Ötödik éve publikálja a Budapesti Értéktőzsde a BÉT 50 kiadványát és mutatja be azon hazai középvállalatokat, amelyek iparágukban nemzetközi szinten is egyedülállót alkotnak. Idén, a koronavírus árnyékában talán még nagyobb szükség van az inspiráló történetekre, mint eddig bármikor. A krízis akár egy új korszak kezdete is lehet, alkalmat adva a megszokott rend újragondolására – olvasható a kiadvány bevezetőjében.
A Budapest Értéktőzsde a frissen megjelent BÉT 50 kiadványában idén is bemutat 50 hazai középvállalatot, amelyeket akár hosszabb távon a tőzsdén is szívesen látnának. A kiadvány a BÉT tőzsdeaspiráns vállalatok támogatását célzó törekvésének egyik legfontosabb eszköze.
A BÉT 50 arról szól, hogy megünnepeljük a sikeres hazai közepes vállalatokat és bemutassuk a történetüket, az inspiráló sztorikat. Sokfajta iparág, sokfajta méretű cég képviselteti magát az idei listán, az összekötő kapocs a siker, ezek a vállalatok már valamit letettek az asztalra. Vannak köztük nagyvállalatok, mint a Bonafarm, vagy a Béres Gyógyszergyár, de helyet kapnak a listán innovatív, a közönség előtt kevésbé ismert cégek is, az előző évekhez képest például nagyobb számban vannak a technológia szektorból.
Az öt év alatt összesen 250 cég került be a „BÉT 50-klubba”. A 250 vállalat összesen 72 ezer főt foglalkoztat, 3500 milliárd forint a teljes árbevételük és 180 milliárd forintos működési eredményt termelnek évente. Átlagosan 111 munkavállalójuk van, 4,3 milliárd forint a bevételük és éves szinten nagyjából 400 millió forintos profitot állítanak elő. Idén valamivel nagyobb méretű vállalatok szerepelnek az ötvenes listán:
- átlagosan 19,4 milliárd forintos árbevétellel és 1,6 milliárd forintos EBITDA-val büszkélkedhetnek
- ez a tavalyi 50-es listán szereplő vállalathoz képest 9,6 százalékkal, illetve 13,7 százalékkal magasabb
- az 50 vállalat összesen közel 17 ezer munkavállalót alkalmaz
- iparági megoszlás tekintetében jelen van a gyártás (13 vállalat), a kereskedelem (11 vállalat), az élelmiszeripar (8 vállalat), az IT (6 vállalat) és az egészségipar (4 vállalat) is
- a földrajzi megoszlást tekintve a legtöbb vállalat a fővárosból és környékéről került ki, 24 budapesti és 7 Pest megyei vállalatot találunk az 50 vállalat között.
A cégek kiválasztásában és felkeresésében a Deloitte nyújtott szakmai támogatást a Budapesti Értéktőzsde részére. A cégek kiválasztásánál elsődleges szempontként jelent meg a magyar tulajdon vagy kötődés.
A vállalatokkal készített interjúk során az rajzolódott ki, hogy a válság ellenére ezek a cégek stabil kezekben vannak és vannak elképzelésük a jövőről, ami fontos, hiszen ezek a vállalatok adják a magyar gazdaság gerincét.
Ne pazarold el a lehetőséget, amit egy jó kis válság a kezedbe ad!
– idézte Churchillt Végh Richárd. A magyar tőzsde vezetője szerint azok a cégek fognak megerősödve kijönni, akik kreatívan néznek a jövőbe és nyitottak az új megoldások iránt.
Az alábbiakban iparáganként mutatjuk be őket.
Gyártás
A feldolgozóipar a hazai GDP több mint 20 százalékáért felelős, így nem meglepő módon nagy a súlya az 50 vállalat között is a szektornak. A BÉT 50 gyártással foglalkozó vállalatai között nagy arányban akadnak gépgyártók (mint a Kravtex-Kühne Csoport), de szerepel a listán orvosi eszköz gyártásával foglalkozó cég is, mint a Medicontur, vagy olyan vállalat, amelynek acélöntés a fő profilja, mint például a Magyarmet Kft. A koronavírus-válság felemásan hatott a szektorra, volt, aki jelentősebb növekedést könyvelhetett el, ilyen volt például a kerékpárokat gyártó Neuzer.
