Magyarország egyik legsikeresebb családi vállalkozásának története generációkon átívelő hagyományokon és kitartáson alapul. Bárány László, a Master Good alapító tulajdonosa egy olyan dinasztia folytatója, amely 1907 óta foglalkozik baromfitenyésztéssel. Mára ő és családja a Forbes listáján a 13. leggazdagabb magyar család.
A kisvárdai székhelyű Master Good cégcsoport Magyarország egyik legsikeresebb vállalkozása, amely a baromfitenyésztés teljes folyamatát lefedi a takarmánygyártástól a csirkehús feldolgozásáig. Az 1994-ben mindössze öt fővel és 25 millió forintos árbevétellel rendelkező vállalkozás mára 3800 munkavállalót foglalkoztat, és évi 320 milliárd forintos árbevételt ér el. Bárány Lászlóval, a cég debreceni alapító tulajdonosával beszélgettünk.
A családunk, beleértve az öt unokámat, egy ötgenerációs baromfis vállalkozás, baromfis hátterű család – kezdte történetét Bárány László. Nagyapja, akit szintén Bárány Lászlónak hívtak, 1907-ben kezdett baromfitenyésztéssel foglalkozni a Gróf Széchenyi–Wenckheim uradalomban.
A nagyapa öt gyermeke közül a legidősebb – Bárány László édesapja – a háború után több alföldi keltetővállalat vezetése után Derecskére került. – Én akkor hatéves voltam, és ott is nőttem föl. Egy derecskei keltetőüzemnek volt az apám az igazgatója – emlékezett vissza a vállalkozó.
Főmérnöktől a kismaszekig: amikor Bárány László felmondott
Az ifjú Bárány László 1977-ben a Debreceni Agrártudományi Egyetemen általános agrármérnök–állattenyésztés szakirányon diplomázott, majd Kisvárdára került a Hunnia-Coop baromfifeldolgozó vállalathoz. – Akkor már nős voltam. Rövidesen megszületett az első fiunk, Laci – idézte fel. A karrierje relatíve gyorsan ívelt felfelé: két év múlva csoportvezető, majd mezőgazdasági osztályvezető lett, végül a cég főmérnökeként dolgozott.
A fordulópont 1988-ban következett be. – Megéreztem, hogy itt nagyon gyors változás lesz. És hangsúlyozom, nem ideológiai és nem politikai alapon – magyarázta döntését. – A főmérnök elvtársból pedig lett kismaszek – így aposztrofálták őt szakmai barátai, miután felmondott állásából és önálló vállalkozásba kezdett.
A döntés hátterében gazdasági előrelátás állt.
Ahogy haladtunk a ’80-as évek közepe-vége felé, egyre inkább látszott, hogy az akkori szocialista rendszer minden eresztékében recseg-ropog
– mondta. Az ország eladósodott, egyre nehezebben tudta fizetni adósságait, miközben fenntartották a látszólagos jólétet, amit Európában gulyáskommunizmusnak hívtak. – Azt láttam, hogy egyre kevésbé van pénz a gazdaság finanszírozására és ezért úgy döntöttem 1988 áprilisában, hogy felmondok.
Ez egy nagyon jól időzített döntés volt a részemről
– értékelte akkori lépését. A rendszerváltás idejére már két baromfitelepe és két kis keltetőüzeme volt, ahol hetente 12-16 ezer csibét keltetett.
A Master Good születése és gyors növekedése
1993 végén látta elérkezettnek az időt, hogy egyszemélyes egyéni vállalkozóból gazdasági társaságot alapítson. – Ez lett a Baromfi-Coop Kft., ami már egy nagyon tudatos építkezésnek volt a kiindulási állapota – magyarázta Bárány László.
A növekedés tempója lenyűgöző volt.
Ha valaki megkérdezi, hogy hogy lehet ez, itt biztos valami csoda történt vagy varázslás, azt kell mondjam, hogy csoda abban az értelemben történt, hogy azt láttam, hogy hihetetlen erős KO (kiütés hatás) alatt tántorog az egész hazai agrárium. Ebből az állapotból mindenki kereste a kiutat.
