A boldogító igen az egyik legcsodálatosabb dolog az ember életében – azonban a házasságkötés számtalan magyar pár esetében nem ilyen egyszerű, főleg, ha a piszkos anyagiakról van szó. Akár bizalmi, akár üzleti okokból gyakran előtérbe kerül a házassági szerződés, más néven a házassági vagyonjogi szerződés megkötése, ami biztosítékot ad az egyik, vagy mindkét félnek, hogy válás esetén nem veszik el a hosszas munka árán összespórolt családi vagyon.
Mi a házassági szerződés lényege és miért kötnek ilyen megállapodást a párok? Cikkünkben eláruljuk, melyek azok a kitételek, amelyeket minden esetben tartalmaz egy házassági vagyonjogi szerződés minta és mi történik válás esetén, ha házassági szerződés köti a felek vagyonát? Mik a házassági szerződés hátrányai és mik lehetnek a házassági szerződés előnyei? Mennyi egy házassági szerződés ára és ki az, aki elkészíti ezt a dokumentumot a pár számára? Milyen lehetőségei vannak a válófélben lévő házasoknak, ha egy ilyen házassági szerződés korlátozza a vagyonmegosztást?
Mi az a házassági szerződés?
Rengeteg tévhit él a házassági szerződés kapcsán, éppen ezért számos párnál már ismeretlen jelentésű kifejezésként is feketelistára kerül a házassági szerződés, vagy vita robban ki, ha valamelyik fél kezdeményezni szeretné a házassági szerződés megkötését. A valóságban a házassági szerződés nem feltétlenül rossz dolog, ugyanis nem (csak) a filmekből jól ismert gazdag üzletember és hozományvadász feleség esetében áll helyt.
A házassági szerződés a vagyonjogi szerződések egyik fajtája – nem csak házastársak köthetnek ilyen megállapodást, hanem élettársak is. Alapvetően a vagyonmegosztást és az öröklést a Polgári Törvénykönyv szabályozza: a Ptk. szerint minden, a házasságkötés után szerzett vagyon a házastársak közös vagyonának számít, öröklés esetén pedig a vagyon egyik fele a házastársé, a másik fele pedig megoszlik a gyermekek és bizonyos esetekben az új házastárs között.
A házassági vagyonjogi szerződés elsődleges célja az, hogy a hagyományos, Ptk. által rögzített vagyonelosztási rendszert felülírja – ugyanis a felek saját akaratukból rendelkezhetnek a válás és az öröklés terén máshogy is, nem kell feltétlenül követniük a törvénybeli javaslatot –, emellett öröklés esetén a házassági szerződés a végrendelkezéssel egyenértékű dokumentumként funkcionál.
Mikor szokás házassági szerződést kötni?
A házassági vagyonjogi szerződés a fent említett rendes vagyonelosztási protokoll felülírása céljából jön létre, de vannak speciális esetek, amikor kifejezetten fontos és előnyös lehet a házassági szerződés kötése. Mint tudjuk, a házasságok egy jelentős része nem első házasság: az elváltak, özvegyek is létesíthetnek új házastársi köteléket – utóbbi esetekben már mindkét félnek megvan a saját vagyona, sokszor gyerekeik vannak, vagy egy saját, esetleg családi vállalkozás birtokosai.
Ilyenkor érdemes lehet egy házassági szerződés megkötésével fixálni a felekhez tartozó vagyontárgyakat és azt, hogy melyik gyermek mit örököl. Ugyanígy érdemes a házassági szerződés tartalmába beleírni, hogy mi a közös vagyon (például egy közösen vásárolt ház vagy autó, közösen alapított vállalkozás), amire a hagyományos öröklési feltételek vonatkoznak, vagy azt is felül szeretnék írni (például, hogy a házasságban szerzett vagyon a közös gyermek hagyatéka).
Mi számít közös vagyonnak?
