Boross Dávid – Family Business Network Hungary | elnök
Fajcsák Gábor – RSM Hungary Adótanácsadó | partner, adóüzletág-vezető
Dr. Ránky Anna – Klart családi alkotmány | ügyvéd, családi vállalat tanácsadó
panelbeszélgetésének összefoglalója (40. K&H Családi Vállalatok Klub, 2025. május 7.)
Mi változott a tudatosságban?
R.A.: Több az érdeklődő, egyre többen szeretnének családi alkotmányt.
B.D.: Régen inkább az üzleti bulvárban jelent meg a generációváltás témája, ma már komoly szakirodalma van és egyre tudatosabbak a családok. A családtagok a megoldásokat keresik, konkrét válaszokat szeretnének kapni és magasabb szintű beszélgetéseket folytatnak.
F.G.: A 2000-es évek elején indult a cégstruktúra kialakításának folyamata, melynek eredményeképpen megszületett a bizalmi vagyonkezelő törvény (2013). 2014 és 2020 között csak mutatóban jöttek létre bizalmi vagyonkezelők, a 20-as évektől azonban a generációváltás téma nagy média jelenlétének köszönhetően megindult a folyamat erősödése és végül, a 2023-as szabályváltozás miatt abban az évben ugrásszerűen megnőtt a számuk. Mára az alapítások száma kissé visszaesett, de az érdeklődés továbbra is tart. Ami megfigyelhető, hogy sokkal tudatosabbá váltak a családi vállalkozások tulajdonosai. Nem az adómegtakarítás miatt alapítják a bvk-t, hanem a struktúra rendezése céljából, tehát az adóelőnyről a vagyonbiztonság és az átörökítés felé tolódott el a hangsúly.
Legfőbb buktatók
R.A.: Amikor egy családdal dolgozunk, fontos a rejtett motívumok felszínre hozása, amit leginkább a félelem akadályozhat meg, de a család bevonása elkerülhetetlen, ha olyan megoldást szeretne a család, amely tartós.
B.D.: A harmadik generációs cégvezetők és tulajdonosok zsigereiben benne van a cégvezetés, a tulajdonlás és a család különválasztása. Egyre nyilvánvalóbb az, hogy a különböző területek különböző tanácsadókat igényelnek pl. adószakértőt, jogászt vagy családot segítő szakembert, továbbá az is egyre világosabban látszik, hogyha a családtagok egymással nincsenek rendben, akkor hosszútávon egy eszköz vagy módszer sem fog működni. Ez a folyamat viszont időigényes.
Milyen lehetőségek vannak, ha nem sikerül a generációváltás a családon belül?
F.G.: Akkor jöhet a cégeladás vagy a független menedzsment kinevezése, ha van utód. A generációváltást nemcsak az alkalmatlanság, hanem az akarat hiánya is megtorpedózhatja. Ha a generációváltás és az átadás-átvétel megtörtént, de a tulajdonlás nem, és egy idő után vissza kell fordítani a folyamatot, az a családot nagyon megviseli, ezért az ilyen helyzetet előre gondolkodással és tervezéssel érdemes elkerülni. Az alapítónak nagy felelőssége van abban, hogy megalapozott döntéseket hozzon. A legjobb cégépítők sem feltétlenül tudják jól megítélni a belső kört, ezért egyre szívesebben vonnak be szakértőket. 2023-ban nagyon sok bizalmi vagyonkezelő céget alapítottak, sokat átgondolatlanul, ezek felülbírálása most zajlik.
B.D.: Az első és legfontosabb lépés mindig a tulajdonosi család tagjai közötti kommunikáció, mert ha ők nem tudják megbeszélni egymással a dolgokat, akkor csak eszkalálódik a probléma.
Harmadik generációval kapcsolatban mi a tapasztalat?
B.D.: Bizonyos családokban már tulajdonosi, vezetői pozícióban van a harmadik generáció, akik rutinosabbak, mert beleszülettek a vállalkozásba és nincsenek közvetlen alapítói nyomás alatt. Sokan félnek segítséget kérni, amikor nincs tökéletes egység a családban. Az a jó, ha az utódlásnak van egy gondnoka a családban, aki folyamatosan foglalkozik a generációváltással, ami egy hosszú folyamat és nem egy helyzetre adott válasz. Segítséget is kérhet, illetve érdemes a családi alkotmányt is elkészíteni.
R.A.: Sokszor hoz pozitív és új szemléletet a családba a harmadik generáció. A nem vérszerinti családtagokra gyakran hivatkoznak, mint „beházasulókra” vagy „oldalkocsikra”. A családi alkotmánykészítés és az utódlás folyamatában rájuk is érdemes gondolni, hiszen a harmadik generációt már ők nevelik. A vérszerinti utódlás nem a családban gondolkodást jelzi, hanem a tulajdonosi gondolkodást tükrözi.
R.A.: Valójában mindenkinek van egy családi alkotmánya, csak lehet, hogy még íratlan. Tükrözi az alapelveket és az alapértékeket, azt, ahogyan működünk, pl. válságban. Az írott változat transzparens, jobban kommunikálható, az íratlan inkább csak a zsigereinkben van benne. A családi alkotmány egy erkölcsi erővel bíró dokumentum, amelyet jogi eszközökkel körbe lehet bástyázni (pl.: végrendelet, házassági vagyonjogi szerződés).
F.G.: Az első és a második generációnál a kultúra és az értékek egy tőről fakadnak, a harmadik generációnál viszont ez már nem olyan egyértelmű, főleg, ha az unokatestvérek külön országban vagy kontinensen élnek. A családi alkotmány általában a közös vagyonelem miatt készül, de a cégkultúra is megsínyli, ha nincs küldetés és vízió.
R.A.: A családi alkotmány kőbe vésett részét az értékek képezik, melyek nem változnak. A célok már változhatnak, akár generációról generációra is. A gyakorlati rész, ami a szerepeket szabályozza, hogy ki mit csinálhat és tulajdonolhat a cégben, szintén változhat, ezért ezt a részét időről időre (akár évente) érdemes felülvizsgálni.
Az összefoglalót készítette: Nagy Krisztina Zsuzsanna, ügyvezető titkár, FBN-H Egyesület
