Sok hazai vállalkozó épített az elmúlt évtizedekben sikeres céget, ám ahelyett, hogy az esetenként milliárdos vételárat zsebre tennék, és szó szerint boldogan élnének, amíg meg nem hallnak, a végsőkig kitartanak a "gyereküknek" tekintett vállalkozások mellett.

Forrás: mfor.hu / 2018. június 25. / Király Béla

A családi vállalkozások nagy része a rendszerváltás környékén jött létre, ezek egy része mikrovállalkozás maradt, egy részük pedig az évek folyamán kinőtte magát, és akár sokmilliárdos forgalmú céggé vált. Rossz hír azonban az alapítóknak, hogy az örökségük jó eséllyel el fog tűnni. A statisztikák alapján a komoly vállalkozói múlttal rendelkező nyugati országokban is meglehetősen rossz arányokkal találkozhatunk, ott ugyanis háromból csak egy családi vállalkozás éri meg a második generációt. Magyarországon a helyzet valószínűleg még rosszabb, hiszen a szakértők szerint vezetőnek nincs megfelelő gyakorlata és tapasztalata a cég átadásával járó teendők menedzseléséhez.

Eladni egy életművet?

Az alapítók több évtizedes munkájával felépülő vállalatok esetén persze számos mentális aspektus is bonyolítja a helyzetet. Elég csak arra gondolni, hogy a vezető személyisége döntő szerepet játszott a vállalat felépítésében. A domináns hozzáállás pedig sokszor még a családtagok irányába is bizalmatlanságot esetleg túl magas elvárásokat szül. Egy kívülről érkező menedzser vagy befektető pedig azzal szembesülhet, hogy az alapító sértve érzi magát, mert idegenek el akarják tőle venni az élete munkáját.Mint azt egy befektetési szakértő elmondta, a tapasztalataik szerint a staféta átadása nagyon nehezen megy a gyakorlatban, és általában akkor működik, ha van megfelelőnek látszó utód családon belül. Ilyen esetben a többség komolyan hajlandó foglalkozni a vezetés továbbadásának kérdésével. Akiknek nincs ekkora szerencséjük, azok viszont inkább homokba dugott fejjel küzdenek a végsőkig, véli a szakértő. Ők ugyanis "túl sokat tudnak" a saját cégükről ahhoz, hogy egy kívülálló orrára mindent ráköthetnének. Az "életművük" eladásáról pedig a legtöbben hallani sem akarnak.

Mikor szoktak vevőt keresni?
A szakértő kiemelte, hogy akkor érdemes megfontolni a vállalkozás értékesítését, ha nincs olyan hozzátartozó, aki tovább tudná vinni. Tapasztalatuk szerint azok a tulajdonosok motiváltabbak az eladásban, akik el vagy belefáradtak az esetenként több évtizedes vezetésbe, és már csak megszokásból járnak be dolgozni. Noha a tulajdonosok időnként nehezen tudnak objektív döntéseket hozni, de az is a kiszállás irányába mutat, ha a cég elérte növekedési korlátait.

Az alapítók azonban a saját nézőpontjuk sokszor gúzsba köti, és esetek többségében a tulajdonosok nem látják be, hogy a csúcson érdemes kiszállni, a legjobb feltételekkel. Érzelemből asszisztálnak cégük törvényszerűen bekövetkező lejtmenetéhez és kényszerből akkor kezdenek a cégeladásban gondolkodni, amikor már vállalkozásuk értékének csak a töredékét kaphatják.
Általánosságban megfogalmazható, hogy a hazai kkv-k alig tipizálhatóak, minden cég külön világ, ami magán viseli a tulajdonos kézjegyét. Éppen ezért egy kívülről érkező menedzsernek nagyon nehéz dolga van, hiába rendelkezik szakmai múlttal jó referenciákkal. Bonyolítja a helyzetet, hogy a multikra kialakított eszközök számos esetben kudarcot vallanak, így a cégtulajdonosok emiatt is óvatosabbak ha külsősnek kellene átadni a vezetést.
Amennyiben egy utódlási vagy értékesítési folyamat során tanácsadót bíznak meg, akkor annak a legfontosabb feladata a tulajdonos motivációjának megismerése kell, hogy legyen. Hiába van egy tanácsadónak akár több évtizedes tapasztalat, biztos, hogy a tulajdonos sokkal többet tud a vállalkozásról. Viszont éppen ez lehet a tulajdonos számára az akadálya is annak, hogy felismerjen egy kívülálló számára nyilvánvaló tényeket. A lelki gátak lebontásához tehát a kölcsönös megismerésen, a bizalmi kapcsolaton át vezet az út.