Kereskedelem
A kereskedelem a második legmeghatározóbb iparág Magyarországon a KSH adatai szerint a GDP-hozzájárulást tekintve. Az 50-es listába került könyvkereskedő, mint a Libri-Bookline, gépjárműkereskedők, mint a Schiller Autó család, vagy a Hovány Csoport, de találunk barkácsáruházat (Praktiker Kft.) és vegyiárú nagykereskedőt is (Vinyl Kft.) A koronavírus többségében forgalomvisszaesést eredményezett a szektor szereplői között, de volt néhány cég, amely erősíteni tudott piaci pozícióján (például a gépjárműkereskedő Csősz-Platán Cégcsoport, vagy a Megatherm Kft.).
Élelmiszeripar
Az élelmiszeripar számos területéről találunk szereplőket a BÉT 50 vállalatai között, a bortermelőktől kezdve az élőállat-kereskedelemmel foglalkozó vállalatokig rendkívül széles a paletta. A koronavírus-járvány ezekre a vállalatokra is nagyon különbözően hatott attól függően, hogy melyik szegmensben működnek, a tartós élelmiszerek iránti kereslet például jelentős árbevétel-növekedést hozott a Kecskeméti Konzervgyártónál, máshol viszont forgalomvisszaesést lehetett tapasztalni. Egyes vállalatokra, mint például a Bonafarm Csoport pedig nem a koronavírus, hanem inkább a sertéspestis és a madárinfluenza határozta meg a trendeket.
IT
Az elmúlt években Magyarországon is egyre nagyobb számban jelentek meg startupok, sok fiatal már az egyetemi évei alatt saját vállalkozás indításába kezdett, ezekből mára több izgalmas középvállalat emelkedett ki, akik bekerültek az idei BÉT 50-be. Elindulásukat segítik, hogy ma már jelentős kockázati tőke befektetői kör érhető el, akik a vállalatok különböző növekedési szakaszaiban tudnak segítséget nyújtani, legyen szó finanszírozásról, vagy szakmai támogatásról. A szektorban jellemzően magasabbak a profit marzsok, a BÉT 50 informatikai vállalatai esetén 22,5 százalék az átlagos EBITDA-marzs, szemben az „ötvenek” átlagos 8 százalékos értékével.
Egészségipar
Az egészségügyi kiadásaink a GDP közel 7 százalékát teszik ki a KSH adatai szerint. Az idei kiadványban szereplő egészségipari vállalatok között megtalálható például a gyógyszerkészítményeiről híres Béres Gyógyszertár Zrt., a hazai magánegészségügyi szektor képviseletében a Budai Egészségközpont, a Doktor 24 Csoport és a TritonLife Csoport. A koronavírus tavaszi hulláma idején szinte teljes leállásra kényszerült a szektor, többéves időtávon azonban jelentős piaci növekedés előtt állhatnak az iparág szereplői.
A növekedés
A növekedési stratégiákat illetően nagyon vegyes képet mutat az 50 vállalat. Vannak, akik aktívan akvirálnak, mint a Bonafarm, a BioTechUSA, a HiflyLabs, a Doktor24, vagy a TritonLife, és van, ahol az organikus növekedés a cél, akár innovációval és digitalizációval megalapozva, mint például a Gránit Banknál.
Ezek a cégek komoly növekedésen mentek át, nem csak organikusan, de akvizíciókon keresztül is és többen jelezték az interjúk során, hogy további akvizíciókat terveznek. A járvánnyal kapcsolatban a tulajdonosok a covid-helyzetet egy átmeneti jelenségnek tekintették – mondta el a kiadványt bemutatva Bíró Balázs, a Deloitte vezető partnere.
A koronavírus hatása
A koronavírus-járvány kapcsán kialakult helyzet nem mindenkit érintett egyformán az 50 vállalatól, voltak, akik erősíteni tudták itthon a piaci pozíciójukat, másoknál sikerült élénkíteni a termelést, mert fel tudtak venni korábban betöltetlen pozíciókba munkavállalókat. Voltak, akiket pedig szervezeti átalakításra és új termékek létrehozására sarkalt a járvány. A jövővel kapcsolatban alapvetően bizakodóak az 50 vállalat vezetői, az általános várakozás az, hogy a számottevő visszaesés csupán átmeneti lesz.
