Boross Dávid – Family Business Network Hungary | elnök előadásának összefoglalója, mely a 37. K&H Családi Vállalatok Klubon hangzott el 2024. szeptember 25-én.
Tökéletes, mesebeli generációváltást nem nagyon látni sem itthon, sem nemzetközi szinten, de törekedni lehet rá. A feudális dinasztiák mögött komoly szabályrendszerek állnak, melyek nyomait a családi vállalatok nemzetközi szervezetén (FBN-I, Family Business Network International) belül is láthatjuk még. Ezek a szabályrendszerek a vagyon megőrzését és a rend fenntartását tűzték ki célul, így tartva fenn a biztonságot (ld. pl. brit uralkodóház). A családi alkotmánynál és a generációváltásnál azonban nem a meglévő állapot megőrzése a cél, hanem az, hogy a családtagok boldogságát, számukra az önmegvalósítás lehetőségét biztosítsuk. Bizonyos vagyonelemekkel a boldogság ugyan megvásárolható, de a vállalat működése nem helyezhető a családtagok egyéni boldogulása elé. Nem feltétlenül szükséges abban gondolkozni, hogy az elsőszülött fiú viszi tovább a céget, ezeket a meggyőződéseket hosszútávon érdemes elengedni. A generációváltás vonalvezetője lehet a családi alkotmány, ami azonban nem deklarálja az utódlás minden egyes pontját; nem a szabályrendszere, sokkal inkább a szellemisége hat az utódlásra. Az első alkotmány elkészülésének folyamata segíti a tanulást, az értékek felismerését és rögzítését, valamint végig viszi az egész családot a fejlődés folyamatán. Maga az út a fontos, nem pedig a végeredmény. Mindenki máshová jut el a folyamat végén, melynek lépései a következők:
- Helyzetkép
- Jövőkép
- Megállapodások
- Megvalósítás
Helyzetkép
A folyamat első szakaszában meg kell ismernünk a család és a családtagok aktuális helyzetét. Első lépésként vagyonkataszter készül, de fontos a családi történetek, örökölt szokások feltérképezése is. Tisztázni kell, hogy a családtagok milyen motivációkkal, önmegvalósítási és anyagi igényekkel rendelkeznek, továbbá vannak-e együttműködést gátló konfliktusok? Családfát érdemes készíteni, ami láttatja a függőségi viszonyokat, a család és a tulajdonosi közösség működését. A tulajdonosi struktúra feltérképezése is fontos, hogy lássuk a háttérben álló vállalatokat és azok állapotát. Mindez azért szükséges, hogy a család tökéletesen átlássa és megértse a saját aktuális helyzetét.
Jövőkép
Azt is látni szükséges, hogy az egyének milyen elképzelésekkel bírnak a munkahely, a vagyoni helyzet és a magánéleti célok tekintetében. A szereplőkből sokszor nagyon nehéz előcsalogatni a jövőképüket, ráadásul a családtagok jövőképét össze is kell fésülni. Vannak azonosságok és ellentmondások? A légüres tér a legrosszabb, amikor nincs jövőkép. Azok a jó vagyonelemek, amihez kötődünk. De vajon a vagyonelemek termelőképessége összhangban van a vagyoni jövőképpel, a vállalati stratégia pedig az egyének céljaival? A folyamat során ezeket mindenképpen vizsgálni kell.
Megállapodások
Érdemes meghatározni olyan alapdefiníciókat, mint például, hogy ki a családtag, ki dolgozhat a cégnél vagy ki kaphat tulajdonrészt? A vállalkozásnál általában a hatékonyság elve, míg a családban elsősorban az igazságosság elve a mérvadó. Vannak-e olyan értékek, amiket a vállalaton keresztül kifelé is meg akar jeleníteni a család? (környezetvédelem, vallás stb.) Ezeket érdemes rögzíteni és meg kell határozni a döntési fórumokat is. (pl. igazgatótanács, tulajdonosok gyűlése, családi tanács) Az elakadások is itt jönnek képbe, melyek kezelésével is foglalkozhat a családi alkotmány.
Megvalósítás
Záróakkordként megtörténik a szerződések megkötése és a tranzakciók végrehajtása, mely adóvonzattal jár, így fontos az adóoptimalizáció. Ez a szakasz akár több évig is eltarthat. A belső tehetséggondozás kiemelt jelentőségű. Fontos látni azt is, hogy a 3. és 4. generáció képviselői közül ki szívta genetikailag is magába a tudást a cégvezetésre vagy a cégalapításra.
Checklist
- Ismeretek: mit tudunk a családtagokról, az egész rendszerről, egymásról, egymás kapcsolatairól? Mit tudnak a családtagok a vagyoni helyzetről és a vállalatról? Készült-e vagyonkataszter?
- Családi dinamika és jövőkép: vélt és valós viszonyok feltérképezése fontos, mert sokan nincsenek tisztában a tényleges tulajdoni viszonyokkal. Családtagok egyéni jövőképe összhangban van-e egymással? A családtagokkal 20-25 éves kortól már érdemes átbeszélni a célokat és a jövőképet. Vannak-e határok a család, a vagyon és a vállalkozás között? Meddig költünk céges pénzből? Rendszerszinten szükséges gondolkodni.
- Cselekvési terv: milyen intézkedésekre van szükség? Megvannak-e az ezt támogató szabályok és fórumok? Melyek azok, amin szeretnénk változtatni? A változtatási lehetőségekre milyen időkeretet szánunk?
Minden családnak kell egy segítő, aki végig viszi a családot a folyamaton. Lehet az családtag, barát, pszichológus, jogász, adószakértő vagy bármilyen külső személy, akiben a családtagok megbíznak. Sok sikert Mindenkinek!
Az összefoglalót készítette: Nagy Krisztina Zsuzsanna, ügyvezető titkár, FBN-H Egyesület
