Hazánkban tömegesen a rendszerváltás után nyílt lehetőség saját vállalkozás alapítására. E vállalkozások serege most ér a generációváltás szakaszába, a folyamat tehát a magyar gazdaság számára rendkívül fontos.

Forrás: piacesprofit.hu 2019.03.12.

A generációváltással kapcsolatban nincs sok hazai tapasztalat, azonban egyes nemzetközi kutatások szerint a vállalkozások 80 százaléka ezt a változást nem éli túl. Ez nem csak a vállalkozások számára hatalmas kockázat, de a magyar gazdaság számára is vészjósló arány.

 

Miért ilyen gyászos ez a mutató?
 

Ennek számos összetevője lehet. Az egyik az, hogy a generációváltás sokak fejében csupán egy technikai folyamat. Az érintettek sok esetben csak a családi vállalkozás átadásának technikai teendőire fókuszálnak, azaz a vagyon szétosztására, az átadással kapcsolatos jogi kérdések tisztázására, a szervezeten belüli és kívüli kapcsolatok folytonosságának megőrzésére, a családi alkotmány megírására.

 

Nem ezek a legfontosabbak?
 

Természetesen ezek tisztázása nélkülözhetetlen a siker szempontjából, azonban egy másik, legalább ennyire fontos tényező jelentőségét rengetegen alábecsülik: a folyamat szereplőinek érzelmeit. Az alapító(k) és az utód(ok) személyét. Akik bár tudják, legalábbis sejtik, hogy az imént említett technikai dolgokat fontos végrehajtani, de érzelmileg nem tudnak mellette elköteleződni. Az elmúlt tizenkét évben együttműködéseink során azt tapasztaltuk, hogy a technikai és érzelmi oldalnak egyensúlyban kell lennie ahhoz, hogy a stafétabot átadása valóban sikeres legyen.

 

Mi az, ami érzelmileg megnehezíti ezt a folyamatot?
 

Az egyik nehézséget az alapítók jövőképe, illetve annak hiánya okozza. A legtöbb vállalkozás nem tudatosan épült, az alapító nem gondolta végig, hogy ki van kiért. A cég érte, vagy inkább ő a cégéért? Az pedig csak nőtt, egyre többet kért az alapító idejéből, aki pedig hamar elfelejtette, miért is csinálja mindezt. Létrehozott magának egy élethosszig tartó alkalmazotti állást, amiből nincs kiszállás. Jellemzően nincs saját hobbija, munkán kívül elfoglaltsága. Így amikor eljön az idő, hogy a napi tíz-tizenkét óra munka helyett mást csináljon, akkor nincs alternatíva. Nincsenek álmok, tervek. Eluralkodik az alapítón a haszontalanság érzése, ezért a cégből való kilépés gondolatától is kirázza a hideg. A másik érzelmileg megterhelő téma, ha az utód nem alkalmas a cég vezetésére. Az apa vívódik: „Hogyan mondjam el neki? Milyen apa vagyok én, hogy a saját gyerekemet kitúrom a cégből? Még lehetőséget sem adok neki? Inkább nem mondom el, hisz neki csináltam.”

 

És mi zajlik az utódok fejében?
 

Ahogy nőnek, egyre inkább erősödik bennük a kérdés, hogy mikor, hogyan történik már meg a generációváltás: „Megkapom a tulajdonrészt? Vagy meg kell vennem? Ha igen, miből? Vagy majd örökölni fogom? Addig is hogyan viselkedjem a cégben tulajdonosként, amit elvárnak tőlem a szüleim úgy, hogy valójában még ők a tulajdonosok, és a cégnél mindenki így kezeli őket? Ahhoz, hogy az én nevem szerepeljen a papírokon, arra kell várnom, hogy ők meghaljanak? Ezt nem kívánom!” A másik véglet, amikor a gyerekek megfogadták, ha felnőnek, apa cégének a közelébe se mennek. Szeretnék látni a saját gyerekeiket felnőni, számukra az én-idő, a hobbi már nem luxus, hanem természetes igény. Vagy esetleg kipróbálnák magukat más területeken is, mert más a saját jövőképük. Ilyenkor az utódokban folyamatos lelkiismeretfurdalás dolgozik: „Hogyan mondjam meg a szüleimnek, hogy nem akarom életük művét továbbvinni, hiszen nekem csinálták?”

 

Mi tehát a megoldás?
 

