A minőségi munkaerő elvándorlását és a külföldi vállalatok versenyelőnyét tekintik a hazai kis- és középvállalkozások jelenleg a legnagyobb kihívásnak, ugyanakkor pozitívan értékelik az adóterhek, adózási szabályok átláthatóságát, és nem tartanak az árfolyamkockázati kitettségtől sem. Míg a családi vállalkozások kevésbé, a magas árbevételű vállalatok jobban érzik a külső tényezők befolyásoló hatását cégük működésére - derült ki egy friss kutatásból.

Forrás: Pénzcentrum 2018. augusztus 8. szerda

A kis és középvállalkozások optimisták, piacvezetőként és technológiai úttörőkként pozícionáljak magukat, innováció terén pedig megelőzik versenytársaikat - derül ki egy 2018-as kkv kutatásából, mely során kis- és középvállalkozások cégvezetőivel vagy tulajdonosaival készítettek interjúkat. Eredményeik is ezt támasztják alá: túlszárnyalták előzetes üzleti tervüket, és szinte minden gazdasági mutató tekintetében javulást, növekedést jósolnak maguknak.

A legnagyobb kihívás

A kis- és középvállalkozások szempontjából az elmúlt három évben kedvezően alakult a makrogazdasági környezet: bővült a gazdaság, erősödött a belföldi vásárlóerő, a belföldi piacra termelő kkv-k értékesítési lehetőségei nőttek, javult a versenyképesség. Ez a kedvező gazdasági környezet mégsem párosul hurrá-optimizmussal még a legderűlátóbbak között sem.

A cégek ugyan rendkívül optimisták a magyar vállalkozások adóterhei, az adózási szabályok átláthatóságával kapcsolatban és az árfolyamkockázati kitettséget is csupán a nemzetközi kereskedelemben érdekelt, export-import tevékenységet is folytató cégek tartják veszélyforrásnak.

A minőségi munkaerő külföldre vándorlása ugyanakkor valamennyi cég számára aggasztó tény, s ezt az általános tendenciát a kutatás is megerősíti. A munkaerőpiac kínálati oldalának mennyiségi szűkülése és minőségi gyengülése az elvándorlások következtében szintén problémát jelent.

Hisznek az okos megoldásokban

Leggyakrabban azzal az állítással értenek egyet, hogy a saját piacuk szereplői egyre több innovatív megoldásba fognak befektetni. A beruházásösztönző EU-s és kormányzati pályázati lehetőségekben nem igazán bíznak, de nagyon optimisták a tekintetben, hogy a piaci kereslet jelentősen növekedni fog termékeik és szolgáltatásaik iránt, és hogy vállalkozói díjaik is emelkedhetnek.

A külső tényezők

Az egyik meglepő eredmény, hogy míg a legoptimistább családi vállalkozások valamivel több mint egyharmada érzi úgy, hogy vállalkozása nem függ külső tényezőktől, stabil lábakon áll, a vállalkozás sorsa saját kezében van, addig az egyébként általában optimistább magas árbevételű nagyvállalatok mindössze 12 százaléka gondolja ugyanígy, több mint 50 százalékuk szerint viszont vállalatuk jövőbeni sikeres működése sok külső tényezőtől függ, amelyekre korlátozott a ráhatásuk.

A családi vállalkozások szerint a hazai és EU-s pályázati rendszer, a központi szabályozások, a banki hitelkonstrukciók, de még a minőségi munkaerő megszerzése sem igazi fokmérője vagy befolyásolója vállalkozásuk sikerének. Bíznak a termékeik és szolgáltatásuk erejében, nem tartanak a felbukkanó konkurensektől, egyedül az előállítási és beszerzési áraik tekintetében éreznek némi kiszolgáltatottságot.

A fórumról

Friss hírek

Beszámoló az éves konferenciáról

Ismét egy szuper hangulatú éves konferencián vagyunk túl és a szombati közgyűlésen megválasztottuk az új tisztségviselőket is!  38 családból 120 felnőtt és 25 gyerek képviseltette magát az év legnépszerűbb egyesületi rendezvényén. A képekhez klikkelj ide!

Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2019. Június 13., Csütörtök

A növekedés az új stratégia

A terv azért kell, hogy legyen min változtatni, a stratégiaalkotás pedig valójában nem külső szakértőkkel történik, hanem a kollégákkal. A Megakrán Nyrt. társtulajdonosa, Vitkovics Péter szerint a cél maga a stratégia, célja pedig mindenkinek van. A stratégia része a vízió és a misszió, ami azt mutatja meg, miért vagyunk itt, mi különböztet meg minket másoktól és hol képzeljük el magunkat a jövőben. Az a tulajdonos, aki képes arra, hogy a napi rutinból kiszakadva, elvonulva felülről nézze a saját vállalkozását, az képes a stratégia alkotásra és ahhoz kapcsolódóan akciótervek készítésére is. Ebben segít az Elite program. Úgy gondolja, hogy mindig saját magunkban kell bízni, a saját erőforrásainkra kell támaszkodni és a saját utunkat kell járni. S hogy ehhez mennyire van szükség külső tanácsadóra? Vitkovics Péter szerint a tapasztalt külső szemre szükség van az objektív kép feltárásához, mert a tulajdonost általában egy természetes vakság sújtja.

Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2019. Május 27., Hétfő

Májusi FBN-H klub beszámoló

29 családból közel 60 fő vett részt a májusi klubon a Marriott Hotelben. A képekhez klikkelj ide! Az est első felében "A növekedés az új stratégia" címmel a Budapesti Értéktőzsdétől Dr. Lódi Katalni beszélgetett a stratégiaalkotásról néhány partner cégükkel, akik megosztották velünk tapasztalataikat és fejlődésüket az Elite program keretében. Ezt követően Új-Zélandról láttunk-hallottunk egy kis ízelítőt Sepherd Csaba prezentálásában, majd a Jójárt Család mutatkozott be. A késő esti közgyűlés elfogadta az éves beszámolókat, az idénre tervezett költségvetést és az Ellenőrző Bizottág beszámolóját is. 

Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2019. Május 27., Hétfő

A Schiller Sztori 3 generáció szemével

Az alapító nagypapát annak idején Szenes Iván beszélte rá a reklámra és tőle származik a "Schiller Opel, a szerviz szuper!" szlogen is. Schiller Péter a nagybátyjának köszönhetően szerette meg az autókat és már egészen fiatalon elkezdett autókkal foglalkozni. Később beiratkozott a Bánki Donát Műszaki Főiskolára, mondván, hogy tanulni jobb, mint dolgozni, de mérnökként is autószerelő lett belőle. Korán megtanulta, hogy a vevőnek,  ha bejön a boltba, köszönni kell, s akkor is, ha távozik. Véleménye szerint még ma is ebből élnek.

 

 
Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2019. Május 27., Hétfő

Lányi Szabolcs és az UTIBER története

Nem akart édesapja nyomdokaiban járni, helyette a fogorvosi pályát választotta és külföldi tanulmányútra ment. Édesapja - karizmatikus személyiség lévén - a személyével teremtette meg a vállalati kultúrát. Halálakor indultak a problémák, melyek megoldásában - Szabolcs bevallása szerint - sokat segített volna, ha már akkor ismeri az FBN-H Egyesületet. Az édesapja halála után a társtulajdonos háttérbe vonult, nem vállalta az ügyvezetői szerepkört, mégis őt keresték meg a kollégák a későbbiekben is ügyes-bajos dolgaikkal.

 

Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2019. Május 27., Hétfő