Az ESG tréning összefoglalója

Dr. Diófási-Kovács Orsolya (Budapesti Corvinus Egyetem, adjunktus): ESG és a vállalati fenntarthatóság

A fenntartható fejlődés definíciója (1983): olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generáció esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket.

3 alappillére:

• Gazdasági fenntarthatóság
• Társadalmi fenntarthatóság
• Természeti fenntarthatóság (fordított sorrend kellene!!)

Mindenkinek van felelőssége:

• a kormányzati és politikai döntéshozóknak (nemzetközi egyezmények jogalkotás)
• a civil szervezeteknek (véleménynyilvánítás, tudatformálás)
• a fogyasztóknak
• és a vállalatoknak (innováció)

Ökológiai lábnyomunk kiszámítására ajánlott weboldal: footprintcalculator.org

Körkörös gazdaság (kék gazdaság) lényege, hogy minél kevesebb természeti erőforrást használjunk fel és dobjunk el. Ezt egy termék esetében úgy tudjuk biztosítani, ha visszagyűjthető vagy újrahasznosítható. A hulladék nélküliség jelenti a körkörösséget.

A klímasemlegesség kapcsán beszélhetünk klíma- és karbonlábnyomról is. Ezutóbbi azt jelenti, hogy a vállalati tevékenység vagy a fogyasztás eredményeképpen kibocsájtott széndioxid mennyiség mekkora terhelést jelent a környezetnek. A klímalábnyom mindig nagyobb, mint a karbonlábnyom, mert egyéb elemeket is tartalmaz.

Évente 30 milliárd tonna szén-dioxid kerül a levegőbe, amit nagyon nehéz megkötni.

1. Fontos lenne szabványos módon mérni, hogy mennyi a valós kibocsájtásunk.
2. Radikálisan kellene csökkenteni a kibocsájtásunk mennyiségét. (elnyeletési projektek)
3. És ami marad, azt valahogyan ellentételeznünk kellene.

DPD példája: klímasemleges kiszállítás, ami azt jelenti, hogy anyagilag támogatják a faültetést az esőerdők területén. De vajon ez tényleg meg is valósul??

Szakpolitikában és jogszabályi szinten is megjelenik a fenntarthatóság, de hogyan tudnak a vállalatok erre felkészülni?

EU célkitűzések

• 2050-re: klímasemlegesség, ehhez 50 féle cselekvést ajánlanak: pl. a zöldítés finanszírozást vagy az ellátási láncok rövidítését.
• 2030-ig: 55%-os csökkentést terveznek megújuló energiaforrások támogatásával, alternatív energiaforrások felhasználásával.

ESG = environmental – social – governance: a fenntarthatóság hármasa, vállalati fenntarthatósági teljesítmény, illetve annak mérése. A pénzügyi szektorból származik a kifejezés.

Fenntartható fejlődési célok (sustainable development goals): összesen 17 célt határozott meg a Párizsi Klímaegyezmény az ideális fenntartható világért, mint pl. a szegénység felszámolása, az éhezés megszüntetése, minőségi oktatás, klímakérdés, biodiverzitás, víziélőlények, infrastruktúra stb. Ezek megvalósításán kell dolgoznia az emberiségnek.

A nagyvállalatok esetében a fenntarthatósági jelentés már kötelező. KKV-knál még nem, de hamarosan a kis- és középvállalati szektorban is kötelező lesz! ESG riportnak ezek adnak keretet.

Nem pénzügyi jelentések:

• fenntarthatósági jelentés
• ESG riport
• SDG riport: annak bemutatása, hogy a 17 fenntartható célt hogyan éri el a vállalat
• CSR riport: jelentés a társadalmi fenntarthatóságról (helyi környezet, dolgozók, jótékonykodás)

Cél: fenntarthatóan működni + erről hitelesen kommunikálni!

Ezek a jelentések legyenek hiteles, igaz, transzparens, kommunikációt segítő és ne csupán marketing célokat szolgáló anyagok. Szabványok alapján lehet őket elkészíteni, melyek között egyelőre még nincs harmonizáció, de addig is érdemes egy szabványt kiválasztani és az alapján elkészíteni a riportokat.

Greenhouse Gas Protocol: érdemes használni ezt a szabványt, mely figyelembe veszi:

• az energia származási helyét
• a saját kibocsátásunkat
• a beszállítói és vevői oldalt
• és a globális ellátási láncot is.

