A kis- és középvállalkozások digitális átállását, a szektoron belül pedig a családi vállalkozások generációváltását is felpörgetheti az előkészületben lévő kkv-stratégia.

Forrás: www.vg.hu 2019.01.09. Gyöngyösi Balázs 

Szakértők szerint a családi vállalkozások generációváltásának elősegítése, valamint az ipar 4.0-s technológiafejlesztéshez párosuló oktatás, képzés biztosítása lehet a fejlesztéspolitika célkeresztjében az európai uniós és az állami finanszírozású pályázatoknál.

A várakozások megalapozottságát a Világgazdaság érdeklődésére az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) kommunikációs főosztályán is megerősítették. A szaktárcánál ugyanis hangsúlyozták, hogy az ITM fontos feladatának tartja a magyar vállalkozók generációváltásának és a kis- és középvállalkozások digitalizációs előrelépésének támogatását. A gazdaságfejlesztési források felhasználási irányait az e területeket kiemelten kezelő, előkészületben lévő kkv-stratégia jelöli majd ki. Egyúttal jelezték, hogy a dokumentum koncepcióját a Vállalkozásfejlesztési Tanács megvitatta és támogatta, a szaktárca most a stratégia szakmai részletein és a kapcsolódó intézkedési terven dolgozik.

A versenyszféra jelentős része tettek helyett csak beszél a digi­ta­lizációról, mert elkényelmesíti, hogy 4-5 százalékkal nő a GDP, ömlik az uniós forrás, mindemellett pedig olcsók a hitelek – hívta fel lapunk figyelmét Essősy Zsombor, a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. vezérigazgatója. Pedig a jó cégvezető ilyenkor költ többet beruházásokra, fejlesztésekre, modernizálja a gyártást, optimalizálja a belső folyamatait, átalakítja az informatikai rendszerét, hogy amikor lassul a gazdaság, hatékonyabban termelhessen.

Aki másképp gondolkodik, az két-három év múlva várhatóan nemhogy a németekkel vagy a franciákkal, de a csehekkel és a lengyelekkel sem versenyezhet a nemzetközi piacokon.Erre az autóipari beszállítókat hozta fel példaként, akik könnyen a saját bőrükön érezhetik mindezt, ha nem gondolkodnak előre. Mint mondta, nem az lesz húsba vágó, ha csak 2-3 százalékkal bővül a GDP, hanem ha az exportpiacokon 8-10 százalékos visszaesést lehet majd tapasztalni.

Essősy szerint, bár az állam ezt a fajta előremenekülést előmozdíthatja kombinált termékekkel, azaz hitellel együtt kínált támogatásokkal, az első lépést a cégeknek kell megtenniük.

A digitális átállás terén jellemzően a kelet- és dél-magyarországi, a nagy versenytől, a körforgástól elszigetelt cégek vannak a legnagyobb lemaradásban – mutatott rá érdeklődésünkre Papa­di­mitropulosz Alex, a Via Credit ügyvezető igazgatója. Ezek rendszerint a helyi piacra termelő, kis ügyfélkörrel, limitált darabszámú termékkel rendelkező piaci szereplők. A generációváltás problémakörét pedig azzal támasztotta alá a szakértő, hogyakad több olyan 3-5 milliárd forintos árbevétel mellett 600-800 milliós profitot termelő vállalat, amelynek a tulajdonosa hatvan-hetven éves, de nincs kinek átadnia az irányítást.

Értékesíteni sem tudja a céget, mert az a külföldi befektetőnek nem elég nagy, a belföldieknek pedig túl kockázatos.

Kiemelte, hogy az ilyen és ehhez hasonló esetekben az államközi befektetési alapok találhatnak nagyobb eséllyel vevőt, akár a régiós piacokon. De az örökösödés hiánya a bankok szemszögéből is nagy gond: ha valami történik a cégvezetővel, ki fizeti vissza a 400-500 milliós folyószámla- és beruházási hiteleket? Mivel az ipari ingatlan csak az adott cég tevékenységéhez kapcsolódóan értékes, a családi vagyon pedig általában nem a fedezeti kör része, ez a hitelintézeteknek is fejtörést okozhat.

