A tervezett vagyonadó hosszú távon jelentősen visszavetheti a gazdasági növekedést és a beruházásokat, miközben a költségvetési bevételek maximalizálása helyett célszerűbb lenne a tőke visszaforgatását ösztönözni – mutatott rá Csorbai Hajnalka, a Joint Venture Szövetség (JVSZ) elnöke a szervezet háttérbeszélgetésén. Az is elhangzott az eseményen, hogy a becsült modellszámítások szerint a költségvetésbe éves szinten akár 300 + 300 milliárd forint plusz bevétel érkezhet.
A 40 éves múltra visszatekintő JVSZ tagvállalatai – amelyek közvetve mintegy ezer céget foglalnak magukba – a hazai GDP több mint egyharmadát fedik le. Csorbai Hajnalka, a JVSZ elnöke, aki egyben az Opten stratégiai és operatív igazgatója is, kiemelte, hogy a szervezet elemzései a céginformációs szolgáltató teljes vállalati adatbázisán és modellezésein alapulnak.
A diskurzusban forgó tervek szerint a vagyonadót az 1 milliárd forint feletti nettó vagyonokra vezetnék be, amely a cégérték, az ingatlanok és a pénzügyi befektetések összességét jelentené. Mindezek alapján készítették a mostani becslést. A hazai cégértékek meghatározásához saját tőke- és nyereségalapú számításokat alkalmaztak (utóbbinál a piaci konszenzusnak megfelelő ötszörös profit-szorzóval számolva), míg a tőzsdén jegyzett társaságok esetében a piaci értékből indultak ki.
Az Opten adatbázisa alapján mintegy 6400 olyan magánszemély azonosítható Magyarországon, akinek a nevéhez legalább 1 milliárd forint értékű cégvagyon köthető.
Ezen érintetti kör összesített cégértéke eléri a 30 000 milliárd forintot.
A részletes adatok szerint:
- Az 1 és 5 milliárd forint közötti cégértékkel rendelkező magánszemélyek száma 5400 fő (a 6400-ból).
- Ez az 1–5 milliárd forintos sáv a teljes azonosított cégérték mindössze 33-34 százalékát teszi ki.
- A cégvagyon több mint kétharmada (több mint 66%-a) az 5 milliárd forint feletti kategóriában koncentrálódik.
A számításokban nem szerepelnek a bizalmi vagyonkezelők kedvezményezettjei, a magánalapítványok és a tőkealapok mögött álló tulajdonosok, mivel ezek tulajdonosi köre nem nyilvános. Csorbai Hajnalka közölte: ez a vagyon 16 ezer milliárd forintot ér el becslések szerint.
Ha a cégtulajdonosok mellett az ingatlanvagyonnal és egyéb pénzügyi befektetésekkel rendelkezőket is beszámítjuk, az érintettek köre körülbelül 10 000 főre tehető – árulta el a JVSZ elnöke az eseményen.
Az 1 százalékos mértékű adóval számolva a cégvagyon után mintegy 300 milliárd forint, míg az ingatlanok és pénzügyi megtakarítások után további 300 milliárd forint folyhatna be. Így az elméleti maximális adóbevétel megközelítőleg 600 milliárd forint lehetne.
Ez összecseng az új adónem bevezetésén dolgozó Tisza-kormány becslésével, amely 300-600 milliárd forintos költségvetési bevételt vetített előre.
A nemzetközi példák azt mutatják, hogy a vagyonadó alkalmazása visszaszorulóban van az OECD-országokban: a korábbi 12 állam helyett ma már csak négyben (Norvégia, Spanyolország, Svájc és Kolumbia) van érvényben. Svájcban ráadásul a vagyonadót ellensúlyozza, hogy a privát tőkejövedelem teljesen adómentes. A kivezetések mögött a magas adminisztratív terhek, a bonyolult vagyonértékelési eljárások, a jogi viták, az alacsony adóbehajtási hatékonyság és a meginduló tőkekiáramlás álltak.
A vagyonadó GDP-re gyakorolt hosszú távú hatásait három elismert közgazdasági modell is negatívként prognosztizálja:
- Cobb-Douglas-modell: Évente 0,1-0,2 tized százalékos GDP-csökkenéssel számol, ami 20 éves távon kumuláltan 2,5-3 százalékos visszaesést jelent.
