Magyarország gazdasági életének fejlődése óhatatlanul életre hívta az angolszász országokban már évszázadok óta jól működő bizalmi vagyonkezelést, amely biztosítja, hogy a generációkra átörökíthető javakat ne szórja el egy-egy felelőtlen örökös. Az RSM Hungary szakértői megvilágították a legfontosabb indokokat, amelyek a vagyonkezelési struktúrákhoz, leggyakrabban a bizalmi vagyonkezeléshez vezetik a helyzetüket rendezni kívánó üzletembereket, illetve vagyonos családokat.
Magyarország eljutott arra a pontra, amikor már akkora vagyonok vannak magánkézben, hogy azokra érdemes átgondolt, akár generációkon átívelő struktúrát építeni és úgy működtetni, kezelni. Szerencsére van hazai szabályozás és több ismert nemzetközi példa is.
Ha teljesen folytatólagos, rendszerváltások és közvetlen háborúk által meg nem szakított, fejlett társadalmakat keresünk, akkor az Amerikai Egyesült Államok és az Egyesült Királyság adódik példaként.
EZEKBEN AZ ORSZÁGOKBAN RÉGÓTA ÉPÜL A PIACGAZDASÁG, ÉS AZ UTÓBBI KÖZEL SZÁZ ÉVBEN SEM ÁLLAMOSÍTÁSOK, SEM ÉLES POLITIKAI VÁLTOZÁSOK VAGY HÁBORÚK NEM AKADÁLYOZTÁK EZT A FEJLŐDÉST.
Azokban a jogrendszerekben, amelyek szerencsésebbek nálunk, és ahol a vagyon több generáción keresztül is tovább örökíthető volt, ezzel a kérdéssel több száz évvel ezelőtt kezdtek el foglalkozni.
Azzal, hogy Magyarországon is kialakulnak olyan vagyontömegek, amelyekből már nem csupán egy üzletember utódai, hanem akár több generáció is részesülhet, ez mostantól egy állandó kérdéssé válik
– mondta el a Portfolio-nak Fajcsák Gábor, az RSM adópartnere.
Mi lesz a vagyonnal évtizedek múlva?
Érthető szándék a vagyont megalapozó üzletemberek, illetve családjuk részéről, hogy jól sáfárkodjanak a kialakult helyzettel és lehetőleg kizárják annak a lehetőségét, hogy egy felelőtlen utód később kockáztassa, esetleg elherdálja a ráörökített javakat, ugyanakkor azt is biztosítsák, hogy a leszármazók részesülhessenek a vagyonból.
Fajcsák szerint függetlenül attól, hogy van-e a vállalkozás átvételére alkalmas örökös vagy sem, mindenképpen érdemes átgondolni egy vagyonkezelési struktúrát, mert az a cég örökítésén kívül sok minden másra is lehetőséget, megoldást kínálhat. „Fontos lehet például több utód esetén annak biztosítása, hogy mindannyian részesülhessenek a vagyon hozamaiból – a cég osztalékából vagy befektetési hozamokból – akkor is, ha csak egyikük dönt úgy, hogy szerepet vállal a családi vállalkozás, vagy az eladásából származó nyereséggel gazdálkodó vagyonkezelő irányításában. De a vagyon-átörökítés egyedi szabályozására is jó megoldás lehet, mivel a törvényes öröklés rendszerétől eltérő, rugalmas szabályozási opciókat kínál, akár több generációra vagy több részből álló családokra is.
Ezen felül a vagyon irányítására is szofisztikált megoldásokat biztosít az örökhagyó számára, aki így rendelkezhet arról, hogy az utódai milyen módon és mértékben szólhatnak majd bele a döntésekbe.
A családi vagyonkezelés különböző intézményei ezt évszázadok óta biztosítják az angolszász világban és Nyugat-Európában. Magyarországon most kezd aktuális lenni a kérdés, amely kétségkívül nem választható el az első generációs vállalkozók életkorától és a generációváltás problematikájától.
„Évek óta központi téma, de sajnos nemritkán lehet még ma is olyat látni, hogy valaki ahelyett hogy nyugdíjasként élvezné a rendszerváltás idején indított máig sikeres vállalkozása vagyonát, akár 80 évesen is a cégét vezeti, mert nincs kinek átadnia, vagy éppen nincs megfelelően kialakított struktúrája a menedzsment tulajdonosként történő bevonására.
Ezért a generációváltás valóban ad egy eseti aktualitást a kérdésnek, de lényegesen többről van itt szó, hiszen a feladat a jövőben folyamatos lesz
– mondta el dr. Szűcs Bálint, az RSM Legal irodavezető partnere. A szakember hozzátette: minden, jelentős vagyont felépítő vállalkozót érint a kérdés, hiszen a vagyonkezelésre való felkészülést nem nyugdíjas korban kell elkezdeni, hanem jóval korábban. „Ez nem egy egynapos munka, és azzal, hogy az ember időben felkészül, számos kockázatot el tud hárítani.