A finanszírozás
A finanszírozás szintén változatos a cégeknél, vannak, akik konzervatív politikát követnek, kevés hitellel és inkább a szabad cash flow terhére történő beruházásokkal, ilyen például a Jász-Plasztik Csoport, vagy az Inter-Computer. Ezzel szemben mások inkább a sok évre visszatekintő bankkapcsolataikra alapoznak és vannak, akiket az MNB Növekedési hitelprogramja segített, ilyen például a Hovány Csoport. Ezen felül az MNB Növekedési Kötvényprogramjával élt például a Bonafarm Csoport, amely a Pick Zrt.-n keresztül közel 27 milliárd forint finanszírozáshoz jutott 2019-ben kötvénykibocsátásból.
A tőke-és a hitelprogramok nem feltétlenül versenytársai egymásnak, egy másfajta stratégiai helyzet, amikor valakinek hitelre vagy tőkére van szüksége ahhoz, hogy előre haladjon. Például beruházást, akvizíciót veszélyes lehet hitelből finanszírozni, mert túlzott eladósodottsághoz vezethet, ami a stabilitás gyengítheti – mondta el Balog Ádám, az MKB elnök-vezérigazgatója.
A tőzsdére lépés
Hosszabb távú finanszírozási célként pedig több vállalatnál is szerepel a tőzsdére lépés.
A BÉT STRATÉGIÁJÁNAK KIEMELT PONTJA A HAZAI KÉZBEN LÉVŐ KÖZÉPVÁLLALATOK TŐKEPIACHOZ VALÓ HOZZÁFÉRÉSÉNEK JAVÍTÁSA, AMELY SEGÍTSÉGÉVEL ELÉRHETŐVÉ VÁLIK SZÁMUKRA A TOVÁBBI NÖVEKEDÉS, SZINTLÉPÉS.
Ehhez nyújthat segítséget a BÉT 50 mellett többek között a BÉT ELITE programja is, amelyhez négyen már csatlakoztak az idei 50-es listáról, ezek a Nyírlift Kft., a Vinyl Kft., a Special Effects Zrt. és az Astrasun-Candimpex Budapest Zrt. Az 5 év alatt a 250 cégből 42 cég vette igénybe eddig az ELITE programot, ez a legnépszerűbb képzés. Ez abban nyújt segítséget, hogy hogyan kell növekedni és ehhez hogy lehet felhasználni a tőzsdét. A vasúti árufuvarozással foglalkozó CER Cargo pedig már tárgyal a tőzsdével, ami egy-másfél éven belül tőzsdére lépést eredményezhet – mondta el Jobbágy Dénes, a Széchenyi alapok elnök-vezérigazgatója.
A tőzsde által működtetett platformok finanszírozási alternatívát jelenthetnek a vállalatok számára abban az esetben, ha a hitel vagy a támogatási források már nem nyújtanak elegendő támaszt a szintlépéshez. A BÉT szerint a tőkepiac mint eszköz a következő években a versenyképesség megalapozásához elengedhetetlen lesz. Vannak olyan hazai vállalatok, amelyek üzleti értéket növelhetnek a nyilvános piaci megjelenéssel, és egyben bizonyos „élethelyzeteket” tudnának kezelni, legyen az generációváltás, új piacra lépés, terjeszkedés, tulajdonosi exit vagy éppen akvizíció megvalósítása.
A BÉT 50 vállalatai között nagyon sok a családi cég, amelyeknél nagy kihívást jelent a generációváltás, sok vállalat még előtte áll, ehhez talán a tőzsde is tud segítséget nyújtani.
Egyrészt a nyilvános tőkepiac rugalmasságot biztosít a vállalat feletti kontroll tekintetében. Aki nem akarja eladni a vállalatot, hosszú távon tervez, annak értéknövelő tényező lehet, és plusz forrásbevonási opciót jelenthet a tőzsdei jelenlét. Másrészt, aki az évek során összegyűjtött vagyon egy részét pénzzé akarja tenni, annak is lehetőséget biztosít.
2020 első felében a rendkívüli idők ellenére nem állt meg az élet a magyar tőzsdén, több bevezetésre is sor került a budapesti tőzsdén, a DM-Ker, a Pensum, a Gloster és a SunDell részvényeivel is elindult a kereskedés.
Magyarországon óriási lehetőség van a tőkepiacban, a háztartások megtakarításai növekedtek, de a részvény aránya még mindig nagyon alacsony. A háztartási megtakarítások mellett az intézmények, pénztárak is nagy lehetőséget nyújtanak. Ez a piac fejlődik, de még nagyon nagy kihasználatlan kapacitások vannak – mondta el Végh Richárd.
Forrás: portfolio.hu