Hagyományos esetben a házastársak vagyonközösséget alkotnak. Ez azt jelenti, hogy minden, a házasságkötés során szerzett vagyon fele-fele arányban közös – ha a házassági vagyonjogi szerződés nem rendelkezik máshogy. Vagyontárgynak számítanak az ingatlanok (egy ház vagy termőföld) és az ingóságok (egy autó, egy műalkotás) egyaránt, de ide tartoznak a befektetések (például részvények, kötvények), vagy a céges részesedés is. Fontos tudnunk, hogy nem csak a vagyon közös, hanem az adósság is – például, ha a felek jelzáloggal terhelik az egyik közös ingatlanukat, fele-fele arányban osztoznak az adósságon is.
Bármit bele lehet írni egy házassági szerződésbe?
Természetesen nem! A házassági szerződés egyik aranyszabálya, hogy a házassági szerződés megköttetésének nem lehet harmadik fél a kárvallottja. A harmadik fél mindig a házastársakon kívüli személyt vagy intézményt jelenti, leggyakoribb esetben egy bankot. Előfordulhat, hogy a házassági vagyonjogi szerződés mentesíti az egyik házastársat egy hitel alól – erről feltétlenül tudnia kell a banknak, éppen ezért minden hitelesített házassági szerződés nyilvántartásba kerül.
Mikor köthető házassági szerződés?
A tévhitekkel ellenben egy házassági szerződés nem csak a házasságkötéskor köthető – a dokumentumot jóval a házasság előtt és a házasság után is aláírhatják a felek. Ahogy fent írtuk, élettársi jogviszonyban is köthető vagyonjogi szerződés (például, ha az egyik fél házasság nélkül is szeretné kedvezményezetté tenni párját), illetve évekkel a házasságkötés után is köthető ilyen megállapodás, például, ha az egyik fél olyan hitelt szeretne felvenni, amivel nem akarja partnerét is megterhelni.
Tipikus eset az is, amikor az egyik félnek már van egy korábbról felvett, akár nagyobb értékű hitele, és azt nem szeretné bevonni a házastársi vagyonközösségbe. Ilyen esetben, ha ezt a házassági szerződés rögzíti, a házasságkötés után a házastárson nem követelhető vissza a másik fél által felvett hitel – ez azonban nem írja felül azt az esetet, amikor valaki hitelszerződésben vagy támogatási szerződésben vállalt kötelezettséget!
A házassági szerződés előnyei
A házassági szerződés előnyei közé tartozik, hogy bizonyos vagyoni elemeket (ugyanígy adósságokat) ki lehet vonni a közös vagyonból. Habár a klasszikus hollywoodi esetek sem kizárhatóak, alapvetően ez a kivonás a bonyolult családi viszonyok rendezését szolgálja. Egy házassági szerződés megoldást nyújt a volt feleség és a gyerekek vagyonának a rögzítésére – egyben a gyerekek öröklésére -, az új feleség vagy férj, és az új házasságból születendő gyermek vagyonára és bármilyen más esetben vagyonjogi vita tárgyát képző tulajdonra.
Mivel a házassági vagyonjogi szerződés végrendelkezésként is funkcionál, egy házassági szerződés megkötése megoldást nyújt a vitás kérdések rendezésére az egyik fél hirtelen halála esetén is. Egy házassági szerződés megoldást nyújt az ellen, hogy a különböző házasságokból született gyermekek és az esetenként egy vagy akár több volt házastárs konfliktusba kerüljön a hagyatékelosztás során.
A házassági szerződés hátrányai
Habár egy házassági szerződés alapból a vagyonmegosztás megkönnyítését és az örökösödési kérdések rendezését szolgálja, bizonyos esetekben vannak a jogi lépésnek vesztesei is – ilyen az, amikor bizalmatlansági okból születik meg a házassági szerződés. Egy házassági vagyonjogi szerződés bonyolult dokumentum, különösen, ha több volt házastárs és gyermek jogai rögzülnek benne, és igen, előfordulnak olyan esetek, amikor egy házastárs és a hozzá tartozó gyermek semmilyen vagyontárgyra nem tarthat igényt a házassági szerződés értelmében.
