A rendszerváltás körül alakult magyar családi vállalkozások történetük legnagyobb kihívásával néznek szembe napjainkban, amikor az alapító-tulajdonosoknak át kell adniuk a stafétabotot. Még akkor is, ha már megvan a potenciális örökös. Ha az utódlást nem kellő gonddal késztik elő, a nem várt szituációk, adók és illetékek a mesés vagyon tetemes hányadát felemészthetik, mielőtt a következő generáció bizonyíthatna.

Forrás: www.portfolio.hu 2018.05.28.

Ahol megvan az utód, aki továbbviszi a családi céget, ott nem tűnhet nagy kihívásnak a generációváltás. Úgy gondolhatják, hogy nincs szükség strukturális átalakításokra - holdingra, bizalmi vagyonkezelésre - az egyenes ági öröklés miatt úgysem kell illetéket fizetni. A gyerekek majd beülnek a közgyűlésbe azonos szavazattal, és meg van oldva a cég átadása.

Két gyerek esetében az 50-50 százalékos szavazati arány a közgyűlésben nem túl hatékony, mert nézeteltérés esetén - ha megmerevednek az álláspontok - döntésképtelenné válik a cég. Végső esetben akár működésképtelenné is válhat a társaság, ha a döntéshozók az alapvető kérdésekben nem jutnak dűlőre - mondta a Portfolio-nak Fajcsák Gábor, az RSM Hungary adóigazgatója, utalva egy jellemző problémára a generációváltás kapcsán. Az adószakértő ugyanakkor azt is hozzátette, hogy a cégek átstrukturálásának egyik fő motivációja, a vagyonmegőrzés és a vagyonbiztonság, amely a generációváltástól függetlenül is kulcskérdés. A cégek ugyanis sokféle működési kockázatot futnak, akár egy hibás könyvelés is okozhat jelentős adókockázatot, beperelhetik őket a szállítóik vagy a vevőik, vagy olyan, előre nem látható gazdasági körülmények közé kerülnek, melyek veszélyeztetik vagyonukat. 

"Azt tapasztalom, hogy a cégutódlás kérdése ma Magyarországon körülbelül 5-10 ezer családot érint, akik közül nagy számban vannak már most is a privátbanki ügyfelek. Az ügyfelek és a privátbankárok közötti szoros kapcsolat miatt többször felmerülnek ilyen típusú témák is a beszélgetésekkor. Éppen ezért az Erste Private Bankingnél mi is kiemelten figyelünk erre a témára és ügyfeleink számára szakértői segítséget nyújtunk partnereinken keresztül" - mondta el Kállay András, Private Banking szakember.

A vagyonelemek bebiztosításának egyik bevált módszere a cég holdingstruktúrába rendezése. Amennyiben egy holding cég alatt működnek az aktív leánycégek, ez lehetőséget teremt arra, hogy az aktív cégkockázatok és a megtermelt vagyon elváljon egymástól.

"Az aktív cégben megtermelt nyereségről minden évben el lehet dönteni, hogy azt a cégbe forgatják vissza, vagy osztalékként a holdingba kerül. A kifizetett osztalék már a holding vagyona, így nem veszélyezteti közvetlenül az egyes cégek működése, feltételezve, hogy a holding nem folytat visszaélésszerű üzletpolitikát" - mondta Fajcsák.
Egy generációváltás jó apropó a cég működésének átstrukturálására, de nem szükséges előfeltétel, ez a lépés a staféta átadásától függetlenül is, vagyonvédelmi szempontból fontos.

"A cégstruktúra kialakítás előkészítésekor fontos átgondolni, hogy milyen szempontokat kell figyelembe venni egy adott vállalat vagy cégcsoport esetében. El kell-e majd adni a céget, mert előre láthatóan nincs utód, vagy van ugyan, de nem kívánja továbbvinni az üzletet, vagy esetleg több örökös is van. Az utódlás kérdése mellett sok más tényező is meghatározó lehet a döntés során. Érdemes felmérni például a vállalat vagy cégcsoport aktuális értékét, valamint a piaci folyamatok alapján várható jövőbeni értékét és ezt is kiértékelni a cégértékesítés vagy generációváltás kérdésének eldöntésekor. Természetesen ebbe a kérdésbe ajánlatos bevonni az utódokat is" - mondta az adózási szakember.