Essősy Zsombor szerint az a visszatérő probléma a családi vállalkozásoknál, hogy az ötven-hatvan éves tulajdonosok már nem akarnak napi 10-12 órát dolgozni, de átadni sem szeretnék másnak, amit addig elértek. Pedig ha családon belül nem tudják megoldani a már felépített üzlet további működtetését, fiatal, feltörekvő, 30-35 éves menedzserek kezébe kell adni az ügyvezetést.

A fórumról

Friss hírek

Beszámoló az éves konferenciáról

Ismét egy szuper hangulatú éves konferencián vagyunk túl és a szombati közgyűlésen megválasztottuk az új tisztségviselőket is!  38 családból 120 felnőtt és 25 gyerek képviseltette magát az év legnépszerűbb egyesületi rendezvényén. A képekhez klikkelj ide!

Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2019. Június 13., Csütörtök

A növekedés az új stratégia

A terv azért kell, hogy legyen min változtatni, a stratégiaalkotás pedig valójában nem külső szakértőkkel történik, hanem a kollégákkal. A Megakrán Nyrt. társtulajdonosa, Vitkovics Péter szerint a cél maga a stratégia, célja pedig mindenkinek van. A stratégia része a vízió és a misszió, ami azt mutatja meg, miért vagyunk itt, mi különböztet meg minket másoktól és hol képzeljük el magunkat a jövőben. Az a tulajdonos, aki képes arra, hogy a napi rutinból kiszakadva, elvonulva felülről nézze a saját vállalkozását, az képes a stratégia alkotásra és ahhoz kapcsolódóan akciótervek készítésére is. Ebben segít az Elite program. Úgy gondolja, hogy mindig saját magunkban kell bízni, a saját erőforrásainkra kell támaszkodni és a saját utunkat kell járni. S hogy ehhez mennyire van szükség külső tanácsadóra? Vitkovics Péter szerint a tapasztalt külső szemre szükség van az objektív kép feltárásához, mert a tulajdonost általában egy természetes vakság sújtja.

Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2019. Május 27., Hétfő

Májusi FBN-H klub beszámoló

29 családból közel 60 fő vett részt a májusi klubon a Marriott Hotelben. A képekhez klikkelj ide! Az est első felében "A növekedés az új stratégia" címmel a Budapesti Értéktőzsdétől Dr. Lódi Katalni beszélgetett a stratégiaalkotásról néhány partner cégükkel, akik megosztották velünk tapasztalataikat és fejlődésüket az Elite program keretében. Ezt követően Új-Zélandról láttunk-hallottunk egy kis ízelítőt Sepherd Csaba prezentálásában, majd a Jójárt Család mutatkozott be. A késő esti közgyűlés elfogadta az éves beszámolókat, az idénre tervezett költségvetést és az Ellenőrző Bizottág beszámolóját is. 

Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2019. Május 27., Hétfő

A Schiller Sztori 3 generáció szemével

Az alapító nagypapát annak idején Szenes Iván beszélte rá a reklámra és tőle származik a "Schiller Opel, a szerviz szuper!" szlogen is. Schiller Péter a nagybátyjának köszönhetően szerette meg az autókat és már egészen fiatalon elkezdett autókkal foglalkozni. Később beiratkozott a Bánki Donát Műszaki Főiskolára, mondván, hogy tanulni jobb, mint dolgozni, de mérnökként is autószerelő lett belőle. Korán megtanulta, hogy a vevőnek,  ha bejön a boltba, köszönni kell, s akkor is, ha távozik. Véleménye szerint még ma is ebből élnek.

 

 
Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2019. Május 27., Hétfő

Lányi Szabolcs és az UTIBER története

Nem akart édesapja nyomdokaiban járni, helyette a fogorvosi pályát választotta és külföldi tanulmányútra ment. Édesapja - karizmatikus személyiség lévén - a személyével teremtette meg a vállalati kultúrát. Halálakor indultak a problémák, melyek megoldásában - Szabolcs bevallása szerint - sokat segített volna, ha már akkor ismeri az FBN-H Egyesületet. Az édesapja halála után a társtulajdonos háttérbe vonult, nem vállalta az ügyvezetői szerepkört, mégis őt keresték meg a kollégák a későbbiekben is ügyes-bajos dolgaikkal.

 

Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2019. Május 27., Hétfő