Németh Dávid – K&H Csoport | vezető elemző előadásának összefoglalója, mely a 39. K&H Családi Vállalatok Klubon hangzott el 2025. 02. 19-én.
Milyen főbb trendek vannak a világban és ez hogyan hat Magyarországra?
A szolarizáció egy fényképészeti eljárás, ami a 30-as években már művészetté vált. A film előhívásakor fényt engednek a filmre különböző mértékben, ezzel befolyásolják az előhívott képet. Ma ennek az eljárásnak már nincs jelentősége, a képek manipulációja azonban továbbra is megmaradt és párhuzamba hozható azzal, ahogyan a világot látjuk, hiszen ugyanazt nézzük, mégis mindannyian más képet képezünk le magunkban. Trump elsöprő győzelmére senki nem számított, ahogyan arra sem, hogy Elon Mask az AFD-t fogja támogatni, melynek egyre nagyobb befolyása van az európai politikára. Az emberek gondolatainak manipulálására is sok lehetőség nyílik, jó példa erre a szépségversenyt nyert Miss AI, akinek Instagram oldala is van.
Többpólusú világ: Kína szerepe
A globalizációs index azt mutatja, hogy kereskedelmi, szociális és politikai vonalon hogyan ment vége a globalizáció. A 90-es években élte az aranykorát, gyors globalizáció zajlott akkoriban. A Szovjetunió szétesésével a demokrácia terjedni kezdett, többi rezsimet is meg akartak buktatni ld. arab tavasz. Kínában is változások mentek végbe pl. megjelent a McDonald’s. A pénzügyi válság idején ez a globalizációs folyamat megtört, ma pedig már ellaposodni látszik a politikai globalizáció is. Kérdés, hogy vajon ezen a szinten normalizálódik vagy lesz visszafordulás? Az eseményekből arra lehet következtetni, hogy visszafordulás várható, pl. egyes országok baráti országokba viszik vissza a termelést és a demokráciát is megkérdőjelezik. Tabu témák dőlnek meg, hiszen a területalapú terjeszkedés újra teret hódítani látszik: az oroszok a tettek mezejére léptek, Trump Grönlandot, Panamát és Kanadát is meg akarja szerezni és Kína is régóta beszél területfoglalásról. Egy biztos, hogy feszültebb időszakba lépünk át és Amerika kezd kilépni a csendőr-pandúr szerepből, ugyanakkor Kína még mindig nagy ellenség számára. Európa lassan „eltűnik” a politikai térképről, ld. orosz-amerikai egyeztetés a békéről Európa és Ukrajna kihagyásával. A globalizációs folyamatban Európa vesztésre áll, politikailag és gazdaságilag egyaránt.
Európa és Németország helyzete
Európa tehát nem a legjobb időszakát éli. A feldolgozóipar nagyon pesszimista képet mutat a bizalmi indexek utolsó adatai alapján, de az építőiparban is romló tendencia látszik. Egyedül a szolgáltatószektorban bízhatunk, mely tavaly is kihúzta Európát a recesszióból. Az euró zónában jelentős növekedésre idén sem számíthatunk.
Németország az egyik legnagyobb probléma, hiszen az ipari termelése zsugorodásával folyamatosan veszít a világgazdasági szerepéből. Az energiaár-sokk megütötte az európai ipart, az energiaintenzív iparágak brutális mélyrepülésbe kezdtek. A járműgyártás is oldalazásban van, bár a megrendelésállományban pici növekedés figyelhető meg. A német állam támogatja a munkahelyeket, hogy ne küldjék el az embereket. Így azonban van egy kihasználatlan kapacitástöbblet, s ha nem robban be az ipar, elbocsátásokra lehet majd számítani.
Energiaárak
A gáz ára 2024 márciusától emelkedő tendenciát mutat, mely a hideg teleknek köszönhető, így fogy a gáz a tározókból. Az EU ugyanakkor kötelezte a tározók 90%-ig történő visszatöltését, erre tavasszal és ősszel van lehetőség, a határidős árak emiatt elszaladtak. Az európai energiaárak 2-3-szorosai az amerikai áraknak. Trump felpörgeti a fosszilis energiahordozók kitermelését, mert választói ígérete, hogy lenyomják az energiaárakat és Európának is szállítva bevételt akarnak növelni. Ha Ukrajna újra bekapcsolódik, akkor várható az árcsökkenés. Irán nagy mennyiséget biztosít a világnak, ezt Trump le akarja nyomni, hiszen Irán nem jó barátja az USA-nak az izraeli konfliktus miatt.
Kína
Ipara sokkal kevésbé lassul, mint a kiskereskedelme, melynek következménye a túltermelés. A sok terméket pedig valahol el kell adni. A belső fogyasztású piacra átállás nem sikerült neki, így exportálni kényszerül, ezért is fáj neki most nagyon a 10% vám, amit az USA kivetett. Nyomott árakon Európába egyre több áru érkezik a Temu-n vagy a Shein-en keresztül és Kína egyre több autót is szállít Európába.
