Egyesületünk alapszabálya 2020.02.10.

Letölthető pdf link

A Felelős Családi Vállalatokért

Magyarországon Közhasznú Egyesület

ALAPSZABÁLYA

I.

Általános Rendelkezések

A Felelős Családi Vállalatokért Magyarországon Közhasznú Egyesület Közgyűlése a 2019. február 10. napján hozott határozataival az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Ectv.) rendelkezéseinek és a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseinek megfelelő Alapszabályt alkotja meg:

1. Az Egyesület adatai:

Neve:                                                                    A Felelős Családi Vállalatokért Magyarországon Közhasznú Egyesület

Rövidített neve:                                                    FBN-H

Angol nyelvű elnevezése:                                    Family Business Network-Hungary

Székhelye:                                                            1139 Budapest, Váci út 99-105. Balance Hall ép. 4. em.

Levelezési címe:                                                   1139 Budapest, Váci út 99-105. Balance Hall ép. 4. em.

Működési területe:                                               Magyarország

Nyilvántartó bíróság:                                            Fővárosi Törvényszék

Nyilvántartásba vételt elrendelő végzés száma:  61134/2009/7.

Nyilvántartási száma:                                           13844

Jogállása:                                                              közhasznú jogi személy

Honlap cím:                                                          www.fbn-h.hu

Az Egyesület a tagok közös, tartós, a jelen Alapszabályban meghatározott céljának folyamatos megvalósítására létesített, nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy. Céljai elérésére szervezi tagjai tevékenységét. Feladatait választott szervei, tisztségviselői útján gyakorolja.

• Értelmező rendelkezések

Jelen Alapszabály és az Egyesület egyéb belső szabályzatai tekintetében az alábbi fogalmak a következőket jelentik.

1. Gazdasági társaság családi jellege
2. Egy családnak nyílt részvénytársaság esetén 25%-ot, más gazdasági társaságban 50%-ot meghaladó közvetlen vagy közvetett, nem off-shore tulajdoni részesedése van.
3. A tulajdonos család legalább két, büntetlen előéletű, aktív politikai tevékenységet nem végző tag közvetlenül részt vesz a gazdasági társaság irányításában.
4. A gazdasági társaság és a tulajdonos család elsősorban Magyarországon adózik és nincs adótartozása.
5. Társadalmi felelősség vállalás (CSR tevékenység).

• Családi Vállalat:

Az alábbi feltételeknek megfelelő családi jellegű gazdasági társaság:

• Minimum 2 milliárd forint éves árbevétel;
• Éves statisztikai munkavállalói létszám minimum 50 fő;
• Minimum 10 év folyamatos működés;
• A gazdasági társaság szolgáltatásai, termékei jelentős saját hozzáadott értéket tartalmaznak

• Családi Vállalkozás:

Az alábbi feltételeknek megfelelő családi jellegű gazdasági társaság:

• Minimum 300 millió forint éves árbevétel;
• Éves statisztikai munkavállalói létszám minimum 10 fő;
• Minimum 5 év folyamatos működés;

• Családtag:

A Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 2. pont szerinti hozzátartozók közül a házastárs, egyeneságbeli rokon, testvér és ezek házastársa

• Családi Cégcsoport:

Egy család tagjainak többségi befolyása alatt álló, Családi Vállalatok, Családi Vállalkozások alkotta csoport.

• Családi Vagyonkezelő: az alábbiak bármelyike:

–          Vagyonkezelés céljából létrejött gazdasági társaság (holding), amelyben egy család közvetlen vagy közvetett, nem off-shore befolyása meghaladja az 50%-ot; vagy

–          Olyan vagyonkezelő alapítvány, amelynél a kedvezményezettek legalább 50 százalékát egy család tagjai alkotják, vagy

–          Olyan bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyon vagyonkezelője, amelynél a kedvezményezettek legalább 50 százalékát egy család tagjai alkotják;

feltéve, hogy

–          Családi Vagyonkezelőben legalább egy családtag közvetlenül, aktívan részt vesz, aki büntetlen előéletű és aktív politikai szerepvállalást nem folytat;

–          a kezelt vagyon értéke a 3 milliárd forintot meghaladja;

–          a Családi Vagyonkezelő (a kezelt vagyonból fakadó) adókötelezettségét elsődlegesen Magyarországon teljesíti, adótartozással nem rendelkezik, továbbá társadalmilag felelős módon működik.

II.

Az Egyesület célja, feladata és tevékenységei

1. Az Egyesület célja:

1. A felelős Családi Vállalatok és Vállalkozások létrehozásának, működtetésének elősegítése, annak érdekében, hogy a családi vállalkozások által felhalmozott materiális és immateriális értékek hosszú távon hozzájáruljanak a családok, a vállalkozások és a nemzeti kultúra fejlődéséhez, valamint a családi vállalatok és vállalkozások által megtermelt javak működő tőke formájában Magyarországon maradjanak.
2. A felelős Családi Vállalatok és Vállalkozások létrehozásához és működtetéséhez az Egyesület szakmai, integrációs, képzési, és kutatási támogatást nyújt, továbbá elősegíti a felelős Családi Vállalatok, Vállalkozások együttműködését, tapasztalatcseréjét és érdekérvényesítését.
3. Az Egyesület olyan felelős Családi Vállalatokat, illetve vállalkozásokat támogat, segít és integrál, amelyek célja a társadalmi szerepvállalás, a munkahelyek létesítése és megtartása, a szociális integráció elősegítése, a gazdasági társaságok családi jellegének megfelelő modell meghonosítása, fejlesztése a jövő nemzedékek számára.
4. Az Egyesület közvetíti a más országokban kialakult tapasztalatokat, ismereteket.
5. Az Egyesület feladatainak teljesítése során és érdekében aktív kapcsolatot tart és együttműködik a céljait érintő feladatokat ellátó állami és társadalmi szervekkel/szervezetekkel, valamint hasonló célú más szervezetekkel.

• Az Egyesület céljai elérése érdekében végzett tevékenységei:

1. Az Egyesület céljait érintő tárgykörökben végzett tudományos tevékenység, kutatás:
2. hazai és nemzetközi konferenciák, szimpóziumok szervezése;
3. kutatások összehangolása;
4. a kutatás és fejlesztés magyarországi ösztönzése; Családi Vállalatok és Vállalkozások szerepének elemzése, erősítése a magyarországi és az euroatlanti gazdasági folyamatokban.

• Nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés:
• a családi jellegű vállalkozási modell, tulajdonlásának, jogi és hatékonysági strukturálásának szervezetfejlesztésének, finanszírozásának és irányításának oktatása;
• tudástranszfer működtetése, ismeretterjesztő kiadványok és honlapok útján.

• Kulturális tevékenység:
• a családi jellegű vállalkozási modell kultúrájának és értékeinek meghonosítása, megerősítése;
• családi jellegű vállalkozási modell szerepének bemutatása a magyar társadalomban és gazdaságban.