Van kibúvó a házassági szerződés alól?
A házassági vagyonközösség az egyik meghatározó pillére a férj és a feleség kapcsolatának. Ha nem köttetett házassági szerződés, akkor minden, a házasságkötés után szerzett vagyon feleződik. Ha viszont köttetett házassági szerződés, akkor annak a feltételei a mérvadóak. Egy részletesen megfogalmazott házassági szerződés esetében, ahol nincsenek homályos, „apró betűs” részek, nem lehet eltérni a vagyonmegosztási dokumentum tartalmától, azaz, ha aláírtuk, nincs visszaút.
Érdemes észben tartanunk, hogy egy megkötött házassági szerződés sem örök érvényű: a felek akaratából a szerződés megszüntethető, vagy igények szerint átfogalmazható, újraköthető, így ha valaki veszélyben érzi a házasságban szerzett vagyonát, vagy gyermekei örökségét, mindenképpen érdemes a szerződésben foglaltakat átnézni, megbeszélni vagy újraírni.
Házassági szerződés minta: Mit tartalmaz egy házassági szerződés?
Minden házassági vagyonjogi szerződés minta egyedi a maga módján, hiszen nincs két egyforma eset, különösen, ha egyik félnek sem az első házasságáról beszélünk és több közös, vagy nem közös gyermek is érintett. A házassági szerződés mindig rögzíti a feleket és azok vagyontárgyait; a dokumentum meghatározza, hogy melyik, a házasság előtt vagy után szerzett vagyontárgyakat kívánják a felek megosztani vagy éppen elszeparálni a másik féltől.
A házassági szerződés minta rögzíti a kedvezményezetteket, és hogy ki, milyen részben, miből részesül: mi vonatkozik az örökösödés esetére a felek halála esetén, mi vonatkozik a válásra, melyik vagyontárgy vagy bármilyen vagyoni értékű dolog tulajdonjoga hogyan oszlik el a felek között. Minél konkrétabb a szerződés, annál kevesebb lesz például egy válás során a félreértés és annál nagyobb a családtagok biztonsága is.
Ki készíti el a házassági szerződést?
A házassági szerződés nem a magánokiratok kategóriájába tartozik: a házassági vagyonjogi szerződés egy ügyvéd vagy közjegyző által hitelesített hivatalos dokumentum, amit nyilvántartásba vesz a Magyar Közjegyzői Kamara. Ha ez a kihagyhatatlan jogi procedúra nem történik meg – vagyis a felek saját készítésű szerződéssel akarják „letudni” az ügyet -, akkor a házassági szerződés nem más, csak egy papírdarab, ami pecsét nélkül semmit sem ér.
A házassági szerződés nyilvántartásba vétele más szempontból is fontos, főleg, ha harmadik fél is érintett benne. Erre egy tipikus példa az, amikor egy pár házassági szerződésben rögzíti, hogy az egyik fél kivonásra kerül egy banki hitel alól. Ilyenkor a bank, mint harmadik fél, aki érintett a helyzetben, muszáj, hogy értesüljön a házassági szerződés megkötéséről, hiszen kicsit sem mindegy, hogy mi köttetik meg egy hitelszerződésben!
Mennyi egy házassági szerződés ára?
Több rejtett költséggel is számolnunk kell egy házassági vagyonjogi szerződés megkötése során. Itt jön a képbe a dokumentumot elkészítő ügyvéd díja – a szakembertől függ a díjszabás -, vagy a hitelesítő közjegyző díja. A házassági szerződés nyilvántartásba való bejegyzése 10.000 Ft, a házassági szerződés lekérdezése pedig esetenként 1.000 Ft – akit ahhoz valószínűsíthetően jogi érdekek fűznek, lekérheti a dokumentumot és feljegyzést készíthet róla.
Forrás: PÉNZCENTRUM 2021. október 10.
