módon, semmint tudatosan van jelen a kockázatkezelés. 

Van, aki személyes kockázatként éli meg, ha túl sok információ összpontosul egy kézben, ezért fontos, hogy minden vezetőnek legyen helyettese. A jelenlévők 2/3-a úgy gondolta, hogy 3 hónapig gond nélkül helyettesíthető a cégében. Álmatlanságot okozó kockázatként felmerült a munkaerő pótlás nehézsége. Van, akinél a családi feszültségek a legerősebb kockázati tényezők és ezek okoznak álmatlanságot. Ez esetben is érdemes külső segítséget kérni és figyelmet szentelni az adott problémának. Sokan osztották azt a véleményt, miszerint az érzelmekről való beszélgetés, a családi kapcsolatok ápolása, a kommunikáció és az őszinteség a legjobb befektetés. A családok bővülésével fennáll a családtagok eltávolodásának kockázata, ezért a rendszeres találkozásokat tudatosan is érdemes  tervezni. 

A gyakorló anyukák kockázati tényezőként említették az iskolarendszert és az iskolaválasztást, mert szerintük sok a befásult pedagógus, a gyerekek nagyon túlterheltek, a szülők pedig állandó bajfigyelési üzemmódban vannak. Az iskolában okozott károk helyrehozása a családban időigényes feladat. 

A fenntarthatóság nemcsak számokban mérhető, hanem hosszútávon, a nagyívű elképzelések megvalósulásával is.

A kockázatkezelés legegyszerűbb gyakorlata annak feltérképezése, hogy hol vagyunk sérülékenyek és mekkora az adott kockázat bekövetkezési valószínűsége. Ezek után a nagy sérülékenységggel és bekövetkezési valószínűséggel bíró alternatívák elkerülésére, hatásának csökkentésére való felkészülés nyújthat védelmet, jövőállóságot.

Elhangzott témajavaslatok további interaktív beszélgetésekre:

1. Pénzügyi, jogi struktúrák (aláírási, hozzáférési jogok)

2. Jövőkép (van-e közös?)

3. Gazdasági környezet (válságvárás, felvásárlási kockázatok)

4. Változásmenedzsment (HR, Tech, iparágváltás)

5. függőségek (beszállítóktól és/vagy a magánéletben)  

Megosztás

Átadták az “Év agrár duális képzőhelye” díjat

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara második alkalommal hirdette meg országos pályázatát 3 kategóriában. A kamara a díj odaítélésével azoknak az agrárágazatban tevékenykedő vállalkozásoknak szeretné megköszönni az

Ki veszi át a családi vállalkozást?

Az érzelmek a legnagyobb gát a generációváltás során. Az Opten adatai szerint jelenleg mintegy 153 ezer családi vállalkozás működik Magyarországon, mely a hazai cégek mintegy

FBN-H