Gazdasági kitekintés dióhéjban

Hétről hétre változik a helyzet. A munkahelyek megtartására irányuló kezdeményezések messze nem kielégítőek. Nem az elveszett munkahelyek helyett kell újakat teremteni, hanem a meglévőket kellene megtartani, ahogyan azt a régió többi országa is teszi.

A bértámogatást igénybe vevőknek korábban (a bértámogatási rendszer 1.0-s változatában) nyilatkozniuk kellett, hogy a létszám racionalizálás, illetve a munkaidőkeret bevezetése megtörtént-e. Ez előfeltétele volt a bértámogatásnak, vagyis ezt az első verziót senki sem tudta igénybe venni. Ezt követően sok minden változott, de még mindig nem kielégítő a feltételrendszer.

Változás a korábbihoz képest, hogy aki napi 2 órában foglalkoztat csak, az is igénybe tudja venni a bértámogatást. Ha valaki a munkaidőt 50%-nál kisebb mértékben csökkenti, akkor továbbra is szükséges az egyéni fejlesztési idő, vagyis oktatni kell a munkavállalókat. Ez a jogszabályban rosszul, azaz pont fordítva szerepel. Elég nagy a káosz a hatóságoknál is. Bértámogatást most már távmunkára és otthoni munkavégzésre is igénybe lehet venni, illetve kiterjesztették a munkaerőkölcsönző cégekre is. Régiós versenytársakhoz képest még mindig nagyon alacsony a bértámogatási összeg. Ha látni fogja a kormány a munkanélküliségi adatokat, talán lesz még egy változtatás. A bértámogatás felső korlátja 112.400 Ft-ra emelkedett, abban az esetben, ha 75%-os a munkaerőkiesés, vagyis csak napi 2 órában történik a foglalkoztatás.

Alapbér tekintetében is rugalmasabb lett a megközelítés. Korlátozás: max. 3 hónap és utólag kerül folyósításra, a fizetés nélküli szabadság idejére pedig nem folyósítható. A bértámogatás adó- és köztehermentes.

Az EU rendelkezésekkel összehasonlítva nálunk sokkal bonyolultabb a kérelem és nagyon adminisztratív, bár a korábbiakhoz képest könnyítéseket vezettek be. Április 16.-a óta hatályos, az újonnan bevezetett elemek április 29-től lépnek életbe, az elbírálási határidő pedig 8 nap, ami szinte kivitelezhetetlen.

Nemzetgazdasági érdek bizonyítása mit jelent – kérdezi Rózsa Tamás. A munkavállalók megtartása és az adófizetés mind nemzetgazdasági érdek – mondja Kalocsai Zsolt, de nincs kitöltési útmutató, tehát nem tudhatjuk, miből kell kiindulni a kérdés megválaszolásakor. Nincs lehetőség szöveges indoklásra – mondja Martos Péter.

Akik túl korán léptek és elbocsájtották a munkavállalóikat vagy rögtön fizetés nélküli szabadságra küldték, azok nem tudják már igénybe venni a bértámogatást. Boross Dávid szerint kicsit későn jött ez a rendelkezés, mert sok cégnek azonnal lépnie kellett. Zsolt egyetért abban, hogy nagyon lassú a rendszer, jelentős késéssel után követés van, ami nem kielégítő sajnos.

Szeptember 30-ig kitolható a beszámolókészítés és az ehhez kapcsolódó adók (TA, iparűzési adó, innovációs járulék stb.) kifizetése, mégis érdemes május 31-ig megcsinálni, nem szükséges szeptemberig elhúzni, tehát ez csak egy lehetőség.

Esedékesség előtt kell benyújtani a mérséklési kérelmeket, de az adóhatóságnál nem tapasztalhatóak a humánus, méltányossági intézkedések. Cafeteria, SZÉP Kártya esetében szocho csökkentés történt, csak 15%-os SZJA terheli mostantól. Ez adócsökkentésre ad lehetőséget, az éves keret 800.000 Ft lett. 2020. július 1-től a szociális hozzájárulási adó 2%-kal csökken.

Aki megbízható adós, annak 5 M Ft-ig jár egy automatikus pótlékcsökkentés, ezt a lefele menő adókra is lehet kérni, vagyis egészségbiztosítási járulékra és SZJA-ra is, ezt érdemes kihasználni. A bruttó bérből levonásra kerülő összegre pótlékmentesen lehet igényelni 12 havi részletfizetésre az 5M Ft kedvezményt, itt nem mérlegel az adóhatóság, automatikus, vagyis érdemes megigényelni.

A második világháború óta az USA adóságállománya először van 100% felett. A különböző államok különböző módon próbálják most a gazdaságukat erősíteni. Elindult az eszeveszett pénznyomtatás, így az országok eladósodottsága nő és a jövőben várhatóan meredeken fog emelkedni. (pl. Olaszországé különösen) Több európai ország ezért szeretné a közös eurókötvény kibocsájtását, melyet Németország és Hollandia ellenez. Az amerikai munkaerőpiacon jelenleg 26 millió munkanélküli van, vagyis az aktív munkaerő 16%-a, és ez még korántsem a vége. 2008-ban 15,3 millió fő volt a munkanélküliek száma!

 

Magyarországon viták folynak arról, hol tart most a munkanélküliségi ráta. Az Ipsos legfrissebb felmérése azt mutatja, hogy  a megkérdezettek 7%-ának megszűnt a munkahelye, vagyis már most 480.000 a munkanélküli, ami 10% fölötti munkanélküliségi rátát jelent. Ez lényegesen rosszabb lesz a következő 2-3 hónapban, hiszen a nagy cégek még csak most kezdenek leépíteni. (pl. Continental, Hankook) Ők nem tudják igénybe venni a bértámogatást, így elkezdenek leépíteni, ezért elkerülhetetlen, hogy a bértámogatási rendszerhez még egyszer hozzányúljanak.

Becslések alapján a GDP visszaesés -3 és -8% között várható 2020-ban, a munkanélküliségi ráta pedig 10-20% között várható. A KSH statisztikai adatai alapján 2004 óta 2010-ben volt a legmagasabb a munkanélküliségi ráta: az aktív munkaerő (18-65 év közöttiek) szempontjából  11,3 % volt.

Az euró zónában az erősebb vállalatoknak várhatóan 15%-a csődbe fog menni, a magyar piacon az elemzők 13%-ot saccolnak. A kilábalás tekintetében a V-alakú felpattanásban hívők száma egyre csökken, inkább az U-alakra szavaznak már, de sajnos egyre többször felmerül az L-alakú gazdasági recesszió vagy inkább depresszió fogalma is, ami hosszú időre nyújtja el a válságot. Úgy kell berendezkedni, hogy amíg a vírus reprodukciós rátája 1 fölött van, addig fertőzünk, s csak akkor tudunk kilábalni a válságból, amikor a védőoltás már rendelkezésre áll.

 

Megosztás

Share on facebook
Share on twitter
Share on linkedin
Share on email

Lényegesen kevesebbet szánnak a cégek innovációra

A magyar cégek többsége, 62 százaléka innovatívnak látja magát, a legpozitívabban pedig a kereskedelemben tevékenykedők értékelték a működésüket e szempontból. Lényegesen kisebb összeg ment azonban