• Érdekképviseleti tevékenység
• együttműködés a mindenkori törvényhozással és kormányzattal a Családi Vállalatok és Vállalkozások speciális igényeinek és érdekeinek megfelelő jogszabályi környezet megteremtésében;
• a gazdaság nem családi jellegű más szereplőivel való egyenlő elbírálás érdekében történő érdekérvényesítés;
• a Magyarország határain túli magyar családi vállalatokkal és vállalkozásokkal való kapcsolattartás és együttműködés, azok fejlesztése, támogatása.

• Az Egyesület közhasznú jellege

Az Egyesület

1. a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez az Ectv.-ben meghatározottaknak megfelelő erőforrásokkal rendelkezik, és megfelelő társadalmi támogatottsága kimutatható, továbbá hozzájárul a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez;
   1. elsődlegesen nem folytatat gazdasági-vállalkozási tevékenységet, ilyen tevékenységet csak a közhasznú vagy jelen Alapszabályban meghatározott céljai megvalósításának előmozdítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve, kiegészítő jelleggel végezhet. Az Egyesület gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a jelen Alapszabályban meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja;
   1. közvetlen pártpolitikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, és tőlük támogatást nem fogad el, európai uniós, valamint országgyűlési képviselői, továbbá önkormányzati választáson jelöltet nem állít, nem támogat;
   1. a közfeladatok ellátásával kapcsolatos adatai közérdekűek, tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait az Ectv. 30. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a jelen Alapszabályban rögzített honlapján nyilvánosságra hozza;
   1. nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen közhasznú szolgáltatásaiból.
   1. közhasznú tevékenységként
      1. javaslatokkal és adatokkal segíti – az általuk irányított szervek és szervezetek útján és közvetlenül – a Kormány és a gazdaságpolitikáért felelős miniszter munkáját a kis- és középvállalkozások fejlesztési stratégiájának meghatározásában, és a kis- és középvállalkozások fejlesztését szolgáló intézkedések kidolgozásában, mely közfeladatot a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban “KKVtv.”) 10. §-ának b) pontja írja elő;
      1. javaslatokkal és a vállalkozások működését bemutató adatokkal támogatja a gazdasági szabályozó rendszer egyes elemeinek módosítására, valamint a kis- és középvállalkozásokat is érintő jogszabály-módosításokra előterjesztéseket készítő állami szervek munkáját, mely közfeladatot a KKVtv. 11. §-a írja elő;
      1. egyeztetésekkel, fórumokkal, szakmai tanácsadással és érdekképviselettel erősíti a Családi Vállalkozások és Családi Vállalatok szerepét a munkahelyek létesítésében és megtartásában valamint a szociális integráció elősegítésében, ezzel közvetetten kapcsolódva a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban “Flt.”) 1. § -ában előírt közfeladathoz (együttműködés a Kormány, a helyi önkormányzatok, a munkaadók, a munkavállalásra jogosultak és az érdekképviseleti szervezetek között) és az Flt. 5. §-ának (1) bekezdésében előírt közfeladathoz (egyéb eszközök alkalmazása a foglalkoztatási feszültségek megszüntetésére, kezelésére és feloldására, valamint a munkanélküliség megelőzésére, csökkentésére és hátrányos következményeinek enyhítésére).

III.

Az Egyesület tagsága

1. Az Egyesületet az alábbi tagok alkotják (a továbbiakban együtt: tag):

• rendes tag,
• pártoló tag,
• tiszteletbeli tag.

• Az Egyesület rendes tagja:

1. Az Egyesület rendes tagja az a Családi Vállalat vagy a Családi vállalatot képviselő vagy ahhoz kapcsolódó Családtag, Családi Cégcsoport kijelölt képviselője, illetve Családi Vagyonkezelő lehet, amely illetve aki
2. írásbeli felvételi kérelmében rendes taggá történő felvétele esetére
3. az Egyesület Alapszabályát, belső szabályzatait és közgyűlési illetve elnökségi határozatait magára nézve kötelezően kifejezetten elfogadja és
4. vállalja az Egyesület tagságával járó kötelezettségek teljesítését, elfogadja a rendes tagra vonatkozó jogokat, továbbá
5. egyetért az Egyesület céljaival;
6. megfelel az Egyesület Tagfelvételi Szabályzatában előírt további feltételeknek és
7. az Elnökség – az Egyesület tagjainak előzetes véleményének kötelező figyelembe vétele mellett – nyílt szavazásán egyszerű szótöbbséggel az Egyesület rendes tagjai közé felvesz.

• Az Egyesület rendes tagjának jogai:
• jogosult az egyesület tevékenységében részt venni,
• a közgyűlési határozatok meghozatalakor egy szavazattal, javaslattételi, indítványozási és észrevételezési joggal rendelkezik,
• az Egyesület szerveibe tagot és tisztségviselőt választhat és a természetes személy rendes tag, illetve ha a rendes tag gazdasági társaság, akkor annak tulajdonosa, vagy a tulajdonos Családtagja a jogszabályi feltételek szerint ilyennek választható,
• az Egyesület tevékenységével, működésével kapcsolatban javaslatot, észrevételt és indítványt tehet,
• a vele szemben hozott döntés ellen jogorvoslattal élhet;
• részt vehet az Egyesület rendezvényein, illetve az Egyesület részvételével tartott más eseményeken,
• felvilágosítást kérhet az Egyesület tevékenységéről, működéséről, amelyre az Elnökség 30 napon belül köteles választ adni,
• saját kommunikációjában feltüntetni, hogy az Egyesület rendes tagja,

• Az Egyesület rendes tagjának kötelezettségei:
• köteles az Egyesület Alapszabályát, közgyűlési, elnökségi határozatait betartani, érvényre jutását elősegíteni,
• a jó erkölcs szerint, a társadalom által általában elvárható magatartást tanúsítani,
• köteles tartózkodni az Egyesületi célok megvalósításának akadályozásától, meghiúsításától,
• a Közgyűlés által meghatározott éves tagdíjat megfizetni minden év március 31. napjáig, illetve a Közgyűlés által esetlegesen előírt egyéb hozzájárulást az Egyesület felé határidőben teljesíteni,

• Az Egyesület tiszteletbeli tagja:

A Közgyűlés az Elnökség javaslata alapján nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel tiszteletbeli tagjává fogadhat bármely, arra érdemes természetes személyt, aki a jelen Alapszabályban vagy a Tagfelvételi Szabályzatban a rendes tag vonatkozásában meghatározott valamely feltételnek nem felel meg.

A tiszteletbeli tag tanácskozási joggal részt vehet a Közgyűlés ülésein, ahol véleményét az adott kérdésekkel összefüggésben jogosult kinyilvánítani, azonban nem szavazhat és vezető tisztségviselővé nem választható. Saját kommunikációjában jogosult feltüntetni, hogy az Egyesület tiszteletbeli tagja.

A Tiszteletbeli tag tagdíjfizetésre, illetve egyéb hozzájárulásra nem kötelezhető, de kötelessége az Alapszabály és az Egyesület közgyűlési, elnökségi határozatainak betartása, az Egyesület hírnevének öregbítése.

