Viharos gyorsasággal változott a hazai nyomdaipar az elmúlt évtizedekben, a technológiai fejlődésnél már csak a cégkörforgás volt nagyobb. Van azonban néhány nyomda, amely minden vihart kibírt. Ezek egyike a Pauker, amely több mint 25 éve ugyanarra épít: a minőségre és a megbízhatóságra.

Forrás: KKV Magazin (Tóth Levente)

Fotó: Birtalan Zsolt

Vértes Gábor neve a magyar nyomdaiparban összeforrott a Paukerrel, egy olyan névvel, amely mögött sajátosan magyar történelmi fordulattal egy több mint száz éves múltra visszatekintő családi cég áll. Azt ugyan nem tudjuk pontosan, hogy Pauker Mór mikor is alapította papírkereskedelmi vállalkozását, de az eddig fellelt legrégebbi cégdokumentum 1902-ből való. 1914-ben a parlament hivatalos beszállítója lett a Pauker, üzlete a mai Bajcsy-Zsilinszky úton működött, és a cégnek volt egy kisebb nyomdája is. 1952-ben államosították a társaságot. A 80-as évek végén azonban újra színre lépett a Pauker, ezúttal már nyomdavállalkozásként, és rövid időn belül ismét legalább olyan jól csengett ez a név a piacon, mint egykor. Az új Paukert megalapító Vértes Gábor dédnagybátyja volt Pauker Mór. A régi Pauker körül sokszor megfordult a világ, és az új Pauker sem panaszkodhat, hogy ez a mostani unalmasan kiszámítható lenne.

Mi nem? – kérdez vissza Vértes Gábor, amikor arról kérdezzük, mi változott a hazai nyomdaiparban az elmúlt negyedszázadban. A fiatal szakemberként a Kossuth Nyomdában kezdő mai ügyvezető hamar rájött, hogy mást, jobbat akar csinálni, mint amit ott tapasztalt. Elvállalta egy építőipari vállalat nyomdarészlegének vezetését, majd 89-ben két barátjával megalapította önálló nyomdáját, a Paukert. Azt mondja, akkor nagyon jól lehetett keresni, mert az állami behemótok mellett a gyorsaság, a rugalmasság, a jó szolgáltatás és a minőség még akkora előnynek és értéknek számított, amit kiemelten megfizettek a megrendelők.

A Pauker ebben azóta sem változott, hiszen mindig is jó híre volt a piacon, nevét a kezdetektől a minőséggel és a megbízhatósággal kapcsolták össze. Ez is lehet az oka annak, hogy miközben az elmúlt évtizedekben korábban rendíthetetlennek tűnő, jól menő nyomdák tűntek el a süllyesztőben, addig a Pauker azon kevesek közé tartozik, amelyek átvészelték az ágazatot sújtó viharokat. A Pauker történetében is voltak persze nehéz időszakok az elmúlt negyedszázadban, de ezeken túl tudott lendülni. Vértes Gábor szerint a legfontosabb az, hogy ő és cége sohase veszítse el az arcát, tartását. Ehhez szerinte hozzátartozik, hogy minden helyzetben őszintének kell lenni a bankkal, az ügyfelekkel és a szállítókkal is. Ezen az üzleti bizalmon nyugszik ugyanis egy cég hosszú távú sikere.

 

A cég arca

Ez a bizalom ugyan az egész szakembergárdának szól, annak a 140 embernek, akitől függ a minőség és kiszolgálás, de azért mindenki tudja, hogy Vértes Gábor nélkül a Pauker nem lenne ugyanaz. Ő a cég arca és márkabiztosítéka a piacon. Neki és a cégnek is fel kell azonban készülni arra, hogyan tartható fenn a Pauker működésének folytonossága, ha ő egyszer majd visszavonul az üzlettől. Két évtizede azt kívánta magának, hogy legyen egy közgazdász és egy jogász végzettségű utóda, akik majd tovább tudják vinni a társaságot. Előre azonban sohasem tudhatja biztosan egy cégalapító, hogy a gyermekei akarják-e, tudják-e folytatni azt, amit ő létrehozott. Ezért is engedte tulajdont szerezni a nyomdában a menedzsment tagjait, akik így tulajdonosként is részesülhetnek a cég sikeréből.