Az elmúlt évtizedben számtalan esetben olyan tanácsadó cég után kerültünk megbízóinkhoz, akik mindig csak az egyik oldalt – a technikait vagy az érzelmit – képviselték. Azt tapasztaljuk, hogy a siker érdekében szakértő kezekben kell legyen a szervezetfejlesztési, jogi, pénzügyi rész, továbbá a családtagokhoz jól illeszkedő segítőre is szükség van ahhoz, hogy az érzelmekkel is szembe tudjanak nézni. Még egy útravaló! A klasszikus utódlásnak jó néhány remekül működő, ám kevésbé ismert alternatívája van, amelyek mérlegeléséhez érdemes tapasztalt sorstársat vagy szakértőt is meghallgatni.

A fórumról

Friss hírek

Beszámoló az éves konferenciáról

Ismét egy szuper hangulatú éves konferencián vagyunk túl és a szombati közgyűlésen megválasztottuk az új tisztségviselőket is!  38 családból 120 felnőtt és 25 gyerek képviseltette magát az év legnépszerűbb egyesületi rendezvényén. A képekhez klikkelj ide!

Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2019. Június 13., Csütörtök

A növekedés az új stratégia

A terv azért kell, hogy legyen min változtatni, a stratégiaalkotás pedig valójában nem külső szakértőkkel történik, hanem a kollégákkal. A Megakrán Nyrt. társtulajdonosa, Vitkovics Péter szerint a cél maga a stratégia, célja pedig mindenkinek van. A stratégia része a vízió és a misszió, ami azt mutatja meg, miért vagyunk itt, mi különböztet meg minket másoktól és hol képzeljük el magunkat a jövőben. Az a tulajdonos, aki képes arra, hogy a napi rutinból kiszakadva, elvonulva felülről nézze a saját vállalkozását, az képes a stratégia alkotásra és ahhoz kapcsolódóan akciótervek készítésére is. Ebben segít az Elite program. Úgy gondolja, hogy mindig saját magunkban kell bízni, a saját erőforrásainkra kell támaszkodni és a saját utunkat kell járni. S hogy ehhez mennyire van szükség külső tanácsadóra? Vitkovics Péter szerint a tapasztalt külső szemre szükség van az objektív kép feltárásához, mert a tulajdonost általában egy természetes vakság sújtja.

Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2019. Május 27., Hétfő

Májusi FBN-H klub beszámoló

29 családból közel 60 fő vett részt a májusi klubon a Marriott Hotelben. A képekhez klikkelj ide! Az est első felében "A növekedés az új stratégia" címmel a Budapesti Értéktőzsdétől Dr. Lódi Katalni beszélgetett a stratégiaalkotásról néhány partner cégükkel, akik megosztották velünk tapasztalataikat és fejlődésüket az Elite program keretében. Ezt követően Új-Zélandról láttunk-hallottunk egy kis ízelítőt Sepherd Csaba prezentálásában, majd a Jójárt Család mutatkozott be. A késő esti közgyűlés elfogadta az éves beszámolókat, az idénre tervezett költségvetést és az Ellenőrző Bizottág beszámolóját is. 

Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2019. Május 27., Hétfő

A Schiller Sztori 3 generáció szemével

Az alapító nagypapát annak idején Szenes Iván beszélte rá a reklámra és tőle származik a "Schiller Opel, a szerviz szuper!" szlogen is. Schiller Péter a nagybátyjának köszönhetően szerette meg az autókat és már egészen fiatalon elkezdett autókkal foglalkozni. Később beiratkozott a Bánki Donát Műszaki Főiskolára, mondván, hogy tanulni jobb, mint dolgozni, de mérnökként is autószerelő lett belőle. Korán megtanulta, hogy a vevőnek,  ha bejön a boltba, köszönni kell, s akkor is, ha távozik. Véleménye szerint még ma is ebből élnek.

 

 
Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2019. Május 27., Hétfő

Lányi Szabolcs és az UTIBER története

Nem akart édesapja nyomdokaiban járni, helyette a fogorvosi pályát választotta és külföldi tanulmányútra ment. Édesapja - karizmatikus személyiség lévén - a személyével teremtette meg a vállalati kultúrát. Halálakor indultak a problémák, melyek megoldásában - Szabolcs bevallása szerint - sokat segített volna, ha már akkor ismeri az FBN-H Egyesületet. Az édesapja halála után a társtulajdonos háttérbe vonult, nem vállalta az ügyvezetői szerepkört, mégis őt keresték meg a kollégák a későbbiekben is ügyes-bajos dolgaikkal.

 

Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2019. Május 27., Hétfő