• Az Egyesület pártoló tagja:

Az Egyesület pártoló tagja lehet – az alább meghatározott létszámkorláton belül – minden természetes és – költségvetési szerv kivételével –jogi személy, aki illetve amely

–     Pártolói Nyilatkozatában magára nézve kötelezőnek fogadja el a jelen Alapszabályban foglaltakat, továbbá

–     és az Egyesületnek szakmai, erkölcsi támogatás nyújt, az Egyesület hírnevét öregbíti.

A pártoló tag köteles

–     a Közgyűlés által a pártoló tagok vonatkozásában meghatározott éves tagdíjat minden évben megfizeti az Egyesületnek, és

–     legalább évente négy alkalommal részt venni az Egyesület valamely saját rendezvényén.

A pártoló tag felvételéről az Elnökség nyílt, egyszerű többséggel hozott határozatával dönt. A pártoló tag felvételének időpontjában a pártoló tagok száma az újonnan felveendő pártoló tagokkal együtt nem haladhatja meg a mindenkori rendes tagok számának egytizedét (1/10). A rendes tagok számának utólagos csökkenése a már megszerzett pártoló tagságot nem érinti.

A pártoló tag jogosult saját kommunikációjában feltüntetni, hogy az Egyesület pártoló tagja, továbbá részt vehet az Egyesület rendezvényein. Nem választhat és nem választható, szavazati joga nincs, az egyesületi szervek döntéshozatalában csak tanácskozási joggal rendelkezik.

• A tagsági jogviszony megszűnése és megszüntetése:

1. Az Egyesület tagjának tagsági jogviszonya megszűnik:
2. az Egyesület jogutód nélküli megszűnésével,
3. a természetes személy tag halálával, illetve nem természetes személy tag jogutód nélküli megszűnésével.

• Az Egyesület tagjának tagsági jogviszonya megszüntethető:
• a rendes tag kilépésével, illetve a tiszteletbeli és pártoló tag lemondásával. A tag kilépését, illetőleg lemondását írásban bármikor bejelentheti az Elnökség felé, mely a tagsági jogviszonyt azonnali hatállyal megszünteti.
• a rendes tag Elnökség általi (első fokon jogerőssé vált) vagy Közgyűlés általi (másodfokú eljárásban elhatározott) kizárásával a jelen Alapszabályban meghatározott eljárásrend szerint.
• a tagsági jogviszony visszavonásával. A tiszteletbeli tag tagsági jogviszonya közgyűlési, a pártoló tagé pedig elnökségi határozattal visszavonható, ha a tiszteletbeli illetve pártoló tag ezen tagságára méltatlanná válik,
• az egyesületi tagsági jogviszony felmondásával, ha az Egyesület Tagfelvételi Szabályzatában előírt feltételeknek a Tag már nem felel meg. Az Egyesület Tagfelvételi Szabályzatában előírt feltételek nem teljesülésére az Elnökség figyelmezteti a Tagot és felszólítja, hogy a következő naptári év május 31. napjáig állítsa helyre a Tagfelvételi Szabályzatban előírt feltételeknek történő megfelelést. Amennyiben ez nem történik meg, úgy az Elnökség indítványozza a Közgyűlésnek a tagsági jogviszony felmondását. Ha a Közgyűlés a tagsági jogviszony felmondását támogatja, az Egyesület – az Elnökség útján – a tagsági jogviszonyt harmincnapos határidővel írásban felmondja.

• Egyéb rendelkezések:
• A tagsági viszony megszűnése nem mentesíti a tagot a tagsági idején keletkezett és tagsága időtartamára vonatkozó kötelezettségek teljesítése alól.
• A tagsági viszony bármely okból történő megszűnése esetén a befizetett tagsági díj és egyéb hozzájárulás nem követelhető vissza.

• A tag kizárása
• A rendes tag kizárható az Egyesületből, ha a tag (i) – tevékenysége, mulasztása vagy egyéb magatartása miatt – nagymértékben veszélyeztetné az Egyesület céljának elérését, vagy (ii) súlyosan vagy ismételten sérti az Alapszabály, az Elnökség vagy a Közgyűlés által jóváhagyott szabályzat, vagy jogszabály rendelkezéseit, vagy (iii) az esedékes tagdíjat, egyéb kötelező vagyoni hozzájárulást a jelen Alapszabályban meghatározott felszólítás ellenére sem fizeti meg. A pártoló tag kizárható, az esedékes tagdíjat, egyéb kötelező vagyoni hozzájárulást a jelen Alapszabályban meghatározott írásbeli felszólítás ellenére sem fizeti meg. vagy a döntést megelőző naptári évben nem vett részt legalább négy egyesületi rendezvényen.

• A tagdíj meg nem fizetésének esetét kivéve a rendes tag vagy a pártoló tag kizárására a Tagfelvételi és Etikai Bizottság tehet indítványt az Elnökségnek. Az Elnökség a tag kizárásra vonatkozó indítvány megtárgyalása előtt legalább 15 nappal igazolható módon köteles értesíteni az érintett tagot az ellene felhozott kizárási okról és annak körülményeiről, valamint a kizárási indítványt tárgyaló elnökségi ülés időpontjáról. Az érintett tag legkésőbb az Elnökség kizárásról szóló ülésén jogosult szóban is előadni védekezését. A kizárást az Elnökség mondja ki a tag meghallgatása után, titkos szavazás eredményeként. A kizárást kimondó határozatra a Ptk. 3:70. §-ában foglaltak alkalmazandók.

• Amennyiben a tag a március 31-i határidőben nem vagy csak részben tesz eleget tagdíjfizetési kötelezettségének, az Ügyvezető titkár a fizetési határidő lejártát követő 8 munkanapon belül köteles a taggal telefonon egyeztetni, majd a tagot írásban felszólítani tartozásának a kézhezvételtől számított 15 napon belül történő rendezésére, illetve tájékoztatni arról, hogy amennyiben méltányolható és igazolható akadálya van a fizetés teljesítésének, akkor az Elnökség felé írásban kezdeményezhet személyes egyeztetést.

Amennyiben a tag személyes egyeztetést kezdeményez, azt a Tagfelvételi és Etikai Bizottság vagy annak kijelölt tagja folytatja le a tag kezdeményezésének kézhez vételétől számított 30 napon belül. Az egyeztetés eredményétől függően a Tagfelvételi és Etikai Bizottság indítványt tesz az Elnökség felé (i) részletfizetés engedélyezésére (összeg és ütemezés meghatározásával) vagy (ii) méltányolható ok hiányában kizárásra. Az Elnökség a Tagfelvételi és Etikai Bizottság indítványának figyelembevételével dönti el, hogy (i) a tagnak kamatmentes részletfizetési kedvezményt biztosít; vagy (ii) a tagot határozatával kizárja az Egyesületből; vagy (iii) a tagot további elnökségi egyeztetésre hívja meg. Részletfizetési kedvezmény legfeljebb 3 hónapos időtartamra,  ugyanazon tagnak három évente legfeljebb két alkalommal adható. A kedvezmény megszűnik és az egész hátralékos összeg késedelmi kamatokkal esedékessé válik, ha a tag az esedékes fizetési határidőt elmulasztja (ide értve, ha nem az egész részletet fizeti meg határidőben). A részletfizetési kedvezmény feltételeinek megszegése esetén az Elnökség minden további egyeztetés, felszólítás nélkül kizárhatja a tagot az Egyesületből, melyről írásban értesíti a tagot és hírlevélben a tagságot.