Magyarország
GDP tekintetében a sor végén kullogunk. A kormány szerint azért nem megy a magyar gazdaság, mert a német gazdaság sem teljesít jól. A cseh gazdaság azonban ellentmond ennek a logikának, mert jól pörög annak ellenére, hogy ők még nálunk is jobban kapcsolódnak a német gazdasághoz. A beruházásokat a magas kamatkörnyezet és a hangulat sem segíti. A lakossági fogyasztások 2% körül növekedtek. A szolgáltatások húzzák a magyar gazdaságot, miközben az ipar mélyrepülésben van. A járműgyártás -20%-on, az akkumulátorgyártás -50%-on teljesít jelenleg, pedig ez lenne a két húzóágazat, amibe beruháztunk.
A mezőgazdaság szempontjából rossz év volt a 2024, ez is húzza le a GDP-t. A talajvíz mennyisége Magyarországon az egyik legrosszabb, a környező országokban viszont sokkal jobb a talajvíz ellátottság. Sajnos idén is száraz nyárra számíthatunk, mely komoly problémákat okozhat és a kormánynak is támogatni kell majd az agrárszektort. A nettó export pozíciónk várhatóan tovább romlik, a fogyasztás növekedésével ugyanis az import fog nőni. A tűzszünet tudna növekedést hozni, ha az energiaárak leesnének, az meglökné a magyar gazdaságot is.
Az autóiparban Európában dömpingárak figyelhetők meg. Míg a német és az amerikai autógyártók nyereségességre törekednek, addig Kína növekedni akar akár veszteségek árán is, mert nekik a legfontosabb a piacszerzés. Európának el kell gondolkodnia azon, hogy milyen támogatási rendszert vezetnek be az autóipar számára, az elektromos autókat ugyanis csak állami támogatással lehet értékesíteni. Az autóiparban elbocsátások történtek az elmúlt egy évben.
A munkaerőpiac tekintetében lesz még minimálbér emelés. Az idei 9%-os emelés nem magas, hiszen a régiós országokban is hasonlóan emelkednek a minimálbérek, de a magyar vásárlóerő nagyon gyenge a régiós országokhoz képest. A minimálbért tehát a jövőben is emelni kell. A munkaerőhiány vissza fog térni a magyar gazdaságba, hiszen a népesség folyamatosan fogy, több bevándorló kell majd ennek kompenzálására. A tanári fizetések és a fegyverpénz felhúzzák a bruttó bérnövekedés átlagát, ami 8% körüli. A kormány szerint a fogyasztás növekedésével minden helyreáll majd, ám a fogyasztási hajlandóság valószínűsíthetően nem lesz nagyobb. A lakosság főként ingatlanba ruház be, de az ingatlanárak, a hitelek és a bérleti díjak az egekben járnak és ez elvonja a pénzt a fogyasztástól, ami ezáltal nem tud növekedni.
Termelékenység
Európa 1985-1995 között nagyon termelékeny volt, az idő előrehaladtával viszont egyre csökkent a munkatermelékenység. Az USA jóval megelőzi e tekintetben is Európát. Amerika, Izrael és Kína többszörösét fordítja az AI fejlesztésére GDP arányosan, vagyis az EU e területen is el van maradva. Digitális infrastruktúrában Magyarország nincs lemaradva, de minden más tekintetben a sor végén kullogunk, pl. szabályozói környezet vagy a munkaerő befogadási hajlandósága. Gazdaságunk az összeszerelésre épül, nem pedig az AI-ra, vagyis rövidtávon ez nem fog problémát okozni, de mi lesz hosszútávon? Az elmúlt 20-30 év azt mutatja, hogy hosszútávon azoknak van nagyobb esélyük, akik sok pénzt fektetnek az AI fejlesztésébe pl. Ausztria, Dánia.
Nem olcsó a magyar ingatlanpiac, ráadásul a megtakarítások 88%-a 25 M Ft alatti. Ezek az összegek most fognak kifutni, de érdemben ebből nem lehet ingatlanokat vásárolni. Várhatóan max. 10-15%-ot költ majd a lakosság ezekből az összegekből ingatlanokra, ami azt jelenti, hogy idén is infláció fölött fognak emelkedni az ingatlanárak. Költségsokk van a rendszerben, a termelési költségek és az élőállatok ára is növekszik, ez tovább emeli majd az inflációt. Idén 4,8-4,9% lesz várhatóan az infláció. A lakosság szerint sokkal jobban mennek fel az árak, mint amit a KSH mutat. A kamatcsökkentési ciklus megállt, a jegybank szigorú hangvételt ütött meg. Az alapkamat mértéke 6% körül lesz, a forint komoly leértékelődési hullámban van. A lengyel zlotyi és a cseh korona mind nominálisan, mind reálértéken erősödött. A gyenge forint már a kormányt is zavarja, ezért igyekezni fognak 400 alá szorítani az árfolyamot. Ezt az ukrán béke segítené is, de kérdés, hogy lesz-e tűzszünet, ha lesz, akkor akár 392-es árfolyamig is beerősödhet a forint.
Zárszó: ha 50 évesen úgy látod a világot, mint 20 évesen, akkor 30 évet elpazaroltál az életedből. (Mohamed Ali)
Az összefoglalót készítette: Nagy Krisztina Zsuzsanna, ügyvezető titkár, FBN-H Egyesület
