A családi, kis- és közepes vállalkozások generációváltása volt az egyik fő témája a Fiatal Vállalkozók Országos Szövetsége legutóbbi rendezvényének. A probléma égető, hiszen Európában háromból két cég elvész amiatt, mert nem tudja átadni a tulajdonos a következő generációnak a vállalkozást. Ezt tetézi, hogy viszonylag kevés fiatal szeretne vállalkozni, és ez visszavetheti Európa gazdasági teljesítményét. Minderről Kovács Patrik, a Fivosz elnöke és Illés István, az Apelso Trust igazgatósági tagja beszélt a hirado.hu-nak.

Forrás: www.hirado.hu 2018.07.06.

(Fotó: FIVOSZ)

A magyar gazdaság egyik legnagyobb kihívása a közeljövőben a hazai kis- és közepes (kkv) vállalkozások, illetve családi vállalkozók generációváltása lesz. Már csak azért is, mert Magyarországon az összes vállalkozáshoz köthető magánszemély 27 százaléka negyven év alatti. (A fiatal vállalkozókat a 18–40 év között kategóriába sorolják világszerte.) Hazánkban is van 19 ezer olyan jól működő cég, amelynek minden tulajdonosa és ügyvezetője 65 év feletti, és több mint 72 ezer vállalkozás, amelyben mindenki 55 évnél idősebb. Ez azért érdekes, mert sok esetben a mikro- és kisvállalkozásoknál nincs sem utódlási stratégia, sem olyan stratégia, amely alapján tovább tudnák gondolni a folyamatos működést – mondta Kovács Patrik.

Úgy vélte, sok fiatal a családi céget sem akarja átvenni, aminek sok oka van. Egyrészt azt látták, hogy a szülők mindig keményen és sokat dolgoztak, és ettől elment a kedvük, vagy egészen mással szeretnének foglalkozni épp az érdeklődési körük, tehetségük okán. Azt látjuk – mondta az elnök –, hogy a fiatalok sokszor azt sem tudják eldönteni, hogy ügyvezetőként vagy tulajdonosként szeretnének megjelenni a családi cégben. Ha családon belül ezt a kérdést nem tudják megoldani, akkor más megoldást kell keresni. Ez a mikro- és kisvállalkozásokra jellemző, hiszen a néhány százmilliós cégeket könnyebb eladni vagy akár befektetőt találni, az egymilliárd forint feletti tőkéjű cégek számára pedig ott van például a tőzsde is, ott is van számukra egy jó program.

Kovács Patrik szerint azt nem lehet megengedni, hogy ezek a családi vállalkozások megszűnjenek, mert sok tudást halmoztak föl, sok adót fizetnek, hozzájárulnak a költségvetés bevételeihez és értékes munkahelyeket teremtenek.

Karrier kontra család

Illés István szerint a magyar helyzet két okból is különleges. Egyfelől a történelmi háttér miatt: a legújabb kori vagyonfelhalmozás a rendszerváltással indult meg, aminek lassan harminc éve, s mostanság érünk el oda, hogy akik akkor elindították a vagyonfelhalmozást, és céget alapítottak, az elkövetkező pár évben mennek nyugdíjba, esetleg elhaláloznak. A másik sajátosság, hogy a vagyonfelhalmozás és örökítés kultúrája a szocializmus alatt „kitörlődött”. Negyvenhat év hosszú idő – mondta a szakember. Úgy fogalmazott, a kapitalizmus bizonyos elemei – például a generációváltás – kulturálisan még nem alakult ki. Nálunk az első generációs vagyontranszfer más országokhoz képest nehezített pályán mozog.

zerinte a generációváltás sikertelenségének legfontosabb oka az emberi tényezőben keresendő. Úgy fogalmazott, a családi vállalkozások tipikus jellemzője, hogy az első generációs tag, aki alapította a céget és felhalmozta a vagyont, erős, karakteres személyiséggel bír. Sőt, gyakran a saját személye, karizmája köré építette föl a vállalkozást, a cégen belül nem alakultak ki a belső folyamatok, azaz alapvetően tekintélyelvű irányítás valósult meg. Akkor pedig, amikor az erős alapító visszavonul, nehéz helyzetbe kerülnek az utódok. Egyrészt, mert a háttérbe vonuló vezetők általában az utolsó pillanatig sem képesek elengedni a céget, annak irányítását. Számos esetben láttunk olyat – fejtette ki Illés –, hogy formálisan le is mondott az alapító a cég vezetéséről, mégis a kollégák minden kérdésükkel hozzá és nem az utód vezetőhöz fordultak, s az igazi döntéseket továbbra is az alapító hozta.