Amennyiben a tag az első ügyvezető titkári felszólításra nem kezdeményez személyes egyeztetést, és nem vagy csak részben tesz eleget fizetési kötelezettségének, az ügyvezető titkár a fizetési határidő eredménytelen leteltét követő 8 munkanapon belül köteles a tagot másodszor is írásban felszólítani tartozásának a kézhezvételtől számított 15 napon belül történő rendezésére, a kizárás lehetőségére történő figyelmeztetéssel. Amennyiben a tag a második felszólítás szerinti határidőben sem fizet, akkor a határidő lejártával az ügyvezető titkár (i) az iratok mellékelésével javaslatot tesz az Elnökségnek a tag kizárására és (ii) tájékoztatást küld a tagnak arról, hogy az elnökség dönt a kizárásáról, továbbá valamint arról, hogy a második fizetési felszólításban szabott határidő utolsó napjától kezdve tagsági jogait nem gyakorolhatja: nem vehet részt az Egyesület rendezvényein, nem szavazhat és nem kapja meg az egyesületi információkat, szolgáltatásokat.

A tagdíj meg nem fizetése miatt kizárt tag fizetési kötelezettségének jogi úton való érvényesítéséről az Elnökség egyedileg dönthet.

• A kizárást kimondó határozat ellen az érintett tag a Közgyűléshez címzett, de az elnökséghez benyújtott fellebbezéssel élhet a határozat átvételét követő 30 napon belül, kivéve ha a kizárásra a tagdíj meg nem fizetése miatt, jelen Alapszabály különös szabályai szerint került sor . Az elnökség a fellebbezést az előzményi iratokkal 30 napon belül egyesíti és azt elbírálásra a soron következő Közgyűlés elé terjeszti. A fellebbezést – az érintett tag ismételt meghallgatásának biztosítása mellett – a Közgyűlés bírálja el titkos szavazás eredményeként. A fellebbezés a kizáró határozatra halasztó hatállyal bír.

IV.

Az Egyesület szervei és a Titkár

• Az Egyesület szervei:
• Közgyűlés,
• Elnökség,
• Ellenőrző Bizottság,
• Felvételi és Etikai Bizottság,
• Az Egyesület a Szervezeti és Működési Szabályzatában rögzítettek szerint bizottságokat, tematikus munkacsoportokat (Fórumok, Klub) hozhat létre.

1. A Közgyűlés

1. A Közgyűlés összehívása

Az Egyesület döntéshozó szerve a tagokból álló és az Elnök, akadályoztatása esetén a Társelnök (mint levezető elnök) által vezetett Közgyűlés, mely évente legalább egy alkalommal ülésezik. . A Közgyűlés az ülés első napirendi pontjaként a jelenlévők egyszerű szótöbbségével jegyzőkönyvvezetőt, jegyzőkönyv-hitelesítőt és két szavazatszámlálót választ.

A Közgyűlést össze kell hívni akkor is, ha azt a bíróság elrendeli, vagy a tagok egyharmada, vagy az Ellenőrző Bizottság az ok és cél megjelölésével írásban kezdeményezi . Az Elnökség köteles összehívni a Közgyűlést akkor is, ha

a) az  Egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;

b) az Egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni, vagy

c) az Egyesület céljának elérése veszélybe került.

A Közgyűlés ülései nyilvánosak és az Egyesület székhelyétől eltérő, arra alkalmas helyen is megtarthatóak. A Közgyűlés elnöke – a szükséges mértékig – a közgyűlést zárttá nyilváníthatja, ha az a személyiségi jogok és a személyes adatok védelme érdekében szükségesnek mutatkozik.

A Közgyűlést és a rendkívüli Közgyűlést az Egyesület Elnöke írásban hívja össze.

Az Elnök a meghívót postai úton, könyvelt küldeményben köteles az ülésen részvételre jogosultaknak megküldeni. Ha az ülésen részvételre jogosult személy megadta elektronikus levélcímét, a meghívót az Elnök elektronikus úton, mégpedig elektronikus levél útján küldi meg – az alábbiakban meghatározott határidő betartásával az általa megadott és használt elektronikus levélcímről – az ülésen részvételre jogosultak által megadott elektronikus levélcímre. A meghívó megküldésének időpontja a meghívót tartalmazó elektronikus levél elküldésének időpontja.

Az Elnök, illetőleg a részvételre jogosult által megadott elektronikus levélcímet úgy kell tekinteni, mint az Elnök, illetőleg a részvételre jogosult személy azonosítására alkalmas adat, amelyhez kizárólag e személy rendelkezik hozzáféréssel.

Az Elnök a fentiek szerint megküldött meghívót tartalmazó elektronikus levelet köteles megőrizni a meghívó tartalma visszaidézhetősége érdekében.

Az Egyesület nevét és székhelyét, a Közgyűlés időpontját, helyét és napirendjét, valamint a határozatképtelenség esetén azonos napirenddel későbbi időpontban megismétlésre kerülő közgyűlés időpontját és helyét tartalmazó meghívót a Közgyűlés napja előtt legalább három héttel kell kiküldeni. A napirendhez tartozó előkészítő anyagokat az ülés napja előtt legalább tíz nappal kell igazolható módon megküldeni a meghívottakhoz.

A közgyűlési meghívó kézbesítésétől számított három (3) napon belül, de legkésőbb a közgyűlés megkezdése előtt legalább három (3) nappal a tagok és az egyesület szervei az Egyesület Elnökétől a napirend kiegészítését kérhetik. A kiegészítést indokolni kell. A napirend kiegészítésének tárgyában az Elnök jogosult dönteni, erről szóló döntését a köteles legkésőbb a Közgyűlés ülésének megkezdése előtt egy (1) nappal a meghívó megküldésére vonatkozó szabályok betartásával megküldeni.

Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről az Elnök nem dönt, azt elutasítja, vagy döntését a közgyűlés megkezdése előtt legalább egy (1) nappal nem közli a tagokkal, a Közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésnek tárgyában.

• A Közgyűlés határozatképessége

A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a rendes tagoknak több mint a fele személyesen, vezető tisztségviselője révén vagy a tulajdonos Családtagjával képviselteti magát. Ha a közgyűlés nem határozatképes, akkor azt a meghívóban megjelölt későbbi időpontban meg kell ismételni. A megismételt közgyűlés időpontjának legalább egy fél órával kell követnie a közgyűlés eredeti időpontját. A megismételt közgyűlés a képviselettel rendelkező rendes tagok számára tekintet nélkül a határozatképes, melyről a közgyűlési meghívóban a tagokat tájékoztatni kell.