A vagyonvédelem szempontjából a bizalmi vagyonkezelés (BVK) többet nyújt egy egyszerű holding cégnél, tekintettel arra, hogy ilyenkor a vagyon tulajdonjogi szempontból elválasztásra kerül az eredeti tulajdonosától. Ugyanakkor adózás tekintetében bizonyos szempontból nagyrészt hasonló a két alternatíva, de lehetnek eltérések is. Hasonló a holdingstruktúrához, mivel a kezelt vagyon kap egy adószámot és a társasági adó alanyává válik, azaz jellemzően ugyanúgy adózik majd a bevételei után mint egy holding cég, például az aktív vállalkozás által a BVK-nak fizetett osztalék ugyanúgy adómentes lesz, mintha egy holding cégnek fizetnék.

Ellenben egy BVK kedvezményezettje által megszerzett jövedelem nem minden esetben osztalékként adózik. Az, hogy kinek melyik megoldás kedvezőbb, egyedi adottságoktól és preferenciáktól függ, így ennek eldöntéséhez alapos elemzés szükséges.

Illetékterhek kezelése

A generációváltás egyik tipikus kérdésköre az örökösödési illeték kérdésének kezelése. A trust intézménye azért is olyan széles körben alkalmazott például az Egyesült Államokban, mert ott brutálisan magas az örökösödés illetékterhe, akár a 40 százalékot is elérheti. Ezért már a vagyonosabb középosztály szintjén is megéri különböző trustok-ba, alapítványokba áthelyezni a vagyont.

Magyarországon az örökösödés illetékmentes, legalábbis amíg egyenes ági öröklésről vagy házastárs örökléséről van szó.

Előállhat azonban olyan helyzet, amikor az örökös nem, vagy nem csak az egyenes ági rokonok közül kerül ki. Ha egy unokatestvér is a cégnél dolgozik, akit az örökhagyó szeretne bevonni az örökösök közé, neki már illetéket kéne fizetnie az öröksége után. Még gyakoribb helyzet lehet ma már, ha valakik nem házastársi, hanem élettársi kapcsolatban élnek, ugyanis ekkor az illetékmentesség nem alkalmazható. Bizalmi vagyonkezelés esetében azonban a kedvezményezetti státusz megszerzése nem keletkeztet sem adó-, sem illetékfizetési kötelezettséget.

A bizalmi vagyonkezelés tehát akár megoldást is jelenthet egyes öröklési kérdésekben, ugyanakkor a bizalmi vagyonkezelésből szerzett jövedelmek - attól függően például, hogy tőkéről, hozamról, egyenes ági rokoni kapcsolatról van-e szó vagy sem - eltérő módokon és mértékkel adózhatnak, ezért egy BVK kialakításakor körültekintően kell eljárni.

Cégeladásnál is jól jöhet a holding

A cégstruktúra kialakításának, átgondolásának fontos szerepe van, ha egy későbbi cégbővítés, fejlesztés, vagy éppen cégeladás van tervben. Ha valaki alapított egy Kft-t 1990-ben, 3 milliós alaptőkével, amely mára egy 3 milliárdos vállalattá nőtte ki magát és most el akarja adni a cégét, akkor a két összeg különbözete, vagyis 2 997 millió forintos nyereség után kell 15 százalékos adót fizetnie.

 

"Ekkora összegre jellemzően nincs szükség a mindennapi életvitel fedezésére, vélhetően befektetési céllal fogja az összeget felhasználni a cégtulajdonos. Ilyenkor mindenképpen érdemes előre végiggondolni adózási szempontból is, hogyan gazdálkodik a tulajdonos a megszerzett vagyonnal" - mondta Fajcsák.
A társasági adótörvény lehetőséget biztosít arra, hogy egy holding cég adómentesen értékesítse leányvállalatait. Az államkassza alapvetően nem szenved kárt ahhoz képest, mintha ezt magánszemélyként tette volna meg a tulajdonos, hiszen később, ha a cégértékesítésből befolyt összeget a holdingcég osztalékként kifizeti a magánszemélynek, ugyanúgy meg kell fizetni a 15 százalékos személyi jövedelemadót az osztalékra, mint a cégeladásból származó árfolyamnyereségre kellett volna.


