Panelbeszélgetés összefoglalója az AI vállalati bevezetéséről, az innovációról és a családi vállalkozások előtt álló lehetőségekről
Helyszín és időpont: MÜPA, 46. K&H Családi Vállalatok Klub (2026. október 13.)
Moderátor: Fári Tamás
A beszélgetés résztvevői: Máté Márk, Jakab Szilárd és Sziráczki Mátyás
A mesterséges intelligencia ma már nem csupán a technológiai vállalatok számára jelent lehetőséget: a hagyományos iparágakban működő, akár több évtizedes múltra visszatekintő családi vállalkozások számára is új távlatokat nyithat. De hogyan érdemes belevágni? Milyen szervezeti, vezetői és adatbiztonsági kérdésekre kell figyelni? Hogyan lehet az AI segítségével új üzletágakat, termékeket vagy akár nemzetközi piacra lépő vállalkozásokat építeni?
Ezeket a kérdéseket járta körül a Fári Tamás által moderált panelbeszélgetés, amelynek résztvevői egyetértettek abban, hogy a mesterséges intelligencia önmagában nem stratégia, hanem egy rendkívül hatékony eszköz a tudatosan meghatározott üzleti célok megvalósításához.
A legfontosabb első lépés: vezetői tudatosság és szemléletváltás
A beszélgetés egyik központi gondolata az volt, hogy az AI sikeres vállalati bevezetése nem technológiai, hanem elsősorban vezetői és szervezeti kérdés.
Sziráczki Mátyás szerint a nulladik lépés a tulajdonosi és menedzsmentszintű szemléletváltás. A vállalatvezetőknek először azt kell megérteniük, hogy a mesterséges intelligencia milyen lehetőségeket kínál a saját üzleti működésükben, és hogyan illeszthető be a mindennapi folyamatokba. Nem minden feladatra szükséges AI-megoldást alkalmazni. A cél nem a technológia öncélú bevezetése, hanem annak felismerése, hogy hol teremthet valódi hozzáadott értéket: például a hatékonyság növelésében, a költségek csökkentésében, az új termékek fejlesztésében vagy a bevételek növelésében.
Jakab Szilárd a bevezetést megelőző szervezeti és folyamatfelmérés fontosságát hangsúlyozta. Csak a vállalat működésének, problémáinak és fejlesztési lehetőségeinek megértése után lehet felelősen eldönteni, hogy milyen AI-eszközökre van valóban szükség.
A résztvevők szerint tehát nem az a legfontosabb kérdés, hogy melyik a legfejlettebb mesterségesintelligencia-modell, hanem az, hogy milyen konkrét üzleti problémát szeretnénk megoldani a segítségével.
Shadow AI – amikor a munkavállalók már használják, de a vállalat még nem szabályozza
A panelbeszélgetés kiemelt témája volt az úgynevezett Shadow AI, vagyis az a jelenség, amikor a munkavállalók a vállalat hivatalos tudta vagy jóváhagyása nélkül használnak mesterségesintelligencia-eszközöket.
Máté Márk szerint érdemes abból kiindulni, hogy a munkatársak egy része már most is alkalmaz AI-megoldásokat a mindennapi feladataihoz, függetlenül attól, hogy a vállalat rendelkezik-e erre vonatkozó stratégiával.
Jakab Szilárd arra figyelmeztetett, hogy a szabályozatlan használat jelentős adatbiztonsági kockázatot hordozhat, különösen akkor, ha a munkavállalók bizalmas vállalati információkat, ügyfél adatokat vagy nem nyilvános dokumentumokat töltenek fel külső rendszerekbe.
A megoldás azonban nem feltétlenül a tiltás.
A résztvevők egyetértettek abban, hogy a vállalatvezetőknek célszerű világos AI-használati szabályzatot (AI policy) kialakítaniuk, amely meghatározza:
- milyen AI-eszközöket használhatnak a munkavállalók;
- milyen feladatokhoz alkalmazhatók ezek a megoldások;
- milyen adatokat szabad, illetve tilos feltölteni;
- hogyan történik az AI által készített eredmények ellenőrzése;
- milyen adatvédelmi és információbiztonsági követelményeknek kell megfelelni.