A rendes tag Közgyűlésen történő képviseletére teljes bizonyító erejű okiratban bármely más tagot (nem természetes személy tag esetén annak képviselőjét), illetve nagykorú személyt meghatalmazhat.

Ha egy tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.

• A Közgyűlés rögzítése

A Közgyűlés üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a levezető elnök mellett a Közgyűlés által választott jegyzőkönyvvezető és egy jegyzőkönyv-hitelesítő írnak alá. A közgyűlésen a résztvevő tag, illetve képviselője nevét, székhelyét (lakóhelyét) és aláírását tartalmazó jelenléti ív felvétele kötelező. A jelenléti ívet a közgyűlés levezető elnöke és a jegyzőkönyvvezető aláírásával hitelesíti.

A jegyzőkönyvben rögzíteni kell az elhangzott fontosabb érdemi hozzászólásokat, indítványokat, eseményeket, a meghozott határozatokat évenként újra induló sorszámozással és a határozathozatal napjával ellátva, továbbá a szavazatok megoszlását (igen/nem/tartózkodó).

A jegyzőkönyvet a Közgyűlést követő 15 napon belül – a közzététel napjának feltüntetésével – közzé kell tenni az Egyesület jelen Alapszabályban rögzített honlapján, mellyel a közgyűlési határozatok – a jogszabályban előírt bejelentési és nyilatkozattételi kötelezettség kivételével közzététel napján kézbesítettnek minősülnek. Az aláírt Közgyűlési jegyzőkönyvek és jelenléti ívek egy eredeti példányát az Egyesület székhelyén kell tartani.

• A Közgyűlés határozathozatala

Az Egyesület rendes tagjai a Közgyűlés ülésén szavazással hozzák meg határozataikat. Amennyiben jelen Alapszabály vagy jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik, a Közgyűlés határozatait nyílt szavazással, egyszerű többséggel hozza meg. Szavazategyenlőség esetén a határozati javaslatot elvetettnek kell tekinteni.

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az a rendes tag,

• akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy az Egyesület terhére másfajta előnyben részesít;
• akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
• aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
• akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az Egyesületnek nem tagja vagy alapítója;
• aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
• aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, jelen Alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.

A Közgyűlésen hozott határozatokat az Elnök a meghívó megküldésére vonatkozó szabályok alkalmazásával köteles az arra jogosultaknak megküldeni.

• A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

• az Alapszabály megállapítása, módosítása,
• az Elnök, az Elnökség, az Ellenőrző Bizottság valamint a Tagfelvételi és Etikai Bizottság tagjainak megválasztása és visszahívása,
• döntés az Egyesület szerveinek éves beszámolójáról,
• a Ellenőrző Bizottság, Felvételi és Etikai Bizottság ügyrendjének , valamint az Etikai és Magatartási Kódex jóváhagyása
• döntés az éves tagdíj, illetve esetlegesen a tagokat terhelő egyéb vagyoni hozzájárulás mértékéről
• döntés az Egyesületnek a számvitelről szóló 2000. évi C. tv. rendelkezései szerint készített éves pénzügyi beszámolójáról és a következő év költségvetéséről, éves pénzügyi tervéről,
• döntés a tiszteletbeli tag felvételéről,
• a jelen Alapszabály szerint első fokon az Elnökség által hozott és fellebbezhető határozat elleni jogorvoslati kérelem elbírálása,
• döntés a tagsági jogviszony felmondása iránti indítványról,
• a Szervezeti és Működési Szabályzat megállapítása, módosítása,
• döntés az Egyesület jogutód nélküli megszűnéséről, más Egyesülettel történő egyesüléséről, szétválásáról,
• közhasznúsági melléklet elfogadása
• döntés minden olyan kérdésben, amelyet jogszabály vagy az Alapszabály a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.

A Közgyűlés az Egyesület éves beszámolójáról a határozathozatalra vonatkozó általános szabályok szerint dönt a jelenlévők egyszerű szótöbbségével.

• Az Elnökség

Az Egyesület ügyvezető szerve a 2016. június 11-étől kezdődően hét tagból álló Elnökség, melynek tagjait a Közgyűlés egyszerű szótöbbséggel titkosan választja meg. Az Elnököt és a Társelnököt a Közgyűlés közvetlenül, egyszerű szótöbbséggel, titkos szavazással választja meg.

Az Elnökség hét tagjából egy fő az Egyesület tagjain kívüli személy is lehet.

Amennyiben az Egyesület jogi személy tagja indul az Elnökség tagjainak választásán, az elnökségi tagságért induló jogi személy tag köteles előre kijelölni azon természetes személyt, aki – megválasztása esetén – az elnökségi tagi feladatokat nevében ellátja. Ez a kijelölés sem a választásig, sem az elnyert megbízatás ideje alatt nem változtatható meg.

Az Elnökség tagjainak megbízatása három évre szól.

Az Elnökség tagjait újra lehet választani, de ugyanazon személy Elnöknek legfeljebb csak kétszer választható meg.

Tekintettel az Egyesület tagságát adó vállalkozások családi jellegére és céljaira, törekedni kell arra, hogy az Elnökség személyi összetételében (figyelembe véve a jogi személy tagok által kijelölt természetes személyeket is) a Szeniorok száma eggyel több legyen a NextGen tagok számánál.

Az Egyesület írásbeli képviseletére (jegyzésére) az Elnök önállóan, a Társelnök és a többi elnökségi tag pedig az Elnökség más tagjával együttesen jogosult.

1. Az Elnökség összetétele:
2. Elnök
3. Társelnök
4. Elnökségi tagok

• A Közgyűlés az Egyesület elnökségi tagjának természetes személyként azt a nagykorú választhatja meg, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

Nem lehet vezető tisztségviselő az,

• akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült,
• akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.

Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

Az Egyesület Elnökségének tagjai e tisztségüket társadalmi megbízatásként, ellenszolgáltatás nélkül látják el, azonban ezen tisztségük ellátásával felmerült igazolt költségeik és készkiadásaik megtérítését az Egyesülettől igényelhetik.

• Az Elnökség működése

Az Elnökség szükség szerint, de legalább évente négyszer ülésezik. Az Elnök az Elnökséget az ülés előtt legalább nyolc nappal elektronikus levélben megküldött, az ülés helyét és időpontját valamint napirendi pontjait is tartalmazó meghívóval hívja össze. Az Elnökség ülései nyilvánosak és az Egyesület székhelyétől eltérő, arra alkalmas helyen is megtartható. Az Elnök – a szükséges mértékig – az Elnökségi ülést zárttá nyilváníthatja, ha az a személyiségi jogok és a személyes adatok védelme érdekében szükségesnek mutatkozik.

Az Elnökség üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni azt a személyt, akinek az ülés napirendjének tárgyalásához indokolt a jelenléte.

Az Elnökség határozatképes, ha az ülésen az Elnökség tagjainak több mint a fele jelen van. Ez az arány vonatkozik a határozatképtelenség miatt megismételt ülés határozatképességére is. Az Elnökség határozatait szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza.