A másik ok az, hogy aki ilyen sokat dolgozik, annak már nem nagyon marad ideje a gyereknevelésre. Ezért a második generáció nincs megfelelően felkészítve arra, hogy belépjen az alapító helyére. Gyakran ez egyfajta lázadással is párosul, az utód mindenképpen meg akarja mutatni, hogy mire képes. S ha ez a cégen belül nem megy, akkor létrehoz egy saját vállalkozást, de a családi céget nem fogja átvenni – mutatott rá a szakember.

Jellemző, hogy az alapító a cég százszázalékos tulajdonosa, egyben ő az ügyvezető is. Ám bármikor megeshet, hogy történik vele valami, lehet ez akár egy hosszabb kórházi kezelés, vagy akár haláleset is, a cégben pedig nem marad olyan utód, aki döntést tudna hozni, így megbénul a vállalkozás működése. Mivel az ügyvezetőt a tulajdonos nevezi ki, ebből következően nincs, aki dönthetne, és levezényelhetne egy egyszerű menedzsmentváltást, ami akár a szakadék szélére is sodorhatja a céget – mondta Illés István.

Barcelonában van egy sikeres program, amelynek keretében öt év alatt több mint 1700 céget sikerült átadni-átvenni a kisüzemtől a sarki boltig. Ezzel 5600 munkahelyet tudtak megvédeni, és 75 millió euró cserélt gazdát. Azt látták, hogy a 65–75 évesektől nem a legfiatalabbak, hanem az ötvenesek vették át a vállalkozást. Ám arra is van példa, hogy az alapítótól nem a fia, lánya, hanem az unokája veszi át a céget.

Segíthet a mentorálás

Ha vannak olyan örökösök, akik továbbvinnék a céget, akkor az alapítónak hátrébb kell lépnie, amikor eldönti, hogy visszavonul. Az utódot fel kell készíteni, tudatosan bevonni a cégbe, fokozatosan egyre több felelősséget kell a vállára tenni, s meg kell ismernie a cég különböző részlegeinek működését. Így magáénak fogja érezni a vállalkozást, és gördülékenyebben megy majd az átadás – javasolta a szakértő.

A Fivosz elnöke szerint megoldás lehet, ha családon belüli átadásról van szó, a mentorálás, illetve szakértő bevonása. Ha pedig családon kívüli megoldásról beszélünk, akkor ott vannak a szakmai szervezetek, például a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége, a Fiatal Vállalkozók Országos Szövetsége vagy a Kavosz Vállalkozásfejlesztési Zrt., amelyek kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy megfelelő módon támogassák ezeket a folyamatokat, például a generációváltás esetében is.

Komoly gondba kerülhet Európa

Európában háromból két cég eltűnik amiatt, mert nem tudja átadni a korábbi tulajdonos a következő generációnak a vállalkozást. Ezt tetézi, hogy viszonylag kevés fiatal szeretne vállalkozni. Az európai fiatalok mindössze harmada gondolkodik vállalkozásban, míg Ázsiában kétharmaduk. Ha nem történik komolyabb változás, akkor jelentősen visszaeshet a fejlett országok és Európa gazdasági teljesítménye.

 

 

 

A fórumról

Friss hírek

Beszámoló a 14. KH Klubról (2018. november 28.)

Ékes Ákos (az Üzletfejlesztés vezetője) a november 28.-ai K&H Családi Vállalatok Klubján bevezetőjében beszélt a múlt héten átadott K&H Díjról és a nyertes pályázókról. Kiemelte, hogy idén a legtöbb pályázat a társadalmi felelősségvállalás kategóriában érkezett és a díjat jövőre is meghirdetik majd. A részletekért kattints ide

Örömmel vezette be a nap izgalmas és sokakat érintő témáját, melynek előzménye 4 évvel ezelőttre nyúlik vissza. A K&H klubok indítását megelőzően ugyanis Ákos ellátogatott 10 családi céghez, akiket többek között a cégeladásról is faggatott és 10-ből 10-en azt válaszolták, szívesen eladnák a cégüket, ha a vevő számukra megfelelő árat kínálna.

Egyesületünket 9 család képviselte az eseményen. Képek itt.

 

Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2018. December 13., Csütörtök

Komócsin Lauránál járt a Női Fórum

A coaching abban segít, hogy még sikeresebbek és boldogabbak legyünk, a coach pedig nem más, mint gyémántcsiszoló. 

Fórumvezetőnk, Dóra Hajni jóvoltából egy DIADALmas self-coachingon vehettek részt Egyesületünk női tagjai - mintegy 30-an - november 16-án az első magyar coaching modell megalkotója, Komócsin Laura vezetésével. Laura prezentációját ide kattintva tudod megtekinteni. 
Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2018. November 22., Csütörtök