- Solow-Swan-modell: A tőkefelhalmozás kiesése miatt hosszú távon 3-4 százalékos GDP-csökkenést becsül.
- Német dinamikus általános egyensúlyi modell: Évi 0,33 százalékos GDP-csökkenést és hosszú távon 5 százalékos negatív hatást jelez előre, amelyhez a beruházási ráta 10 százalékos visszaesése társul.
A vagyonadó bevezetése komoly likviditási problémákat okozhat, mivel a cégértékben vagy ingatlanban lévő vagyon után készpénzben kellene adózni. Ez rontja a hazai vállalkozások versenyképességét a külföldi szereplőkkel szemben. Ahhoz, hogy egy hazai befektető a nap végén ugyanazt a nettó hozamot érje el, mint egy külföldi versenytársa, a magyar cégnek mintegy 1,1 százalékponttal magasabb profitrátát kellene produkálnia.
Ez a versenyhátrány különösen érinti a hazai középvállalati szektort, ahol az egy főre jutó árbevétel jelenleg pontosan a fele az európai uniós átlagnak. A beruházási ráta esetleges csökkenése tovább konzerválná a technológiai lemaradást.
A teljes folyamat igen jelentős dokumentációt és adminisztrációt igényel, a plusz teher jelentős költséget jelent az érintett cégeknek és a költségvetésnek is.
Emellett a magyar gazdaságban jelenleg zajló generációváltás idején az adóteher a cégalapítókat a vállalkozások értékesítésére és a tőke külföldre menekítésére ösztönözheti. A külföldi vagyonok ellenőrzése ugyanis rendkívül korlátozott, és nagyrészt önbevalláson alapul, ami elkerülési technikákhoz és a vagyon családon belüli szétporlasztásához vezethet. Külön kiemelte a JVSZ elnöke azt is, hogy ha ismétlődő a vagyonadó beszedése (vagyis nem egyszeri, hanem minden évben az adófizetési kötelezettség) azzal a hatással járhat, hogy a vagyonadó potenciális alanyai tömegesen előre reagálnak az új adóra, és tervezésbe fognak: ilyenkor kimenekítésbe, vagyonfelaprózásba foghatnak.
A szervezet elnöke felhívta a figyelmet az Alkotmánybíróság korábbi határozatára, amely megsemmisítette az ingatlanadóra vonatkozó rendelkezések jelentős részét.
A JVSZ szerint büntetés helyett a sikeres vállalkozásokat példaképként kellene bemutatni. Amennyiben a kormányzat elkötelezett a vagyonadó bevezetése mellett, a szövetség alternatív megoldásokat javasol a gazdasági károk mérséklésére.
“Ha a vagyonadóból leírhatóvá válna a vállalkozásba visszaforgatott összeg, az államnak ebből akár nulla forint közvetlen bevétele is származhatna, mégis extra költségvetési kiadás nélkül érhetne el jelentős gazdasági növekedést” – vetette fel a szervezet elnöke.
A javaslat értelmében a vagyonadót le lehessen írni azon összegekből, amelyeket a tulajdonosok beruházásokra, kutatás-fejlesztésre, oktatásra, vagy akár társadalmi felelősségvállalási (CSR) és nonprofit projektekre fordítanak. Ez a megoldás ösztönözné a tőke megtartását és a gazdaság élénkítését.
A szövetség szerint, amennyiben tisztán költségvetési bevételszerzés a cél, úgy a vagyonadó helyett célravezetőbb és a vállalkozások számára is elfogadhatóbb lenne a meglévő adónemek – például a társasági adó, a személyi jövedelemadó vagy az osztalékadó – finomhangolása.
Csorbai Hajnalka külön kiemelte a kommunikáció jelentőségét a vagyonadó bevezetése körül.
A bűnöző ne vagyonadót fizessen, hanem álljon a bíróság elé, a sikeres vállalkozó pedig legyen példakép és sikertörténet, hiszen jelentősen hozzájárul a közteherviseléshez.
Beszélt arról is Csorbai Hajnalka, hogy jó szakemberek ülnek a kormányban és a fenti számításokkal, hatásokkal ők is tiszában vannak. Ezért abban bízik, hogy meglesz a párbeszéd a piaci és üzleti körök, valamint a kormány szakértői között.
Forrás: Csiki Gergely 2026. szeptember 22. https://www.portfolio.hu/