Az Elnökség határozathozatalában nem vehet részt az,

a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy az Egyesület terhére másfajta előnyben részesít;

b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az Egyesületnek nem tagja vagy alapítója;

e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, jelen Alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.

Az Elnökség üléseiről a Közgyűlésre előírt feltételeknek megfelelő tartalmú jegyzőkönyvet és jelenléti ívet kell felvenni és egy eredeti példányát megőrizni.

Az Elnökség köteles elkészíteni, és az Ellenőrző Bizottság véleményének kikérését követően a Közgyűlésnek jóváhagyásra beterjeszteni azon belső szabályzato(ka)t, amely(ek) – a jelen alapszabályban nem rendezett kérdések tekintetében – rendelkeznek

• olyan nyilvántartás vezetéséről, amelyből a döntésre jogosult szerv döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges, személye) megállapítható,
• a döntéseknek az érintettekkel való közlési, illetve nyilvánosságra hozatali módjáról,
• a közhasznú szervezet működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintés rendjéről, valamint
• a közhasznú szervezet működésének, szolgáltatása igénybevétele módjának, beszámolói közlésének nyilvánosságáról.

            A belső szabályzat nem lehet ellentétes a jelen Alapszabály rendelkezéseivel. Ellentétes rendelkezés esetén az Alapszabály rendelkezései az irányadóak.

• Az Elnökség feladata és hatásköre:
• a tagfelvétel kérdésében történő döntés,
• a tagok kizárásáról szóló elsőfokú határozat meghozatala,
• a Közgyűlés összehívásával, működésével kapcsolatos előkészítő és a Közgyűlés munkáját elősegítő szervező tevékenység;
• az Egyesület éves munkarendjének és programtervének az elkészíttetése;
• oktatás, képzés keretén belül a tagság felkészítése az Egyesület szervezete lehetőségeinek kihasználására;
• az új tagok beilleszkedésének támogatása;
• belső szabályzatok elkészítése, jóváhagyása az Etikai és Magatartási Kódex kivételével;
• a számvitelről szóló 2000. évi C. tv. rendelkezései szerinti éves pénzügyi beszámoló és a következő évre vonatkozó költségvetés előkészítése;
• közhasznúsági mellékletelőkészítése;
• az Alapszabályban rögzített célok megvalósítása, az Egyesület tevékenységének szervezése, irányítása;
• az Egyesület részéről jognyilatkozatok megtétele, írásban és szóban;
• hagyaték átvétele;
• az anyagi eszközökkel való gazdálkodás, a szponzorációs és a szakmai munka irányítása;
• az Egyesület tulajdonában álló gazdasági társaság felügyelete;
• megállapítja az Egyesületen kívüli személyek részére az Egyesület szolgáltatásainak igénybevételi díját;
• minden más hatáskör, amely nem tartozik a Közgyűlés vagy az Egyesület más szervének hatáskörébe.

• Az Elnök feladata és hatásköre
• Az Elnök az Egyesületet egy személyben és teljes körűen, az Elnökségi döntések alapján minden korlátozás nélkül képviselheti, jogosult önállóan az Egyesület jegyzésére;
• az Alapszabályban meghatározott időközönként illetve szükség szerint összehívja az Elnökség üléseit;
• a Közgyűlés és az Elnökség által hozott határozatok és állásfoglalások végrehajtásának irányítása;
• az Elnökségi ülések közötti időszakban irányítja az Egyesület tevékenységét;
• beszámol az Elnökségnek az ülések között tett intézkedéseiről;
• vezeti a Közgyűlést és az Elnökség üléseit,
• az Egyesület számlája felett önálló rendelkezési joga van utalványozási jogot gyakorol;
• képviseli az Egyesületet;
• gyakorolja az Egyesület munkavállalói feletti munkáltatói jogokat;
• szervezi és irányítja az Egyesület a szakmai és gazdasági, szervezeti munkát;
• gondoskodik a döntések dokumentálásáról;
• ellenőrzi a határozatok végrehajtását;
• felelős az Egyesület jogszabályok szerinti működéséért.

• A Társelnök feladata és hatásköre:
• az Elnök akadályoztatása esetén, vagy az Elnök megbízásából az Egyesület képviselete;
• segíti az Elnök munkáját a programok szervezésében előkészítésében megvalósításában;
• egy Elnökségi taggal együtt második aláíróként rendelkezik az Egyesület bankszámlája felett.

• Ellenőrző Bizottság

A háromtagú Ellenőrző Bizottság az Egyesület törvényes és alapszabályszerű működését, gazdálkodását ellenőrző szerve, mellyel kapcsolatban az Egyesület tisztségviselőitől és a Titkártól jelentést kérhet. Az Ellenőrző Bizottság az Egyesület felügyelőbizottsága.

Az Ellenőrző Bizottság feladat- és hatáskörét és működését szabályozó Ügyrendjét saját maga állapítja meg, melyet a Közgyűlés fogad el.

Az Ellenőrző Bizottság tagjainak megbízatása a Közgyűlési határozatban meghatározott időtartam, mely azonban nem lehet hosszabb, mint három év.

Az Ellenőrző Bizottság elnökét a Közgyűlés egyszerű szótöbbséggel, titkos szavazással választja meg.

Az Ellenőrzőbizottság tagjai e tisztségüket társadalmi megbízatásként, ellenszolgáltatás nélkül látják el, azonban ezen tisztségük ellátásával felmerült igazolt költségeik és készkiadásaik megtérítését az Egyesülettől igényelhetik.

Az Ellenőrző Bizottság üléseinek gyakoriságára, összehívására, működésére és jegyzőkönyvezésére (ide értve a telekommunikációs-konferenciát is) az Elnökség üléseire vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy értelemszerűen az Ellenőrző Bizottság üléseit az Ellenőrző Bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

Az Ellenőrző Bizottság tagjai részt vesznek a Közgyűlés ülésein, és felügyelik annak törvényes és az Alapszabálynak megfelelő működését. Az Ellenőrző Bizottság Elnöke részt vehet az Elnökség ülésein.

Az Ellenőrző Bizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a Ellenőrző Bizottság tagja, akivel szemben az Elnökség tagjaira és vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója az Egyesület vezető tisztségviselője.

Nem lehet az Ellenőrző Bizottság tagja az a személy, aki

• maga vagy akinek hozzátartozója az Elnökség tagja vagy a Közgyűlés állandó tisztségviselője;
• az Egyesülettel a megbízatásán kívül más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll;
• az Egyesülettel cél szerinti juttatásából részesül, kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat;
• a fent meghatározott személyek közeli hozzátartozója.

• Felvételi és Etikai Bizottság:

A Felvételi és Etikai Bizottság a Közgyűlés által három évre megválasztott háromtagú testület, melynek munkáját a Felvételi és Etikai Bizottság tagjai maguk közül választott elnöke vezeti.

A Felvételi és Etikai Bizottságnak nem lehet tagja az Elnökség vagy Ellenőrző Bizottság tagja vagy ezek hozzátartozója.