Máté Márk azt is javasolta, hogy a vezetők kérdezzék meg munkavállalóikat, milyen eszközöket használnak már most, és milyen tapasztalatokat szereztek velük. Ezek az információk értékes kiindulópontot jelenthetnek a vállalati AI-stratégia kialakításához.
A tiltás helyett edukáció, bizalom és ösztönzés
A technológia bevezetésének egyik legnagyobb akadálya nem feltétlenül a költség vagy a szakértelem hiánya, hanem a munkavállalók bizonytalansága. Sziráczki Mátyás szerint sokan attól tartanak, hogy ha megtanítják a mesterséges intelligenciát saját feladataik elvégzésére, idővel feleslegessé válhat a munkájuk. Ezért különösen fontos a vezetői kommunikáció. A vállalatnak világossá kell tennie, hogy az AI bevezetésének célja a munkatársak támogatása, a hatékonyabb működés és az új lehetőségek megteremtése. A panel résztvevői szerint a munkavállalókat nem elrettenteni, hanem oktatni, támogatni és ösztönözni érdemes.
Máté Márk felvetette, hogy akár jutalmazási rendszert is ki lehet alakítani azok számára, akik olyan innovatív AI-megoldásokat javasolnak, amelyek mérhető értéket teremtenek a szervezet számára. Jakab Szilárd szerint az új technológiák iránti nyitottság és a folyamatos tanulás a munkavállalók egyéni versenyképességét is növelheti, és új fejlődési, előrelépési lehetőségeket teremthet.
A vezetői üzenet tehát ne az legyen, hogy „tilos használni”, hanem az, hogy „használd bátran, de tudatosan, felelősen és szabályozott keretek között!”
Milyen AI-eszközökkel érdemes elkezdeni?
A beszélgetés során több, a vállalatok mindennapi működésében is alkalmazható eszköz került szóba.
Gamma – prezentációk és üzleti anyagok készítése
A Gamma segítségével gyorsan állíthatók össze professzionális prezentációk. A rendszerbe vállalati sablonok és adatok is betölthetők, így megkönnyítheti az egységes megjelenésű, rendszeresen frissítendő üzleti anyagok elkészítését.
Claude – elemzések, kutatások és pénzügyi feladatok támogatása
A Claude különösen hasznos lehet összetett számítási, kutatási és elemzési feladatokhoz, Excel-táblázatok feldolgozásához, valamint vállalati pénzügyi és stratégiai előkészítő munkákhoz, akár egy tőzsdei bevezetésre való felkészülés során is. Bizalmas vállalati adatok használata előtt azonban megfelelő belső szabályozásra és adatvédelmi ellenőrzésre van szükség.
Azta – könnyen kipróbálható AI-megoldás
Máté Márk az Aztát is bemutatta, amelynek egyik előnye az alacsony belépési küszöb. Az eszköz ingyenesen kipróbálható, így a vállalkozások jelentősebb kezdeti beruházás nélkül szerezhetnek tapasztalatokat, és csak később dönthetnek a fizetős funkciók használatáról. Az előadáson elhangzottak szerint a Számlázz.hu-fiókkal rendelkező felhasználók számára is elérhető ingyenes használati lehetőség. A résztvevők hangsúlyozták, hogy az eszközválasztásnál az adatvédelemnek és a megfelelő vállalati szabályozásnak kiemelt szerepet kell kapnia.
Hogyan válhat egy hagyományos családi vállalkozás technológiai innovátorrá?
Fári Tamás kérdésére a beszélgetés résztvevői azt is megvizsgálták, hogyan építhet egy hagyományos családi vállalkozás új, technológiaalapú üzletágakat.
Máté Márk szerint az innováció gyakran éppen erőforráshiányos környezetben születik meg, amikor a vállalatok kénytelenek új, hatékonyabb megoldásokat keresni. A családi vállalkozásoknak ezért érdemes azonosítaniuk azokat a tehetséges, önálló gondolkodású munkatársakat, akik képesek lehetnek új termékek vagy akár teljes üzletágak felépítésére. Saját tapasztalataként elmondta, hogy egy konkrét üzleti probléma megoldásának kereséséből idővel önálló üzletág is kialakulhat. Fontosnak tartotta azt is, hogy a vállalkozások ne kizárólag hagyományos szoftverfejlesztői szemléletben gondolkodjanak, hanem olyan termékfejlesztő szakemberekben, akik képesek az üzleti igényeket technológiai megoldásokká alakítani. Az AI ebben a folyamatban katalizátorként működhet: nem feltétlenül kell lecserélni a meglévő termékeket vagy szolgáltatásokat, hanem a technológia segítségével tovább lehet fejleszteni azokat, illetve új üzleti lehetőségeket lehet teremteni.
