szamos

„Ha nincs a nagymama, akkor nincs Szamos Marcipán”

Így formálták a nők az ország egyik kedvenc családi vállalkozását

A Szamos Marcipán sikeréhez jócskán hozzájárultak a családi vállalkozásban tevékenykedő szorgalmas és tehetséges nők, véli Kelényi Ádám ügyvezető igazgató.

A női karrierről szólva még ma is az egyik leggyakoribb kifejezés, ami felmerül, az üvegplafon. Ezt arra a jelenségre használják, hogy bár sok esetben a munkavállaló képzettsége, rátermettsége révén alkalmas lenne egy vezetői pozícióra, pusztán amiatt, hogy nő, nem juthat olyan magasra a vállalati hierarchiában, mint férfi kollégái. A Hungarian Business Leaders Forum (HBLF) is erre a tendenciára hívja fel a figyelmet nőnapon elindított kampányában. Hangsúlyozzák, hogy itthon a top 50 legnagyobb árbevételű vállalatnál mindössze 8 százalék a női vezetők aránya. A tendencia megváltoztatásához a közös célok melletti kiállásra szólították fel a hazai vállalatokat. 

A felhíváshoz csatlakozott az ország egyik legismertebb, nagy múltra visszatekintő családi vállalkozása, a Szamos Marcipán Kft. is. Kelényi Ádám ügyvezető igazgató szerint a cég nem létezne a női munkavállalók nélkül, valamint azok nélkül a határozott, szorgalmas nők, feleségek, anyák, nagymamák, szakemberek nélkül, akik immáron három generáció óta időt és energiát nem sajnálva egyengetik az útját. 

A menedzsmenttagság 50 százaléka nő

Kelényi Ádám elárulta, azért csatlakoztak a kampányhoz, mert úgy vélik, ami a női vezetők arányát illeti, a Szamos Marcipán jó példát tud mutatni – igaz, ez a cégcsoport életében nem új keletű dolog, és nem is tudatos elhatározás eredménye. Az évek során úgy alakult, hogy a Szamos-Kelényi család hölgy tagjai kivették a részüket a vállalatirányításból. 

– Családi vállalkozás vagyunk, a harmadik generáció vezeti a céget, az üzemeket, és mind a három generációban tapasztalhattuk, hogy a döntéshozók, cégvezetésben részt vevők között a férfiak mellett ott voltak a nők is. 

A Szamos-birodalom jelenleg körülbelül 500 főt foglalkoztat, négy üzemből és húsz cukrászdából, édességboltból áll. Utóbbiak kiszolgálószemélyzete, valamint a cukrászok jellemzően nők, a csomagolóüzemben, a bonbon- és a marcipánfigura-gyártásban is ők dolgoznak. Ugyanakkor az alapanyaggyártásban tevékenykedők és a pékek férfiak, hiszen ezek a munkakörök kifejezetten nehéz fizikai munkát jelentenek.

A cukrászat, az édességkészítés már régen is inkább női szakmának számított, Kelényi Ádám szerint leginkább azért, mert a kézzel készített díszek, figurák nagy darabszámban történő előállításához kitűnő finommotorikára, koncentrációképességre és monotonitástűrésre van szükség. 

– A menedzsment kialakításánál a cukrászdákat irányító csapatban már az elejétől több volt a nő, mint a férfi, aminek az az elsődleges oka, hogy a cukrászdák személyzetével szinte napi kapcsolatban vagyunk, és ott a munkatársak 95 százaléka nő.

A VENDÉGLÁTÁS FIZIKAILAG ÉS LELKILEG IS MEGTERHELŐ, KELL A TÁMOGATÁS A HÁTTÉRBŐL A CÉGVEZETÉSBŐL, ÉS ÚGY LÁTTUK, HOGY EZT INKÁBB NŐI VEZETŐKKEL TUDJUK MEGADNI.

Ma a cégcsoport menedzsmenttagságában 50 százalék a nők aránya, a Szamos Marcipán Kft. gazdasági vezetője, a cukrászdákat vezető cég operatív igazgatója is nő. A Kelényi testvérek is a szakmán belül találtak maguknak feleséget: Kelényi Kolos felesége, Kelényi-Kovács Zsuzsanna egy mára a Szamos cégcsoport részét képező sütőipari cég tulajdonosa volt, jelenleg a sütőipari részlegért felel.

DSZZS20190220013Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI

Kelényi Ádám felesége, az élelmiszeripari végzettséggel rendelkező Kelényi-Kovács Dóra fejlesztési vezető. A cégvezetői kör oszlopos tagja a testvérek 73 éves édesanyja, az alapító Szamos Mátyás lánya, Kelényi-Szamos Gabriella, ő vezérigazgató a cégben, illetve az arculatért felelős tulajdonos. 

A Szamos családi legendárium főszereplői

A Szamos Marcipán alapítói Kelényi Ádám és Kelényi Kolos nagyszülei, Szamos Mátyás cukrászmester és a felesége, Hajdu Margit. 