A Felvételi és Etikai Bizottság megalkotja ügyrendjét, és az Egyesület Etikai és Magatartási Kódexét, amelyeket a Közgyűlés hagy jóvá.

A Felvételi és Etikai Bizottság tevékenységét jelen Alapszabály, a Tagfelvételi Szabályzat és az Etikai és Magatartási Kódex szerint végzi, mely jelen Alapszabály mellékletét képezi.

A Felvételi és Etikai Bizottság döntéseiről nyilvántartást kell vezetni, és azt úgy kell kialakítani, hogy abból megállapítható legyen a Felvételi és Etikai Bizottság döntéseinek tartalma, időpontja, hatálya, a döntést támogatók és ellenzők aránya.

A Felvételi és Etikai Bizottság szükség szerint, de legalább 3 (három) havonként ülést tart.

• Az Egyesület szerveiben működő tisztségviselők megbízatásának megszűnése:
• határozott idő eltelte,
• lemondás,
• vezető tisztségviselő halála,
• vezető tisztségviselő Egyesületi tagságának megszűnése,
• visszahívás,
• összeférhetetlenségi ok bekövetkezésével;
• az Elnökség jogi személy tagja esetében a kijelölt személyt érintő, az alábbi b) pontban részletezett okból.

a)    Visszahívás

Az Egyesület tisztségviselői visszahívhatók, amennyiben magatartásukkal az Egyesület tekintélyét csorbítják, az Egyesületnek anyagi és erkölcsi kárt okoznak, valamint tisztségük megszűnik.

A visszahívást az Egyesület rendes tagjainak 1/3-a az Elnökségnél írásban jogosult kezdeményezni, az Elnökség az érintett személyt a következő Elnökségi ülésre köteles meghívni és ismertetni a vele szemben benyújtott beadványt.

Az érintett védekezését írásban jogosult előterjeszteni és a kezdeményezés kézhezvételét követően 15 napon belül az Elnökségnek átadni, majd szóban is jogosult azt előterjeszteni, illetőleg iratokkal bizonyítani az indítványban foglaltak megalapozatlanságát. Az Elnökség az indítványt és valamennyi kapcsolódó iratot a Közgyűlés elé terjeszti határozathozatal érdekében.

A Közgyűlés a visszahívás kérdésében határozatot hoz, melyet szóban azonnal ki kell hirdetni. A Közgyűlés határozatát legkésőbb 30 napon belül írásba kell foglalni és az indítványozóknak, valamint az érintett tisztviselőnek igazolható módon át kell adni, vagy igazolható módon (ajánlott küldeményben) meg kell küldeni .

A visszahívás az írásbeli közléstől számított 15. napon hatályossá válik.

A visszahívást elrendelő közgyűlési határozat felülvizsgálata ellen a visszahívott tisztségviselő bírósághoz fordulhat a Ptk.-ban meghatározott szabályok szerint.

b)    Az Elnökség jogi személy tagja megbízatásának megszűnése

Amennyiben

–     az Elnökség tagjává megválasztott jogi személy által az elnökségi tagi feladatok ellátására kijelölt természetes személy (a továbbiakban: “kijelölt természetes személy”) meghal, a kijelölt természetes személy halálával;

–     a kijelölt természetes személy cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben korlátozták a bíróság határozatának jogerőre emelkedésével;

–     a jogi személy visszavonja a kijelölt természetes személy kijelölését vagy helyette más természetes személyt jelöl ki, a visszavonás vagy a kijelölés Egyesülettel történt közlésének napján

megszűnik az Elnökség tagjává választott jogi személy ezen megbízatása.

• A vezető tisztségviselői tisztség megszerzésének egyéb akadályai:

A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt – annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig – ,

• amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,

• amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,

• amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,

• amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.

A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

• A Titkár

A Titkár az Egyesülettel munkaviszonyban álló, az Elnökség által kiválasztott személy, aki nem lehet az Egyesület vezető tisztségviselője. A Titkár kinevezésében az Elnöknek vétójoga van. A Titkár Egyesülettel munkaszerződés alapján létrejövő munkaviszonyára a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény rendelkezései az irányadók.

A titkár feladata és hatásköre:

• az Egyesület adminisztrációjának vezetése az iratkezelési rendnek megfelelően;
• tagnyilvántartás vezetése;
• tagdíjak beszedése akként, hogy a Közgyűlés által meghatározott éves tagdíjról számlát állít ki és azt legkésőbb március 15. napjáig megküldi a tag székhelyére március 31-i fizetési határidővel, valamint eljár a tagdíjjal késedelembe eső tagok felszólítása során;
• a bankszámla feletti rendelkezési jog, kizárólag az Egyesület működési, működtetési költségeinek tekintetében;
• könyvelési, éves beszámoló készítési feladatok elvégzése;
• előkészíti az éves költségvetést;
• pénzügyi kihatású javaslatokat, terveket, beszámolókat készít;
• javaslatot tehet az Egyesület forrásainak a növelésére;
• az Elnökségi ülések előkészítése, azokon való részvétel, jegyzőkönyvvezetés;
• intézkedik és felelős a testületi döntések közzétételéről(ért);
• az Egyesület eseményeinek (konferenciák, Közgyűlés, stb) szervezésében való részvétel;
• jelentések, riportok készítése az Egyesület szervei számára;
• az Egyesület jelen Alapszabályban rögzített honlapjának adminisztrálása.

V.

Az Egyesület vagyona és gazdálkodása

1. Az Egyesület vagyona és gazdálkodása

Az Egyesület az Alapszabályban meghatározott cél megvalósítása érdekében vagyonával önállóan gazdálkodik, elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységet nem folytathat. Az Egyesület az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult. Az Egyesület befektetési tevékenységet nem végezhet.

Az Egyesület a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a jelen Alapszabályban meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja.

Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. Az Egyesület tagja – a tagdíj és egyéb, az Egyesület Közgyűlése által előírt vagyoni hozzájáruláson túl – a szervezet tartozásaiért saját vagyonával nem felel.

Az Egyesület csak olyan módon vehet fel hitelt és vállalhat kötelezettséget gazdasági-vállalkozási tevékenységének fejlesztéséhez, amely nem veszélyezteti az alapcél szerinti közhasznú tevékenységének ellátását és működésének fenntartását. Az Egyesület vagyonát a gazdasági-vállalkozási tevékenység eredménye is gyarapíthatja. Az Egyesület befektetési tevékenységet nem folytat, váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki.

Az Egyesület tagdíját az Egyesület Közgyűlése az Elnökség javaslata alapján, a működés feltételeinek, az éves feladattervek, célkitűzések és bevételek figyelembevételével évente állapítja meg.

Az Egyesület a vezető tisztségviselőt, a támogatót, az önkéntest, valamint e személyek közeli hozzátartozóját – a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve az Egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, jelen Alapszabálynak megfelelő juttatások kivételével – cél szerinti juttatásban nem részesítheti.