Csakhogy mindaddig a teljes 3 milliárdos tőkéből lehet új vállalkozásokat indítani vagy a vagyont pénzügyi befektetésekben fialtatni, nem csak a tőke 85 százalékából. Ha pedig az üzlet nem váltotta be a reményeket és az új cégek csődbe mennek, vagy a pénzügyi befektetéseken veszteség keletkezik, akkor az elégett pénz mellett nem kellett még az adóterhet is kifizetni.

Ugyanakkor egy holdingstruktúra kialakítása nem egyszerű feladat, mivel az egyes tranzakciók során különböző adókötelezettségek merülhetnek fel. "Bár az EU - főként az akvizíciók és egyéb valós piaci tranzakciók elősegítése érdekében - több olyan szabályt is alkotott, amely lehetőséget kínál a cégstruktúra kialakítás és átalakítás adómentes vagy még inkább halasztott adózású kivitelezésére, az elmúlt időszakban ezen szabályok alkalmazását jelentősen szigorították a jogalkalmazóknál több esetben tapasztalt nem rendeltetésszerű joggyakorlás miatt. Ennek köszönhetően egy holdingstruktúra-kialakítás, vagy cégstruktúra átalakítás komoly tervezést és komplex ismereteket igényel."
 

Generációváltás - családtag, vagy kulcsvezető kerüljön az ügyvezető székbe?


Amikor akkorára nő a cég, hogy nem tudja egy ember irányítani, az örökösök pedig nem bevonhatók, szükség van olyan kulcsemberekre, akik sikeresen továbbviszik a cég ügyeit. Különösen fontos ez akkor, ha a cégben olyan növekedési potenciál van, amely ígéretesebbnek tűnik, mint bármely más pénzpiaci befektetés. 

Jobban járnak az utódok, ha a cég a család tulajdonában marad, még akkor is, ha a tevékenység mondjuk, komoly mérnöki tudást igényel, az utódok pedig teljesen más végzettségűek vagy irányultságúak. Ilyenkor jó alternatíva, ha a kulcsembereket tesszük vezető pozícióba, amíg az örökösök megmaradnak tulajdonosnak, de napi, operatív döntéseket nem hoznak. Mivel itt egy családon kívüli személy kerül bizalmi pozícióba, nagyban segítheti az elköteleződését egy olyan részvényjuttatás, amely érdekeltté teszi a cég profitjának növelésében - mondta az RSM adóigazgatója.

 

Megoldható, hogy olyan részvények kerüljenek a vezetők birtokába, amivel irányítást ugyan nem szereznek a cég felett, de komoly osztalékra jogosítja őket. Ezzel elérhető, hogy a meghatározó emberek a cégnél maradjanak, ami jelen munkaerőhiányos piaci helyzetben nem elhanyagolható szempont.


Mellesleg motiválóan hat a teljesítményükre az is, hogy ha a cég jobban teljesít, akkor az ő javadalmazásuk is nő, ráadásul egy fizetéshez viszonyítva "adóhatékonyabban" is jutalmazzuk őket.

"A részvényjuttatási programoknak számos típusa létezik a magyar szabályozásban, melyek mindegyike komoly kedvezményeket biztosíthat, ugyanakkor rendkívül eltérő feltételek mellett. Például olyan dolgozói részvényjuttatás is bevezethető (MRP), ahol akár több évre előre meghatározott célok eléréséhez kötött, hogy az ügyvezető hozzájusson egy részvénycsomaghoz. A lényeg, hogy a kialakítás előtt tisztában legyünk a lehetőségekkel és az elérendő célokkal, mivel így lehet a leghatékonyabb megoldást kiválasztani, azaz a számunkra legkedvezőbb programot bevezetni" - mondta Fajcsák.