Ha pedig nincs a családon belül megfelelő utód, akkor a cégértékesítés válhat elsődleges céllá.
Cégeladás-szezon
Almási Levente, az RSM M&A partnere konkrét példát is említett, amelyben két eltérő állampolgárságú házaspár igyekszik rendezni a cégük viszonyait, hiszen gyermekük nem kívánja átvenni a családi vállalkozást. „Ha felmerül, hogy el akarják adni a vállalkozást, akkor ez egy cégértékelést és komoly előkészítést kíván, lényegesen többről van szó, mint egy adásvételi szerződésről, hiszen a cél, hogy jó áron értékesítsenek.” Az első lépés legtöbbször az, hogy jó belső céges folyamatokat és olyan menedzsmentet kell kialakítani, amivel egy vevő később működtetni tudja a céget. Ez már önmagában egy komplex feladat, és gyakorta a cég jogi struktúrájának átalakítását is szükségessé teszi.
Nehezíti a kérdést az, hogy a hazai vállalkozók többsége nem képzett menedzser, hanem olyan „self-made man”, aki évtizedek óta maga építgeti a cégét és abban szocializálódott, hogy mindenre tudja a választ, legyen az gazdasági, HR, vagy családi kérdés. Legtöbbször nehezen látja be, hogy bizonyos esetekben feladatokat vagy kontrollt érdemes másoknak átadnia.
ÁLTALÁBAN ERŐS VISSZATARTÓ ERŐ A KONTROLLVESZTÉS ÉRZÉSE, DE EGY NEM ÜZLETSZERŰ VAGYONKEZELÉSI STRUKTÚRA PÉLDÁUL ERRE IS ADEKVÁT VÁLASZT TUD ADNI.
A vállalkozók azonban ma már a személyes ismeretségi körükben is egyre több példát láthatnak arra, hogy valaki sikeresen és megnyugtatóan rendezte a vagyonának a sorsát.
A cégeladásra felkészítést követő lépés a vevők keresése, amely szintén az M&A (mergers and acquisitions, vagyis a cégeladással és felvásárlással kapcsolatos) terület feladata. „Jelenleg sok elköltésre váró pénz van a piacon, mindenki jól működő aktív céget akar venni, s akinek ilyen cége van, az most nagyon jó áron tud eladni.” – mondta el Almási Levente, az RSM Hungary M&A partnere.
Cégvezetőből befektető és tudatos örökhagyó
Ha megtörténik a cégértékesítés, akkor eljutunk egy olyan pontra, amikor a cégtulajdonos azon kezd el gondolkodni, hogy ha beérkezik a bankszámlájára egy nagyobb összeg, mit fog azzal kezdeni. Ez megint egy komplex feladat, amelynek befektetési, adózási és jogi vonatkozásai egyaránt vannak.
Ki kell alakítani egy vagyonkezelési struktúrát, amely garantálja, hogy a vagyont hozzáértők kezeljék és még ha az ügyfél váratlanul el is halálozna, akkor a gyerekei a húszas éveikben ne szórják el a vagyont
–szemléltette Szűcs Bálint, aki szerint erre egy végrendelet önmagában nem alkalmas.
A családi cég eladásának szándéka tehát egy olyan összetett feladatsort indít meg, amelyben – megbízható és sokoldalú szakértelemmel rendelkező tanácsadói csapat nélkül – számos nehézség és kockázat rejlik. „A partnereink nagyra értékelik, hogy ezt a tudást nálunk egy helyen megtalálják, fontos a bizalom és szerencsés, ha a csapat konszenzusosan, a megbízó céljait szem előtt tartva hatékony, de időtálló megoldással tud előállni. Ezek a kompetenciák érhetők el az RSM Vagyon és Család üzletágában az adó, jogi, cégértékesítési és vállalatfinanszírozási, valamint számviteli és könyvvizsgálati területek vezetőinek és szakértőinek bevonásával.” összegez Fajcsák Gábor.
Honnan éri meg?
Persze adódik a kérdés, hogy mekkora vagyonoknál érdemes egy profi csapat segítségét kérni, hiszen nem minden ügyfélnek van szüksége erre a teljes körű szolgáltatásra, nem mindenki akarja a vagyonát generációkon át örökíteni.
Ha komolyabb, generációkon átívelő bizalmi vagyonkezelésről van szó, a bizalom és a szakértelem még inkább felértékelődik, több százmilliós, vagy milliárdos vagyonok esetében érdemes igénybe venni az összetett szolgáltatást.
AHOGY ÉVRŐL-ÉVRE LÁTJUK ILYEN VAGYONOS CSALÁDBÓL IS TARTÓSAN EGYRE TÖBB VAN MAGYARORSZÁGON.
Forrás: portfolio.hu / 2021.09.20.