1. Az Egyesület bevételei:
2. tagdíj, a Közgyűlés által előírt vagyoni hozzájárulás,
3. gazdasági-vállalkozási tevékenységből (szolgáltatás nyújtásából) származó bevétel;
4. a pályázat útján, valamint egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás;
5. Az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől származó támogatás;
6. a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összege;
7. az államháztartás alrendszereiből közszolgáltatási szerződés ellenértékeként szerzett bevétel;
8. más szervezettől, illetve magánszemélytől kapott adomány;
9. a fentiekben nem említett egyéb bevétel.

• Az Egyesület költségei, ráfordításai (kiadásai):
• alapcél szerinti tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek;
• gazdasági vállalkozási tevékenységhez (szolgáltatás nyújtásához) közvetlenül kapcsolódó költségek;
• az Egyesület szervezetének működési költségei (ideértve az adminisztráció költségeit és az egyéb felmerült közvetett költségeket), valamint a több tevékenységhez használt immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása;
• a fentiekben nem említett egyéb költség.

Az Egyesület bevételeit az a) pont szerinti részletezésben, költségeit ráfordításait (kiadásait) a b) pont szerinti részletezésben elkülönítetten, a számviteli előírások szerint tartja nyilván.

Az Egyesület b) pontban konkrétan nevesített költségeit, ráfordításait (kiadásait) alapcél szerinti tevékenység és a gazdasági-vállalkozási tevékenység, továbbá közhasznú jogállás esetén a közhasznú tevékenység között az előzőekben felsorolt tevékenységek árbevételének (bevételének) arányában kell évente megosztani.

Az Egyesület a gazdasági-vállalkozási tevékenységgel összefüggő immateriális javak és a tárgyi eszközök értékcsökkenési leírását társasági adó alapjának meghatározásakor a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint veheti figyelembe.

A szervezet köteles a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott beszámolóját az adott üzleti év mérleg fordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezni és közzétenni.

Az Egyesület javára adománygyűjtő tevékenység folytatható. A szervezet nevében vagy javára történő adománygyűjtés nem járhat az adományozók, illetve más személyek zavarásával, a személyhez fűződő jogok és az emberi méltóság sérelmével. A szervezet nevében vagy javára történő adománygyűjtés csak az Egyesület írásbeli meghatalmazása alapján végezhető. Az Egyesület részére juttatott adományokat az adományozó nyilvántartásába beállított könyv szerinti, ennek hiányában a szokásos piaci áron kell nyilvántartásba venni.

VI.

Az Egyesület megszűnése

1. Az Egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha
2. megszűnése meghatározott feltétel bekövetkezéséhez kötött és e feltétel bekövetkezett;
3. a tagok kimondják megszűnését;
4. az arra jogosult szerv megszünteti;
5. az Egyesület megvalósította valamennyi célját, vagy az Egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy
6. az Egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a 10 főt;

feltéve mindegyik esetben, hogy a jogi személy vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a jogi személyt a nyilvántartásból törli.

A Közgyűlés nem dönthet az Egyesület megszűnéséről, ha az Egyesülettel szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt vagy az Egyesület fizetésképtelenségét a bíróság megállapította.

Az Egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont a jelen Alapszabály II. / 1. pontjában megjelölt célok közül eggyel vagy többel megegyező cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni, amelyet az Egyesület jogutód nélküli megszűnéséhez vezető eljárásban az Egyesület szervezeti képviseletét ellátó személy választ ki.

A közhasznú Egyesület a közhasznú jogállásának megszűnésekor köteles esedékes köztartozásait rendezni, illetve közszolgáltatás ellátására irányuló szerződéséből eredő kötelezettségeit időarányosan teljesíteni.

• Az Egyesület jogutódlással történő megszűnése:

Az Egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet, és csak egyesületekre válhat szét.

VII.

Záró rendelkezések

Az Egyesület Elnöke köteles – előzetes írásos bejelentés alapján – bárki részére az Egyesület működésével összefüggő iratokba történő betekintést biztosítani. Kivételt képeznek azok a dokumentumok, melyek a személyhez fűződő (személyiségi) jogokkal függenek össze.

Az Egyesület szervei által hozott jog- vagy alapszabálysértő határozat megsemmisítése iránt bármely tag – a tiszteletbeli illetve pártoló tag csak érintettsége esetén –, a határozat tudomására jutásától számított harminc napos jogvesztő határidőben pert indíthat. A perindítás a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben – a tag kérelmére – a határozat végrehajtását felfüggesztheti. A per a törvényszék hatáskörébe tartozik.

Az Egyesület működésének, és az Egyesület szolgáltatásai igénybevételének módját és a beszámolókat a Közgyűlés döntéseivel azonos módon, az Egyesület jelen Alapszabályban rögzített honlapján hozza nyilvánosságra. Az Egyesület tevékenységének és gazdálkodásának adatait évente 1 (egy) alkalommal az Egyesület jelen Alapszabályban rögzített honlapján nyilvánosságra hozza.

Az Egyesület a feladatai ellátása, és saját működtetése érdekében munkavállalókat, megbízottakat foglalkoztathat, illetőleg alkalmazhat, továbbá feladatinak ellátása érdekében gazdasági társasággal szerződést köthet. Az ezzel kapcsolatos feladatok is az Elnökség hatáskörébe tartoznak.

Az Egyesület alapításával kapcsolatos költségek az Egyesületet terhelik.

Az Egyesület a Fővárosi Törvényszék általi nyilvántartásba vétellel jön létre.

A jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Ptk. ide vonatkozó rendelkezései, illetve Ectv. rendelkezései az irányadók.

A rendes tagság jelen Alapszabály 2018. április 5-i módosításával meghatározott feltételeit a módosítás időpontjában meglevő rendes tagokra nem kell alkalmazni. A pártoló tagok jelen Alapszabály 2018. április 5-i módosításával meghatározott kötelezettségeit a módosítás időpontjában meglevő pártoló tagok már a 2018. év vonatkozásában kötelesek teljesíteni.

Budapest, 2020. február 10.

ZÁRADÉK

A Felelős Családi Vállalatokért Magyarországon Közhasznú Egyesület egységes szerkezetbe foglalt Alapszabályát a tagok a Budapesten 2020. február 10. napján tartott Közgyűlésen külön jegyzőkönyvbe foglaltan a jelen okirat szerinti tartalommal fogadták el.

____________________

Boross Dávid

Elnök

A Felelős Családi Vállalatokért Magyarországon Közhasznú Egyesület

Tanúk:

Név: Cím: Aláírás: Szig. sz.:

Név: Cím: Aláírás: Szig. sz.:

A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény 38. § (2) bekezdése alapján, mint A Felelős Családi Vállalatokért Magyarországon Közhasznú Egyesület jogi képviselője, igazolom, hogy az Alapszabály jelen egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az alapszabály-módosítások alapján hatályos tartalmának. Az egységes szerkezetű Alapszabály elkészítésére az Alapszabály I.1. pontjának (székhelyének) 2020. május 09-én tartott közgyűlésen elhatározott módosítása adott okot.

Budapest, 2020.