– A nagyszüleim már eleve egy cukrászdában ismerkedtek meg, talán már ez is előre jelezte az ő közös szakmai életútjukat. A budafoki cukrászdában a nagymamám kiszolgáló kisasszony volt, a nagyapám pedig odaszegődött cukrásznak. Mindez a ’40-es években történt, a nagyapám 1936 óta cukrászként tevékenykedett. Hajdu Margit és Szamos Mátyás.Hajdu Margit és Szamos Mátyás.

Az ’50-es évek végén, ’60-as évek elején Szamos Mátyás termelőüzemet vezetett Krisztinavárosban, az ő hatáskörébe tartoztak az esküvői torták és a tortadíszek, így találkozott a marcipánnal. 

– Amikor a nagypapa megismerkedett a marcipánnal, délelőtt az állami vállalatban volt csoportvezető, délután pedig maszekban marcipándíszeket készített. Minden idejét munkával töltötte, a nagymamára maradt a három gyermek felnevelése. 

HA NINCS A NAGYMAMA, AKKOR NINCS SZAMOS MARCIPÁN.

Margit nénire fontos szerep hárult a cég életében. Nyugdíjasként is nap mint nap bejárt a cukrászdákba, a három gyermek önállósodása után az üzemben is dolgozott, a rendeléseket készítette össze, dobozolt és számlázott, sőt még házhoz is szállított, ha arra volt szükség. 

– A történet elején, amikor a marcipánrózsa-készítés még egy józsefvárosi cselédszobában történt, villamossal vitte el a budapesti cukrászdáknak a megrendelt termékeket. Az összekötözött kartondobozokkal a két kezében fel tudott szállni a 4-es, 6-osra, és ki tudta szállítani a rendeléseket. Gyakorlatilag 14 éves korától 94 éves koráig dolgozott a nagymamám – emlékszik Margit nénire Kelényi Ádám. 

A Szamos második generációja

Szamos Mátyás és Hajdu Margit lánya, Szamos Gabriella matematika-fizika szakos tanárként végzett, és már az egyetemi évek alatt kivette a részét a családi vállalkozás életéből is. Emellett pedig, ahogyan – fia szerint – azt gyakran fel is idézi, olyan férjet talált magának Kelényi Gyula személyében, aki a 20-30 fős céget több száz fős vállalkozássá tudta fejleszteni. 

– Apámnak mérnökállása volt a Csepel Autógyárban, kellett hoznia egy olyan döntést, hogy az új családjába beházasodva otthagyja-e az egyébként nagyon biztos főmérnöki állását, hogy egy teljesen bizonytalan, tőle teljesen távol álló cukrász-díszítő szakmára váltson, és ott dolgozzon főállásban az apósának. Ezt a döntést a ’70-es évek közepén meghozta, az idő pedig őt igazolta, hiszen nélküle ez a brand megmaradt volna a kisüzemi mérettartományban. 

P1250605

Kelényi-Szamos Gabriellához és Kelényi Gyulához kötődik a cukrászdahálózat kiépítése. Miután Szamos Mátyás 1978-ban infarktust kapott, átengedte a vezetést a vejének. 1987-ben a belvárosban, a Párizsi utcában nyílt meg az első üzlet, ami lehetővé tette a vevőkkel történő szorosabb kapcsolattartást is, hiszen korábban csak viszonteladók révén találkozhattak a termékekkel a vásárlók. Ez egy hatalmas ugrás volt a cég életében.  

ANYÁM NEVELT MINKET, DE NEMCSAK CSALÁDÖSSZETARTÓ VOLT, HANEM A PÁRIZSI UTCAI FIÓKÜZLET KONCEPCIÓJÁT, ARCULATÁT IS Ő TALÁLTA KI.

– Az ő ízlésének köszönhetően jött létre Budapest akkori legszebb belvárosi üzlete. Arannyal festett fafaragást álmodott a mennyezetre, osztrák meg svájci hűtőpultokat hozatott. Hatalmas ugródeszka volt ez, ami a tanulmányi eredményeimen is látszott: az üzletnyitás után egy jegyet rontottam, mert kevesebbet tudott tanulni velünk – emlékezett vissza Kelényi Ádám. 

Forrás: https://femina.hu/ 2022.03.26.

Megosztás

Share on facebook
Share on twitter
Share on linkedin
Share on email

A bizalom forintosítható

Szerző: Csidei Krisztina Az április 27.-ei K&H Családi Vállalatok Klubon Lévai Bálint (BiotechUSA Kft.) arról mesélt, mi a HR szerepe a cégüknél, hogyan alakult ki

Az új kerékvágás

Szerző: Csidei Krisztina Az április 27.-ei K&H Családi Vállalatok Klubon Nagy-Józsa Dorka (Y2Y Hungary Kft.) sok hasznos gondolatot osztott meg velünk. Vezető, szervezet- és folyamatfejlesztő

Beszámoló az éves konferenciáról

Csodás hangulatban telt a XII. Éves Konferencia és Családi Nap a Bambarában. Az év legnépszerűbb eseményén idén 40 családból 152 felnőtt és 62 gyerek vett