Global Riporting Initiative: ezt a szabványt is érdemes megismerni, mely 4 részből áll:

• Vállalati menedzsment: vállalatirányítás, szervezeti felépítés, jövedelempolitika, részvényesek
• Vállalati működés: gazdasági teljesítmény, piaci jelenlét, részesedés, beszerzési gyakorlat adózás stb.
• Gazdasági környezet: anyaghasználat, veszélyes hulladékok, újrahasznosítás, biodiverzitás, vízfelhasználás, kibocsájtás
• Társadalmi teljesítmény: foglalkoztatás, esélyegyenlőség, diszkrimináció, emberi jogok, gyermekmunka

ESG index: sokféle van, egyet érdemes választani és az alapján lehet a különböző vállalatok teljesítményét összehasonlítani. A hazai kkv-kra kialakított ESG indexeket célszerű használni, nem a nemzetközi, tőzsdén jegyzett vállalatokra alkalmazható indexeket.

Ikea fenntarthatósági kisfilmjét 2013-ból érdemes megnézni. (Steve Howard)

Termék + szolgáltatás + működés + kommunikáció összhangja fontos!

A fenntarthatóságban érintett területek

• Körkörösség, folyamatos fejlődés: az ellátási hálózaton belüli együttműködés, a partnerekkel közös célok és a közös tervezés segíti.
• Zöld beszerzés: a beszállítóktól beszerzett termékeknek milyen környezeti hatásai vannak? Termékek minősítését, a zöldminősítést érdemes figyelembe venni, pl. zöld közbeszerzés hasznos dolog lenne.
• Szállítás és logisztika kérdése: útvonaloptimalizálás, digitalizáció
• Raktározás: energiahatékonyság, lean-folyamatok
• Csomagolás kérdése: matrica nélküli dobozok, mi mit tudunk tenni, bevezetni
• Reverse logisztika: visszutas (folyamatos) pl. mosógépet nem megvesszük, hanem kikölcsönözzük, akkor érdeke lesz a gyártónak, hogy gyorsan szétszedhető és újrahasznosítható alkatrészek legyenek
• Teljesítményértékelés: kibocsájtások mérése, összehasonlíthatóság

Ökocímkék: egyre több a környezettudatos vásárló, hiteles tanúsítványokra szükség van!

• I-es típusú öko címkék (harmonizált, közös): pl. Németország öko címkéje (Kék Angyal), skandináv országok védjegye, EU Ecolabel (kb. 15 magyar cég teljesíti), Magyar Környezetbarát Termékvédjegy vagy Ausztria Hundertwasser tervezte „koronavírus” címkéje. Szigorú követelményrendszernek kell megfelelni, az egész életciklusra nézik és harmadik fél tanúsítja, tehát nem önbevallás alapján adható. Csak a leginkább környezetbarát termékek kaphatják meg.
• I-es típusszerű öko címkék: a termék egy tulajdonságára és nem a teljes életciklusra vonatkozik! pl. Fairtrade: méltányos kereskedelem vagy zöld levél: ökogazdaságból származó biotermék. Ökocikék élelmiszerre nem vonatkoznak, azokra csak a bio elnevezést lehet használni.
• Kivételes jelölések: energiaosztályba besorolás pl. hűtő, mosógép, ez már kötelező, ezért ismerjük.
• TCO: IT termékeken fellelhető
• C E: biztonságos termék (space legyen közte, ha nincs, akkor kínai termék…)
• Rainforest Alliance Certified: legjobb ökocimke videó! (follow the frog)

Fenntarthatóság + versenyképesség + fennmaradás összefügg!

Dr. Csorbai Hajnalka (Opten, stratégiai igazgató): A magyar cégek aktuális kihívásai és ebben a fenntarthatóság súlya

Hogy is állunk most?