Sokan a gyereküknek tartják a cégüket
Az alapítók esetében az általuk épített vállalkozástól való elszakadás komoly lelki problémával jár, pedig ez egy eladás esetén sem egyik napról a másikra történik. A régi tulajdonos aktív szerepvállalásához legtöbbször a vásárlók/új tulajdonos(ok) is ragaszkodnak. Ez általában egy 1-3 évig tartó vezető tisztségviselői vagy tanácsadói funkcióban nyilvánul meg.

Ennek hátterében az áll, hogy egy tulajdonos-cégvezető a kapcsolatrendszerén, emberi kapcsolatain keresztül ezerszállal kötődik cégéhez, piacaihoz, beszállítóihoz, ő rendelkezik azokkal a „belső” információkkal, amelyek cége profitábilis működéséhez elengedhetetlenek. Nyilvánvaló tehát, hogy egy ilyen tranzakció az esetek többségében nem úgy működik, hogy a vevő fizet a kasszánál, létrejött az adásvétel és vége. 

Miután az ilyen típusú cégek - még azonos szektorban is - meglehetősen különbözőek, így a szakértő szerint minden eset más. Általánosságban viszont elmondható, hogy az 1 milliárd forint feletti éves árbevételű cégek eladásánál már indokolt tanácsadó segítségét is igénybe venni, különösen abban az esetben, ha egy vállalkozás eszközértéke jelentős összegre rúg. Ami a tranzakciók méretét illeti, itt sem lehet fix összegekről beszélni. A cég értékének meghatározásakor a magyarországi ökölszabály, hogy 4-5-szörös EBITDA-val számolnak, ezt csökkenti a kötelezettségállomány. Természetesen vannak ettől lefelé és felfelé is eltérő mértékű/összegű tranzakciók.

 

A fórumról

Friss hírek

A Polaris Kupa első nyertese az FBN-H!

A Párizs melletti Fontainableau-ben tartotta az FBN-I múlt héten az ügyvezető titkárok szokásos éves találkozóját. 30 ország egyesületéből közel 50-en vettek részt az eseményen, s mindenki nagy meglepetésére az FBN-H elhozta az elsőként átadott Polaris Kupát!

   
Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2019. Január 30., Szerda

Családi történetek: „Az izsáki homoktól a nemzetközi cégbirodalomig”

Tommal már tervezzük egy ideje, hogy útnak indulunk és végig látogatjuk egyesületi tagcsaládjainkat. Családlátogatásaink elsődleges célja, hogy jobban megismerjünk Titeket és lássuk, miben tudná Egyesületünk még jobban támogatni Családotokat. Másodlagos célunk pedig, hogy a többi taggal is jobban megismertessünk Benneteket tanulságos történeteitek megosztásával.

Első célállomásunk Jakabszállás volt, ahol nagy örömünkre hat családtag fogadott bennünket a H. Szabó Családból. Bár mindenki nagyon fáradt volt az esti órákban, mégis a humor és a nevetés végig kísérte egész beszélgetésünket.

 

Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2019. Január 11., Péntek

Beszámoló a 14. K&H Klubról (2018. november 28.)

Ékes Ákos (az Üzletfejlesztés vezetője) a november 28.-ai K&H Családi Vállalatok Klubján bevezetőjében beszélt a múlt héten átadott K&H Díjról és a nyertes pályázókról. Kiemelte, hogy idén a legtöbb pályázat a társadalmi felelősségvállalás kategóriában érkezett és a díjat jövőre is meghirdetik majd. A részletekért kattints ide

Örömmel vezette be a nap izgalmas és sokakat érintő témáját, melynek előzménye 4 évvel ezelőttre nyúlik vissza. A K&H klubok indítását megelőzően ugyanis Ákos ellátogatott 10 családi céghez, akiket többek között a cégeladásról is faggatott és 10-ből 10-en azt válaszolták, szívesen eladnák a cégüket, ha a vevő számukra megfelelő árat kínálna.

Egyesületünket 9 család képviselte az eseményen. Képek itt.

 

Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2018. December 17., Hétfő

Komócsin Lauránál járt a Női Fórum

A coaching abban segít, hogy még sikeresebbek és boldogabbak legyünk, a coach pedig nem más, mint gyémántcsiszoló. 

Fórumvezetőnk, Dóra Hajni jóvoltából egy DIADALmas self-coachingon vehettek részt Egyesületünk női tagjai - mintegy 30-an - november 16-án az első magyar coaching modell megalkotója, Komócsin Laura vezetésével. Laura prezentációját ide kattintva tudod megtekinteni. 
Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2018. November 22., Csütörtök