Két éve ugyanakkor a Corvinuson közgazdászdiplomát szerzett fia is jelezte, hogy szeretne csatlakozni a társasághoz. Ma már az értékesítésen dolgozik, és Vértes Gábor reméli, alkalmassá válik a Pauker továbbvitelére. Ahhoz azonban, hogy ez kiderüljön, még idő kell, mint ahogyan ahhoz is, hogy a ma még jogásznak tanuló lánya eldöntse, mihez kezd a diplomájával. Mindenesetre, ha olyan megfontoltan fogalmazunk, mint Vértes Gábor, akkor azt mondhatjuk: van rá esély, hogy az „új” Paukert családi vezetésű cégként működteti majd tovább a második generáció.

 

Nyomás alatt

Vértes Gábor azonban még nem a visszavonulásra készül, hanem az új beruházás végrehajtására, ugyanis 2,5 millió eurós nyomdagép érkezik hamarosan a céghez, amelynek egyik csarnokában már megkezdték a minden eddiginél nagyobb berendezés elhelyezésének előkészítését. Az ügyvezető szerint a nyomdatechnika fejlődése annyira felgyorsult, hogy egy elhibázott, utóbb rossz technológiai iránynak bizonyuló fejlesztés tönkretehet egy céget, így életfontosságú, hogy meglássa, mire lesz igény, milyen gépet kell választani.

A Pauker ugyan most csúcsberendezést vásárol, de az ügyvezető igazgató úgy látja, hogy a nyomdaiparban a beruházási döntéseknek esetenként együtt kell járniuk azzal az önmérséklettel, hogy ne az elérhető legjobb gépet vegyék meg a cégek, ha látszik, hogy annak kihasználására még nem érett meg a piac. Erre intik a hazai nyomdatulajdonosokat azok az esetek, amelyekben a nagy beruházás után kihasználatlanul álló gépek a cég csődjét okozták.

Vértes Gábor szerint a technológiai korszerűsítések nyomán várhatóan csökken a szereplők száma a hazai nyomdaiparban, ugyanis az új gépek 30-40 százalékkal nagyobb kapacitásúak az elődjeiknél, miközben a megrendelői igény nem nő érdemben, a kapacitáskihasználtság pedig jellemzően most sem nagyobb 60 százaléknál a piacon. Az ebből fakadó árnyomás mellett bérnyomás is sújtja a hazai nyomdákat, hiszen egyre nehezebb megfelelő szakembert találni, ami Vértes Gábor szerint Budapesten 15-20, vidéken 15-50 százalékos béremelési kényszert okozhat. A cégeknek arra is fel kell készülniük, hogy az eddiginél aktívabban vegyenek részt utánpótlásuk biztosításában, különben hamarosan nem találnak elég szakembert.

 

Egyedit tömegáron

A Pauker vezetője szerint az építőipar mellett a nyomdaipar a gazdaság állapotának legjobb indikátora, mert ha a gazdaság növekszik, illetve a cégek ezt várják, az náluk rögtön meglátszik a megrendelésekben. Szerinte a hazai nyomdaiparban még nem ért véget a válság, 2008 óta folyamatosan nehéz a helyzet. Az exportpiacok ugyan segítenek (a Pauker ezeken tavaly 10 százalékos bővülést tudott elérni), és a különféle kiállítások is sok megrendelést hoznak, általában azonban még nem érződik a fellendülés. Vértes Gábor úgy jellemzi a piacot, hogy a megrendelők egyedi termékeket szeretnének tömegáron.

A nyomdatulajdonos arra számít, hogy egyre jobban felértékelődik a kereskedelmi, kiegészítő szolgáltatási tevékenység iránti igény, mindinkább ez lesz a bevétel- és piacszerzés forrása. Az ügyfelek ugyanis szeretik és igénylik azt, ha egy nyomda nem csupán a terméket állítja elő, hanem „kulcsrakész” szolgáltatást is vállal hozzá, amivel levesz a vállukról sok olyan terhet, amivel ők nem akarnak vesződni, és hajlandóak is megfizetni ennek az árát.

A nyomtatás várható fejlődésében Vértes Gábor szerint hasonló a helyzet, mint a 90-es évek közepén, amikor az világos volt, hogy a digitalizáció forradalmi változásokat hoz az ágazatban, de azt még nem lehetett látni, hogy milyeneket és mennyire gyorsan. Most a 3D-ről tudja mindenki, hogy ez a technológia át fogja alakítani a piacot, csak még nem tudni, mikor és hogyan. Így ha két évtized múlva ismét megkérdezzük Vértes Gábort, mi változott a nyomdaiparban 20 év alatt, alighanem ugyanazt a választ kapjuk majd: „Mi nem?”