A családi vállalkozások előnye a startupokkal szemben
Sziráczki Mátyás szerint a hosszú évek vagy évtizedek óta működő családi vállalkozások számos olyan erőforrással rendelkeznek, amelyek egy induló startup számára még nem elérhetők. Ilyenek például a kialakult ügyfél- és beszállítói kapcsolatok, a piaci tapasztalat, az iparági tudás, a működő szervezet és a felhalmozott kapcsolati tőke. Ezek komoly versenyelőnyt jelenthetnek új technológiai termékek és üzletágak fejlesztésekor. A legfontosabb feladat ezért nem feltétlenül egy teljesen új vállalkozás létrehozása, hanem a startupokra jellemző gyors, kísérletező és innovatív gondolkodásmód beépítése a meglévő vállalati működésbe. Mátyás szerint a sikeres innovációban az ötlet csupán a teljesítmény kis részét adja:
„A jó ötlet 1%, a megvalósítás 99%.”
A projektek folyamatos nyomon követése, a gyors tesztelés, a rendszeres visszacsatolás és a következetes végrehajtás legalább olyan fontos, mint maga az eredeti elképzelés. A már működő családi vállalkozások előnye, hogy az új megoldásokat kisebb projektekben, kontrollált körülmények között próbálhatják ki, mielőtt jelentősebb erőforrásokat fordítanának a fejlesztésükre.
Magyarországról is lehet globálisan sikeres technológiai vállalatot építeni
A nemzetközi terjeszkedés lehetőségei szintén fontos témát jelentettek. Sziráczki Mátyás szerint az Egyesült Államokban több szempontból egyszerűbb lehet nemzetközi vállalatot építeni, mint Európában. Az európai piacokon az új termékek bevezetése gyakran összetettebb és költségesebb folyamat. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ez nem jelenti az európai vagy magyar technológiai szakértelem elmaradottságát. Meggyőződése szerint Magyarországról is lehet globálisan versenyképes technológiai vállalkozást építeni, különösen akkor, ha a meglévő üzleti tapasztalat erős mérnöki és termékfejlesztési tudással párosul.
Máté Márk szintén kiemelte az európai mérnökök problémamegoldó képességét, és példaként említette a gyorsan növekvő, európai fejlesztésű vállalati szoftvermegoldásokat, köztük a Legorát. Saját vállalkozásának eredményeiről beszámolva elmondta, hogy május és október között negyvenszeres árbevétel-növekedést értek el, és októberre a vállalat EBITDA-pozitívvá vált. A magyar piac továbbra is meghatározó szerepet játszik a működésükben, de a nemzetközi terjeszkedést már megkezdték, és további tőkebevonást is terveznek. A példa azt szemléltette, hogy a megfelelő üzleti probléma azonosításával, gyors fejlesztéssel és következetes megvalósítással rövid idő alatt is jelentős növekedés érhető el.
Nem az AI a megoldás – hanem az üzleti probléma megoldásának eszköze
A panelbeszélgetés egyik legerősebb közös üzenete az volt, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazását mindig az üzleti célokból kell levezetni. Máté Márk szerint nem létezik titkos recept az AI-alapú innovációhoz. Valós problémákat kell azonosítani, és ezekre kell működő, értéket teremtő megoldásokat fejleszteni. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a vállalatoknak nem feltétlenül van szükségük a legnagyobb és legdrágább mesterségesintelligencia-modellekre. Sok mindennapi üzleti feladat kisebb, egyszerűbb eszközökkel is hatékonyan megoldható.