• Az újratervezés folyamatosan szükséges, hiszen a régi modellek elavulnak. A lineárisan növekvő szakaszban (2008-2020-ig) felállított modellek ma már nem érvényesek.
• Egy vállalat hiába fenntartható, ha nem éri meg a következő évet. Vállalatvezetői szempontból mindig a stabilitást kell szem előtt tartani, de amit lehet, azt a fenntarthatóság érdekében kötelező bevállalni.
• A lehetőségeinkhez képest a covid időszakot mind kormányzati, mind vállalati szinten próbáltuk a lehető legjobban kezelni.
• Az ESG-t a bankok felőli nyomás indította el.
• Az ukrán válság a mezőgazdaságra és munkaerőre is masszívan kihat, melynek következtében az egész EU-ban komoly változások történnek. Itthon ráadásul még egy KATA módosítás is történt. A rengeteg változás bennünket is folyamatos változtatásra kényszerít, de ettől függetlenül a célkitűzés és a folyamatos monitorozás elengedhetetlen.
• Strukturális problémák alakultak ki a gazdaságban.
• Ami szükséges lenne: képzett vállalatok + jó egészségügy + stabil árfolyam. Sok mindenben el vagyunk maradva.
• Ami várható: kevesebb, de erősebb és felelősségteljesebb cégek fognak talpon maradni. Aki vállalkozóként nem tudja megtermelni a maga és családja szükségleteit, az vissza fog térni a munkaerőpiacra. A felszámolások száma várhatóan növekedni fog. A covid előtt átlagosan évi 5-6000 felszámolás volt jellemző, idénre 15-20 ezer felszámolás várható, ráadásul nagyobb cégek fognak felszámolás alá kerülni, melynek hatása tovább gyűrűzik majd a gazdaságban. 2023-ban többen dolgoztak alkalmazottként különböző cégeknél, mint a covid előtt.

A generációváltás kérdésköre

• 5 mrd éves árbevétel fölött: 349 cég
• 1-5 mrd éves árbevétel között: 2464 cég
• 2019 óta nem történt előrelépés a generációváltásban, ami nemzetgazdasági szempontból óriási veszélyt jelent, hiszen, ha nem tudják továbbadni a jelenlegi tulajdonosok a stafétabotot, akkor külföldi cégek jönnek a helyükre!!

Hazánk gazdaságára jellemző: a nyitott gazdaság, az erős függés, az import erősödése, a gyengülő kereskedelmi mérleg, a közös ukrán határ és az árfolyamingadozások, melyek eredményeképpen Magyarországot jobban érintik a válságok! ® A problémákkal foglalkozni kell, mely az ESG jelentőségét csak tovább erősíti.

AI (chat gpt) válasza megoldásként erre a helyzetre:

• költségcsökkentés
• hatékonyságnövelés
• innováció, új piacok
• együttműködések

Kiegészítő javaslatok a helyzet megoldására:

• kockázatkezelés
• alkalmazkodás
• ESG
• Piacokon nagyon nagy átrendeződések várhatók (ágazatoktól függően) pl. összeolvadások, szakmák kikopása stb.

Kitörési pontok: az árbevétel-nyereségen túl sok minden mást is mérlegelni kell pl. kollégák összetartását, vagyis a prioritások átrendezésén túl jobban átgondolt stratégia szükséges!

FBN-H tagok ESG indexe társadalmi és cégvezetési (átláthatósági) szempontból: jóval magasabb az országos átlagnál! A 15 évnél idősebb cégek E (environment), S (social) és G (governance) indexe is jobb, mint az 5 évnél fiatalabb cégek indexei.  Vegyes cégeknél magasabb a tudatosság, így az E-indexük jobb, a G-index pedig a külföldi cégeknél gyengébb, akik automatikusan beépítik a bírságokat is a költségtervbe.

A fenntarthatóság szempontjából több lépcsőben kell gondolkozni. Az első lépés mindig a legfontosabb, ahhoz képest tudok később viszonyítani. Top 10 FBNH cég:

Ferenczi Gergely: Hogyan vigyük az ESG-t közelebb a magyar KKV-hoz?

Az indexek és a modellek segítségével különböző eseményeket lehet bejósolni.

Csődmodell, kockázati index:

• A vállalatok fizetésképtelenségét tudja bejósolni, továbbá azt, hogy a hirtelenjövő, kockázatos időszakot mennyire tudja az adott vállalat átvészelni.
• Forintosítja, hogy mennyire fizetőképes egy vállalat.
• Annak a valószínűségét is megjósolja, hogy exportképessé tud-e válni egy adott vállalat.

Az Opten által az ESG index számításához felhasználásra kerülő információk:

• E (környezeti paraméterek): EU pályázatok, fenntarthatósági jelentések
• S (társadalmi paraméterek): cégbírósági és NAV adatok, bírságok, fogyasztóvédelem, be nem jelentett alkalmazottak, cégjegyzésre jogosultak életkora, női és férfi vezetők aránya, közhasznúság, fogyasztókkal szembeni tisztességtelen magatartás, morális értékelés (pl. dohány, szerencsejáték stb.)
• G (vállalati paraméterek): pénzügyi adatok, adófizetési kötelezettség, társadalomi hozzájárulás, végrehajtások, köztartozásmentesség, közbeszerzéseket nyert-e, ha igen, mennyire sokat, kapcsolt vállalatok között van-e kiemelten kockázatos stb.