 

 

A Pauker Nyomdaipari Kft.

Magyarország egyik vezető nyomdaipari vállalkozása napi 4 millió 4+4 színes oldal feletti nyomáskapacitással. Fő tevékenysége katalógusok, prospektusok, éves jelentések, reklámanyagok, szórólapok, havi- és hetilapok, periodikák, könyvek és egyéb speciális kiadványok nyomtatása. A Pauker széles gépparkjával az összes szükséges nyomdaipari munkát el tudja készíteni budapesti telephelyén.

A fórumról

Friss hírek

Beszámoló az éves konferenciáról

Ismét egy szuper hangulatú éves konferencián vagyunk túl és a szombati közgyűlésen megválasztottuk az új tisztségviselőket is!  38 családból 120 felnőtt és 25 gyerek képviseltette magát az év legnépszerűbb egyesületi rendezvényén. A képekhez klikkelj ide!

Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2019. Június 13., Csütörtök

A növekedés az új stratégia

A terv azért kell, hogy legyen min változtatni, a stratégiaalkotás pedig valójában nem külső szakértőkkel történik, hanem a kollégákkal. A Megakrán Nyrt. társtulajdonosa, Vitkovics Péter szerint a cél maga a stratégia, célja pedig mindenkinek van. A stratégia része a vízió és a misszió, ami azt mutatja meg, miért vagyunk itt, mi különböztet meg minket másoktól és hol képzeljük el magunkat a jövőben. Az a tulajdonos, aki képes arra, hogy a napi rutinból kiszakadva, elvonulva felülről nézze a saját vállalkozását, az képes a stratégia alkotásra és ahhoz kapcsolódóan akciótervek készítésére is. Ebben segít az Elite program. Úgy gondolja, hogy mindig saját magunkban kell bízni, a saját erőforrásainkra kell támaszkodni és a saját utunkat kell járni. S hogy ehhez mennyire van szükség külső tanácsadóra? Vitkovics Péter szerint a tapasztalt külső szemre szükség van az objektív kép feltárásához, mert a tulajdonost általában egy természetes vakság sújtja.

Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2019. Május 27., Hétfő

Májusi FBN-H klub beszámoló

29 családból közel 60 fő vett részt a májusi klubon a Marriott Hotelben. A képekhez klikkelj ide! Az est első felében "A növekedés az új stratégia" címmel a Budapesti Értéktőzsdétől Dr. Lódi Katalni beszélgetett a stratégiaalkotásról néhány partner cégükkel, akik megosztották velünk tapasztalataikat és fejlődésüket az Elite program keretében. Ezt követően Új-Zélandról láttunk-hallottunk egy kis ízelítőt Sepherd Csaba prezentálásában, majd a Jójárt Család mutatkozott be. A késő esti közgyűlés elfogadta az éves beszámolókat, az idénre tervezett költségvetést és az Ellenőrző Bizottág beszámolóját is. 

Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2019. Május 27., Hétfő

A Schiller Sztori 3 generáció szemével

Az alapító nagypapát annak idején Szenes Iván beszélte rá a reklámra és tőle származik a "Schiller Opel, a szerviz szuper!" szlogen is. Schiller Péter a nagybátyjának köszönhetően szerette meg az autókat és már egészen fiatalon elkezdett autókkal foglalkozni. Később beiratkozott a Bánki Donát Műszaki Főiskolára, mondván, hogy tanulni jobb, mint dolgozni, de mérnökként is autószerelő lett belőle. Korán megtanulta, hogy a vevőnek,  ha bejön a boltba, köszönni kell, s akkor is, ha távozik. Véleménye szerint még ma is ebből élnek.

 

 
Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2019. Május 27., Hétfő

Lányi Szabolcs és az UTIBER története

Nem akart édesapja nyomdokaiban járni, helyette a fogorvosi pályát választotta és külföldi tanulmányútra ment. Édesapja - karizmatikus személyiség lévén - a személyével teremtette meg a vállalati kultúrát. Halálakor indultak a problémák, melyek megoldásában - Szabolcs bevallása szerint - sokat segített volna, ha már akkor ismeri az FBN-H Egyesületet. Az édesapja halála után a társtulajdonos háttérbe vonult, nem vállalta az ügyvezetői szerepkört, mégis őt keresték meg a kollégák a későbbiekben is ügyes-bajos dolgaikkal.

 

Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2019. Május 27., Hétfő