A rendszerváltás utáni időszak ezért egyedülálló lehetőségeket kínált. – Rengeteg lehetőség ott hevert előttünk. Elsősorban üres tsz-telepek voltak hihetetlen alacsony áron megszerezhetők – osztotta meg a gyors növekedés egyik titkát. Az akkor megtermelt profitból minden pénzt visszaforgattak a vállalkozásba. Az üres telepeken tyúkólakat építettek tojástermelésre és baromfiistállókat alakítottak ki vagy újítottak fel a kikeltetett csirkék hizlalására.
– Takarmánykeverő üzemet is építettünk és tényleg egy hihetetlen rapid, szinte exponenciális ütemben nőtt az árbevétel – folytatta. A számok magukért beszélnek: 1994-ben 5 fővel és 25 millió forintos árbevétellel indultak, három év múlva már 50-en voltak 400 millió forintos forgalommal, az ezredfordulóra pedig elérték a 250 fős létszámot és a 4,5 milliárd forintos árbevételt. – Mindez hat év alatt – hangsúlyozta büszkén Bárány László.
A generációváltás művészete, tanulságai: Bárány László fiai a cégben
A 2000-es évek közepére megérett az idő a generációváltásra. László első fia, Laci 2002-ben, Péter pedig 2005-ben vette át diplomáját a Debreceni Agrártudományi Egyetemen.
Megint eljött egy olyan ígéretes és nagyon fontos időszak, amikor előbb csak kettő, de aztán már három Bárány dolgozik ugyanabban a szakmában
– mondta az üzletember.
A fiai bevonása azonban nem hirtelen döntés volt. – Nyaranta 12-13 éves koruktól mind a két fiamnak járni kellett nyári építőtáborba az édesapja farmjára – mesélte. – Minden fizikai munkát el kellett végezniük. A tyúkgondozástól az istállótrágyázásig.
A családi összetartás mint a siker kulcsa
A sikeres generációváltás mögött azonban mélyebb értékek húzódnak meg.
A mi sikeres vállalkozásunknak gyakorlatilag az egyik legerősebb pillére, hogy egy egymást tisztelő és szerető család vagyunk. Azt is merem mondani, hogy mi egy erős, összetartó család vagyunk. És csak erős, összetartó családnak lehet sikeres vállalkozása
– hangsúlyozta Bárány László.
Külön kitért a házastársak szerepére is: – Ha az oldalkocsi más irányba akar menni a kanyarban, mint a motorkerékpár esetében, az is okozhat bajokat. Rengeteg ilyen rossz példa van a hazai gyakorlatban, és ez mind-mind szétfeszíti azt a belső harmóniát és azt a belső bizalmi kapcsolatot, ami nélkül szerintem nincs sikeres családi vállalkozás.
A McDonald’s és Bárányék – válságok és tanulságok a sikerhez vezető úton
A 2006-os madárinfluenza járvány komoly próbatétel elé állította a céget. – Döglött a kacsa, liba, pulyka, hattyú, mindenféle madár, csak csirkék nem döglöttek meg, viszont senki nem akart csirkehúst enni egész Európában – emlékezett vissza Bárány László. Ez lett az első és utolsó veszteséges évük.
A válságból való kilábalás különleges módon történt. A legnagyobb vevőjük, az amerikai McDonald’s európai fő beszállítója, az OSI meglehetősen kritikus volt a Master Good működésével kapcsolatban.
2008-ban és most is az OSI vásárolta meg elsősorban a csirkemellfilénknek a 25-30 százalékát. Látta bennünk a növekedési potenciált, de nem volt megelégedve a növekedés ütemével és hiányolta azt a gyakorlatias tudást, ami a nyugat-európai versenytársainknál ott volt
– mondta Bárány László.
Természetesen ezeket a külföldi szakembereket mi választjuk ki, mi küldjük oda a Master Good cégcsoporthoz, viszont a Master Good fizeti őket – hangzottak el a kemény feltételek.
A döntés nem volt könnyű. – 2009-10-ben a legolcsóbb szakértőnek a napi díja 650 euró volt (nagyjából 200 ezer forint – a szerk.). Plusz fizettünk nekik Nyíregyházán szállást, plusz minden hónapban egyszer hazareptettük őket a mi költségünkön – sorolta az alapító. Mégis aláírták a szerződést. – Életünk legjobb döntése volt – összegzett
Utólag kiszámoltuk, hogy ez a ráfordítás, ami sok százmillió forintba került, körülbelül 1:6 szorzóval térült meg. Ezért egy jó tipp a fejlődni akaró vállalkozóknak: vásároljanak korszerű tudást!
