Nem akart édesapja nyomdokaiban járni, helyette a fogorvosi pályát választotta és külföldi tanulmányútra ment. Édesapja - karizmatikus személyiség lévén - a személyével teremtette meg a vállalati kultúrát. Halálakor indultak a problémák, melyek megoldásában - Szabolcs bevallása szerint - sokat segített volna, ha már akkor ismeri az FBN-H Egyesületet. Az édesapja halála után a társtulajdonos háttérbe vonult, nem vállalta az ügyvezetői szerepkört, mégis őt keresték meg a kollégák a későbbiekben is ügyes-bajos dolgaikkal.

 

Édesanyja és lánytestvére lelkileg támogatták mindenben és konszenzusra jutottak a tekintetben, hogy a cégben a családot ő képviselje. Cégügyekben a cégjogásszal és a könyvelővel egyeztetett, hamar kiderült azonban, hogy ez így nem működőképes, mert nem tudta jól beszámoltatni az akkori  - vezetői képességekkel nem rendelkező mérnökökből álló - ügyvezetést, akik az üzletszerzéshez értettek ugyan, de a szervezetfejlesztéshez nem. Akkor arra az elhatározásra jutott, hogy külön választja az ügyvezetést a tulajdontól egy profi menedzsment, illetve kontroll- és beszámoltatórendszer kialakításával.

Tanácsadók segítségét kérte, hogy feltérképezzék a céget. A dolgozókkal történt beszélgetéseiből és a kitöltetett kérdőívekből egyértelműen kiderült, hogy reformtörekvéseit a kollektíva nagyon támogatja, a menedzsment azonban nem nézi jó szemmel. A cég feltérképezésének eredményeként létrejött 350 oldalas anyag kicsapta a biztosítékot az igazgatósági ülésen, így rá kellett jönnie, hogy ezzel a vezetéssel ő képtelen lesz együttműködni.

A különválás két módon történhetett meg: a tulajdonostárs cégrészének felvásárlásával vagy a saját cégrészének értékesítésével. Mivel édesapja üzlettársa és annak gyerekei teljesen összezártak a menedzsmenttel, ő pedig érzelmileg elhatárolódott a cégtől, amelyről úgy érezte, már nem az a cég, amit édesapja alapított, így nem maradt más megoldás számára, mint az eladás.  

A folyamat megnyugtató végeredménnyel zárult. Ugyan nincs már évente jövedelmet termelő cég, de rendelkezésre áll a pénz, amiből pénzt lehet csinálni. Ez pedig már egy teljesen más lelkiállapot.

A fórumról

Családi Vállalat Tulajdonosok Klubja

Nőtt a leszakadó vállalkozások aránya

Míg a szolgáltató és az építési vállalkozások húzzák a kis- és középvállalati (kkv) szektort, a mezőgazdasági tevékenységet folytató vállalatok nehezebben boldogulnak a jelenlegi üzleti környezetben.

Forrás: adozona.hu 2019. július 30.

Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2019. Augusztus 16., Péntek

Így élheti túl a vállalkozás a tulajdonos halálát

Magyarországon a vállalkozások több mint kétharmada családi tulajdonban van, a munkavállalók felét ők foglalkoztatják, mégsem jellemző rájuk a jövőtervezés. Ha meghal a cégalapító – vagy betegség, baleset miatt cselekvőképtelen lesz – az egyenlő a vállalkozás halálával, a munkavállalók elbocsátásával. A hagyatéki eljárás legalább 6–12 hónapra meggátolja a cég életét, ezt az időt pedig egy cég sem éli túl tulajdonos vagy ügyvezető nélkül. Nem ritka, hogy ezen idő alatt megjelennek az üzleti keselyűk, a NAV, és a hitelező bankok is felmondják a szerződést. 

Forrás: adozona.hu 2019. 08.01. 

Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2019. Augusztus 16., Péntek

A munka és a magánélet közötti egyensúlyt keresik a családi vállalkozások

Áthidalni a rövidtávú kihívások és a hosszútávú prioritások közötti szakadékot komoly kihívást jelent számos magántulajdonú vállalkozás számára. Azok a tulajdonosok viszont, akik épp a következő generációnak tervezik átadni a kontrollt, közvetlen, személyes nyomás alatt állnak a vállalat és a család hosszútávú jövője és a napi ügyekben rejlő lehetőségek szorításában. A Deloitte ötödik globális, családi vállalkozásokat vizsgáló kutatása azokra a kérdésekre keresi a választ, hogy hogyan lehetséges a családi dinamika, a folyamatosan változó piaci kihívások és a kulturális beidegződések között megtalálni ezt az egyensúlyt.

Forrás: origo.hu / 2019. 08.02.

Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2019. Augusztus 16., Péntek

A technológiai változások hat-nyolc új szak beindítását indokolhatják

Az oktatásban mindenképpen követni kell a változásokat, és azt is el szeretnénk érni, hogy a vállalkozások tegyék magukévá az újító gondolkodást, lépjenek ki a beszállítói szerepkörből, váljanak innovátorrá – mondta Szigeti Ádám, az Innovációs és Technológiai Minisztérium innová­cióért felelős helyettes államtitkára a Világgazdaságnak.

Forrás: https://www.vg.hu  2019. július 23.

Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2019. Július 29., Hétfő