kerekvagas

Az új kerékvágás

Az április 27.-ei K&H Családi Vállalatok Klubon Nagy-Józsa Dorka (Y2Y Hungary Kft.) sok hasznos gondolatot osztott meg velünk.

Vezető, szervezet- és folyamatfejlesztő szakemberként úgy gondolja, hogy a jelenlegi helyzet rosszabb, mint a 2008-as válság, hiszen 2020 óta folyamatosan krízishelyzetben navigálunk.  A GDP visszaesés hasonlóan súlyos, mint az 1930-32-es és az 1945-46-os válságok idején. A mostani egy szinkronizált válság: minden országot és minden iparágat érint.

2017-ben a Gallup egy 150 országra kiterjedő felmérést végzett, mely szerint a munkavállalók 85%-a napi szinten böngészi az állásportálokat, vagyis aktívan munkát keres, más szóval nem aktívan elkötelezett. A covid előtt Európában a nők 5,5%-a, a férfiaknak pedig csak 5%-a kapott lehetőséget a home office-ban történő munkavégzésre, ami tehát bizalmi kérdés volt. A covid arra kényszerítette a szervezeteket és vezetőiket, hogy kibővítsék a home office-t, így a covid alatt minden 3. munkavállaló dolgozott otthonról. Megdöbbentő adat, hogy az USA GDP-jének 75%-át tavaly nyáron otthonról állították elő!

A Stanford Egyetem tavaly decemberi kutatásai alapján azt mondhatjuk, hogy több van még hátra a covidból, mint amennyit átéltünk. A home office tekintetében a világátlag várhatóan heti 1-3 nap lesz, míg a magyar előrejelzések heti 2,7-3,2 napot mutatnak. Ez azt jelenti, hogy a szellemi munkavállalók fele otthonról fog dolgozni, a szervezetek vezetőinek pedig ehhez kell majd alkalmazkodni. A felhőkarcolók időszaka is leáldozott, a new yorki cégek vidéki lapos, nagy alapterületű irodákba költöznek. A covid miatt ugyanis szigorúan maximalizálták a liftben tartózkodó személyek számát, így a sokadik szintekre gyakorlatilag csak délután jutnak fel az emberek… A pandémia tehát nem csak a munkavégzés módját, hanem az irodákat is átalakította.

Kimutatták azt is, hogy a home office és az otthon maradó gyerekekről való gondoskodás a férfiakra 7,1 órával több, míg a nőkre 23,5 órával több munkát rótt minden héten! Ez tovább növelte a munkavállalók egyenlőtlen terheit. A szociálpszichológusok szerint ennek következtében 2,6-szeresére nő az esély arra, hogy a munkavállalók kiégnek. Már 2017-ben is elégedetlen volt a munkavállalók 85%-a, a covidban pedig még a biztonságérzetüket is elveszítették. Mind a nők, mind a férfiak terhei heti szinten emelkedtek, ez tehát egyenes út a kiégéshez, vagyis a helyzet nem rózsás…

A legmodernebb és legdemokratikusabb szervezetek is valamiféle hierarchiába szerveződnek. A szervezeti kommunikáció nagy része (65-76%-a) azonban nem ezeken a formális csatornákon történik, hanem informális úton. A szervezeteket tehát valójában az informális kommunikáció működteti. Home office-ban az informális kommunikációs csatornák megszűnnek, az online meetingek pedig nem tudják pótolni őket. A szinkron kommunikáció lényege, hogy az arcrezdüléseken keresztül rögtön látjuk a visszajelzéseket, a home office-nak köszönhetően azonban a szinkron kommunikáció drasztikusan lecsökkent a cégeknél.

Egy tudományos kutatás kimutatta, hogy minden szervezetnél létezik kollektív intelligencia. A versengés negatívan korrelál a kollektív intelligenciával, míg az egyének átlagos IQ-ja, az elégedettség, a motiváció és a biztonságérzet egyáltalán nem korrelál vele. Két dolog hat valósan a kollektív intelligenciára és a csapat teljesítményére: a kommunikáció és a nemek megoszlása. Annak a csapatnak magasabb az intelligenciája és képes jobb teljesítményre, ahol több a kommunikáció!

A hibrid szervezetekben csökken a kommunikáció, ezért érdemes figyelembe venni a következőket:

  1. A vezető kiemelt feladata, hogy home-office-ban is mindent kommunikáljon a munkavállalók felé.
  2. A videokamera nélküli meetingeken nagyobb hatékonyságú munka folyik, mert nagyobb a szabadság, ha nem kell a saját tükörképünket nézni. Egy kimutatás szerint ugyanis az idő 93%-ban a többség magát bámulja a képernyőn.
  3. A célkitűzéseket érdemes eggyel alacsonyabb szintre lebontani: éves célok helyett havi célokat, havi célok helyett pedig heti célokat fogalmazzunk meg.  

Mindezeket betartva növelhetjük a cégünk működésének hatékonyságát.

Hogy vagy? Erre a kérdésre vajon a „keep smiling” vagy a folyamatos panaszkodás a válaszod? Vezetőként jó tudni, hogy hiába viselkedünk úgy, mintha jól lennénk, ha valójában kétségbeestünk, akkor az a szervezetben is lecsapódik.

Hogyan döntesz? Cégvezetőként a következő döntési torzításokra érdemes figyelni:

  • Optimista agyi torzítások: tízezres felmérésből 87% úgy gondolja, hogy jobban vezet, mint az átlag vagy, hogy az ő családját / iparágát nem érinti a covid.
  • Tehetetlenségi torzítás: az előzetesen kapott információ nagy mértékben befolyásolja döntéseinket.
  • Szociális torzítás: az első felszólaló véleménye 65%-ban befolyásolja a később felszólalók véleményét. De a csoportdöntés mindig polarizáltabb, szélsőségesebb, mintha egyénileg döntünk. Ha az adatok rendelkezésre állnak, a cégvezető egyedül is tud jó döntést hozni.

Megosztás

Share on facebook
Share on twitter
Share on linkedin
Share on email

A bizalom forintosítható

Az április 27.-ei K&H Családi Vállalatok Klubon Lévai Bálint (BiotechUSA Kft.) arról mesélt, mi a HR szerepe a cégüknél, hogyan alakult ki jelenlegi vállalati kultúrájuk

Az új kerékvágás

Az április 27.-ei K&H Családi Vállalatok Klubon Nagy-Józsa Dorka (Y2Y Hungary Kft.) sok hasznos gondolatot osztott meg velünk. Vezető, szervezet- és folyamatfejlesztő szakemberként úgy gondolja,

Beszámoló az éves konferenciáról

Csodás hangulatban telt a XII. Éves Konferencia és Családi Nap a Bambarában. Az év legnépszerűbb eseményén idén 40 családból 152 felnőtt és 62 gyerek vett