A teljes piramis felépítése
A cégépítést Bárány László egy piramishoz hasonlítja. – A mi piramisépítésünk alapja a tenyésztés, a keltetés, aztán a fölötte levő sor az a csirkehízlalás, fölé a takarmánygyártás, és a legvége, az utolsó egyharmad, az már a feldolgozás és a kereskedelem – magyarázta a struktúrát.
Ugye, a piramis építése a fáraók korában 20-25 évet vett igénybe, és amíg az első 20 métert fölépítették, az került 15 évbe. A zárókövet a tetejére, azt valószínűleg két hét alatt tették föl. Ilyen ez a csirkebizniszben is
– mondta.
Ma már teljes az integráció: 700 ezer tyúk termel évente 120 millió tojást, ebből kikeltetnek közel 100 millió csibét. A rendszer irányítása fel van osztva a fiai között: – Ami a vágóüzem kapuján belül van, azért Laci felel, ami a vágóüzem kapuján kívül van, azért pedig Péter.
Új kihívások és jövőkép – mindent megdupláznak!
2025 júniusában a cégcsoport újabb nagyszabású fejlesztés előtt áll.
Tavaly ősszel eldöntöttük, hogy ebből a piramisból egy ugyanekkorát, ugyanilyen méretben szeretnénk építeni
– jelentette be Bárány László. Ez gyakorlatilag a teljes kapacitás megduplázását jelenti 5-7 év alatt.
Ő 72 évesen is aktívan részt akar venni ebben a fejlesztési folyamatban. – Én érzek magamban annyi elhivatottságot és talán annyi erőt, hogy a következő három évben még tudom ezt a munkát koordinálni – mondta eltökélten.
Milyen Magyarország 13. leggazdagabb emberének lenni?
Bárány László nehéz körülmények között kezdte pályafutását.
Édesapám 50 évesen elment, én akkor 19 voltam. Az egyetemet úgy végeztem el, hogy csak az édesanyám adminisztrátori fizetéséből éltünk
– emlékezett vissza az időre, amikor édesanyjának még minden apró kiadást vezetnie kellett egy kis füzetben, hogy biztosan kijöjjenek a pénzből.
Mára viszont a sikeres vállalkozó Magyarország egyik leggazdagabb emberévé vált. Számára a vagyon nem csak lehetőség, hanem felelősség is. A cégcsoport évente 700-800 millió forintot fordít társadalmi felelősségvállalási célokra. – Támogatunk belőle sportegyesületeket, egészségügyi intézményeket is, például a kisvárdai kórházat vagy a debreceni klinikát – mondta. – Az ország északkeleti régiójában 43 településen vagyunk jelen gyárakkal, üzemekkel és nagyon sok baromfiteleppel. Ezeken a kis településeken is meglátszik a jelenlétünk iskolák, intézmények támogatásában – sorolta.
Persze, az embernek magára is kell költenie néha, hódolni a saját szenvedélyeinek, és ezzel Bárányék is így vannak.
A nejemnek, Zsuzsinak, meg nekem van egy óriási hobbink: első perctől kezdve imádunk utazni
– mesélte az alapító tulajdonos. Nem a hagyományos strandolásra gondol ám: – Rendszerint nem tengerpartra és nem nyújtózkodni, hanem kirándulni, látni, megismerni megyünk – tette hozzá.
Három hetente rövidebb, 5-7 napos utakra indulnak Magyarországon vagy Európában. Évente pedig két-három alkalommal két és fél hetes utazásokra a világ távolabbi tájaira is. – Ezzel a hobbinkkal mindaddig élni fogunk, amíg a fizikai erőnk megengedi.
Az örökség továbbadása
A generációváltás folyamata már az unokáknál is megkezdődött. A „papa építőtábor” keretében az unokák is elkezdtek megismerkedni a családi vállalkozással.
Ez a generáció, az unokáim generációja már nagyon jól él. De azt akarom, hogy lássák, hogy az a pénz, amiből ők olyan jól élnek, az honnan jön
– magyarázta a korai bevonás filozófiáját Bárány László.
Forrás: https://www.haon.hu/ 2025. június 19.