Egyéb tudnivalók az Opten ESG indexére vonatkozóan:

• Az adatoknak a normál eloszlást kell követni (Gauss-görbe) ESG indexeknél is
• Az Opten ESG indexe saját fejlesztés, ami nemzetközi standard-ekre épült
• Bankok felé már kommunikálták, de a Forbes-ban is publikálva lesz

• NFRD: 500 fő feletti nagyvállalatoknak kötelező nem pénzügyi jelentést készíteni, de ennek formája/módja egyelőre nem leszabályozott
• CSRD: lesz szabályozás, méghozzá egy keretrendszer, ami alapján ezt a jelentést el kell készíteni
• 2028-2029: a szabályozás el fogja érni a kkv-kat is, mindenkinek kötelező lesz a nem pénzügyi jelentés készítése
• SFRD: csak a pénzintézeteket érinti
• Ellátási lánc törvény: érinteni fogja az összes magyar kkv-t- és nagyvállalatot is!

Nagy üzleti potenciált rejt a cég zöldre festése: HR, PR és marketing szempontból is!

Hitelezésben ez az index elsődleges szempont lesz a bankoknál!

A fő nehézséget az ESG index kiszámításában az individuális adatok elérése jelenti, ennek javítására szükséges lenne az érzékenyítés, hogy a cégek megértsék, ez nekik is jó! A téma fontosságát kommunikálni kell és a lehetőséget a cégek számára elérhetővé kell tenni. Az Opten ESG minősítésébe a cégek maguk is beleszólhatnak: az újabb adatok szolgáltatásával finomíthatják az Opten által kiszámított ESG indexet!

ESG platform nyilatkozat is létezik és online automata ESG riport is elérhető.

Az új reporting rendszer már elérhető az Optennél!

Válaszok validálása: algoritmusok vannak beépítve, melyek kiszűrik a blőd válaszokat. Kozmetikázott számokat nem lehet kiszűrni, de e tekintetben a  Big 4-ok sem validálják az adatokat, vagyis felelősséget nem vállalnak. De a benchmark-tól nagyon eltérő adatokat ki lehet szűrni. ESG jelentések publikálhatók. Egyre több a pályázat, mely ESG jelentéshez kötött.

Deák Brigitta, Biofilter Zrt., 2. generáció

33 év tapasztalat – 110 munkavállaló – 45 jármű – 8 saját és 3 regionális telephely – 5700 partner!!

• Használt sütőolajból biodízelt gyártanak. Összesen 110 ezer tonna használt sütőolajat gyűjtöttek össze a 30 év alatt! 1 liter használt sütőolaj a vízbe kerülve akár több száz liter ivóvizet is beszennyezhet!
• 100%-ban újra hasznosítanak mindent.
• Élelmiszerhulladék begyűjtésből biogáz készül. Biogázból elektromos és hőenergiát állítanak elő az FCSM Dél-pesti telephelyén.
• 1996-ban portfólióbővítés (Greenpro): állati melléktermékek elszállítása a húsiparból és a tejiparból, amit már az élelmiszerbank sem vesz fel, ezt újrahasznosítják + zsírfogókból és olajfogókból (mélygarázsok) átvett használt olajokat is 60%-ban újrahasznosítják
• Forgalmaznak még növényi étolajokat és pálmazsírt is kiegészítő tevékenységként.
• Elnyerték a B Corp vállalat címet, ami felelős működést jelent. Bárki pályázhat a B Corp („B Certificate Corporation”) minősítésre, ehhez egy B impact assesment kérdőív (ingyenesen elérhető hatásvizsgálati platform) kitöltése szükséges. 200 kérdésből min. 80 pontot kell elérni a minősítés megszerzéséhez.  Munkavállalók, vállalatirányítás, közösság és környezet oldaláról is vizsgálja a cégek működését. Amerikában nagyon népszerű minősítés, az egész világon pedig 6800 cég rendelkezik ezzel a felhasználóbarát és nyomon követhető minősítéssel. A kérdőív kitöltése először egy körképet ad, a rálátás pedig segíti a célok megfogalmazását, hogy mit is szeretnénk elérni.
• ISO 14000 minősítéssel rendelkeznek.
• Kétévente írnak fenntarthatósági összefoglalót.

Biofilter Zrt. (1990) – Greenpro.hu Környzetvédelmi Zrt. (1996) – Villányi Pálinka (2007)

Az elhangzott előadásokból az anyagot összeállította: Nagy Krisztina Zsuzsanna (ügyvezető titkár)