Sziráczki Mátyás szerint a siker legfontosabb összetevője a világos szándék és stratégia. A vezetőknek először meg kell határozniuk, milyen üzleti eredményt várnak az AI-tól, és csak ezután érdemes kiválasztaniuk a megfelelő technológiát. Kiemelte, hogy a családi vállalkozások egyik legnagyobb értéke a tulajdonosokban és a munkatársakban felhalmozott üzleti tudás. Ez az a tapasztalat, amelynek segítségével az AI-megoldások valóban a vállalat sajátos működéséhez igazíthatók.
Az üzleti tudás és az irány meghatározása továbbra is a vezetők feladata.
A legnagyobb kockázat sokszor nem a változás, hanem a lemaradás
Jakab Szilárd szerint a cégvezetők technológiával kapcsolatos bizonytalanságainak kezelésében gyakran legalább akkora szerepe van a szemléletformálásnak, mint a szakmai tanácsadásnak. A mesterséges intelligencia alkalmazásától való félelem érthető, ugyanakkor a vállalatoknak azt a kockázatot is mérlegelniük kell, hogy versenytársaik gyorsabban alkalmazkodnak, hatékonyabbá válnak, vagy új megoldásokkal piacot szereznek. A technológiai fejlődés ráadásul jelentősen csökkentheti az új vállalkozások elindításának költségeit. Példaként említette, hogy megfelelő megközelítéssel akár 100 ezer forintos induló keretből is létrehozható egy egyszerűbb webáruház. A sikerhez azonban továbbra is elengedhetetlen a piac, a versenytársak, a beszállítók és az elérhető technológiák alapos feltérképezése. Szilárd szerint érdemes átvenni az amerikai vállalkozói kultúra egyik fontos elemét: a nagy célokban való gondolkodást és a megvalósítás lehetőségébe vetett hitet.
A legfontosabb vezetői tanulságok
A panelbeszélgetés alapján a mesterséges intelligencia sikeres vállalati alkalmazásának legfontosabb feltételei:
- Vezetői szemléletváltás: az AI bevezetése stratégiai és szervezetfejlesztési kérdés, nem pusztán informatikai projekt.
- Folyamatfelmérés és célmeghatározás: először az üzleti problémát kell azonosítani, és csak utána a technológiai megoldást kiválasztani.
- Világos AI-szabályzat: az adatvédelem, az információbiztonság és a felelős használat kereteit egyértelműen meg kell határozni.
- Munkavállalói edukáció és ösztönzés: a tiltás helyett a tudatos használatot, a tanulást és az innovatív kezdeményezéseket érdemes támogatni.
- Kis léptékű kísérletezés: az új megoldásokat célszerű először kisebb, mérhető eredményeket hozó projektekben kipróbálni.
- A meglévő vállalati erősségek kiaknázása: a családi vállalkozások kapcsolatrendszere, piaci tudása és tapasztalata komoly előnyt jelenthet az innovációban.
- Folyamatos mérés és végrehajtás: az ötlet önmagában kevés; a következetes megvalósítás és az eredmények rendszeres ellenőrzése teremti meg a sikert.
- Emberi vezetés és stratégiai irányítás: a mesterséges intelligencia támogatja és felgyorsítja a munkát, de az üzleti célokat továbbra is az emberek határozzák meg.
Összegzés: a technológia felgyorsít, de az irányt a vezető határozza meg
A beszélgetés végére világossá vált, hogy a mesterséges intelligencia a családi vállalkozások számára nemcsak hatékonyságnövelési lehetőséget, hanem új termékek, üzletágak és akár nemzetközi növekedési pályák kialakításának eszközét is jelentheti. Ehhez azonban nem feltétlenül nagy technológiai beruházásokra, hanem mindenekelőtt nyitott vezetői gondolkodásra, tudatos stratégiára, megfelelő szervezeti kultúrára és a kísérletezés bátorságára van szükség. Máté Márk gondolata különösen jól foglalja össze a panelbeszélgetés üzenetét:
„Az AI-jal gyorsan lehet szaladni, de nem mindegy, hogy milyen irányban. Az irányt pedig ti határozzátok meg.”
A mesterséges intelligencia tehát nem veszi át a vállalatvezetők stratégiai szerepét – éppen ellenkezőleg: még fontosabbá teszi a jó döntéseket, a világos jövőképet és a felelős vezetést.
Az összefoglalót készítette: Nagy Krisztina Zsuzsanna, ügyvezető titkár, FBN-H