Jó megoldás a különböző részvényjuttatási struktúrák kialakítása akkor is, ha több gyerek közül csak egy aktív a cégben. Ezt az adottságot is lehet különböző jogokat biztosító elsőbbségi részvényekkel előrelátóan kezelni. Ha adott esetben 3 gyerekből az egyik válik ügyvezetővé, aki minden fölött diszponál, hogy ne golyózza ki a másik kettőt, olyan részvénystruktúrát kell kialakítani, ahol az irányításból kimaradó testvérek valamilyen körben, bizonyos döntésekben például vétójogot kapnak, de egyéb fékek és ellensúlyok is beépíthetők a céges döntési rendszerbe.

Aki dolgozik a cégben és irányít, kaphat egy olyan elsőbbségi részvényt, amely biztosítja, hogy a profit első 10 százaléka mindig az övé, csak a többit osztják el a tulajdonosok között arányosan. A nem aktív utódok elsőbbségi részvényei pedig garantálhatják, hogy szavazatuk nélkül főbb kérdésekben, mint a cégeladás, nem lehet dönteni.

"Mindamellett hogy a részvénystruktúrához kapcsolódó osztalékági kifizetés az eredményességet is hatékonyan ösztönzi, jelentős a különbség a fizetés és az osztalék adóterhei között. Míg a nettó bérkifizetésre közel 82 százalékos adóteher rakódik - a munkavállaló és munkáltató adóit és járulékait is figyelembe véve -, addig a bruttó osztalékot mindössze 15 százalékos adó terheli. Tehát tízmillió forint nettó bér kifizetése, több mint 18 millió forintba kerül a cégnek, míg az osztalékkal nagyjából 11,75 millió forintos a teljes cégköltség."

A különböző részvénystruktúrák kialakításához pedig még csak részvénytársasággá sem kell alakulni. A Ptk. nem zárja ki ugyanis, hogy az üzletrészeket eltérő jogokkal ruházzák fel, így akár egy Kft. esetében is lehetőség van különböző javadalmazási programok bevezetésére.

 

A fórumról

Friss hírek

Beszámoló a X. FBN-H Konferenciáról és Családi Hétvégéről

Különleges alkalom volt az idei és nem csak a jubileumi évforduló miatt... Ha csak néhány szóval kellene jellemezni az együttléteinket, akkor leginkább a szeretet, az őszinteség, a nyitottság és az öröm fejezné ki az egyesületi rendezvényeink hangulatát. Csodás dolog ez! Alapítónk, Kürti Tom szerint az FBNI-nek több, mint 30 Egyesület a tagja szerte a világban, de nincs még egy – a miénkhez hasonló – közösség, ami hosszabb időn keresztül is meg tudja őrizni az intimitását! Ahol 30-40 család 2-3 generációval napokig súrlódásmentesen és meghitt légkörben tud tartalmasan időt együtt tölteni, a legkülönfélébb programokon részt venni és együtt örülni! Ahol tabuk nélkül lehet beszélgetni egymás előtt bármiről, akár a szexről is… Az egyik tagunk szavaival élve: „Idén minden jó volt! A táj, a szálloda, a szoba, a kaja, a programok és a társaság is!” Hálásan köszönjük a pozitív visszajelzéseiteket, de Nektek – egy ilyen Csapatnak vagy inkább Nagycsaládnak - könnyű jó rendezvényt szervezni…

Íme a három nap képekben! 

Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2018. Június 15., Péntek

A vállalkozósdi még mindig a férfiak játszótere

Hiába van mostanában sok szó a nemek közti egyenlőségről, mégis úgy tűnik, a „vállalkozósdi” még mindig férfi többségű buli. A Budapest LAB Családi Vállalkozás Kutatás 2017-es felmérése szerint a hazai, legalább három főt foglalkoztató és legalább 50 millió forintos éves árbevétellel rendelkező kkv-k ügyvezetői, tulajdonosai 82%-ban férfiak.

Forrás: https://piacesprofit.hu 2018.05.28.

Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2018. Május 31., Csütörtök

A Nagy Beszélgetés

Ismét megtöltötték a résztvevők az MTA Vörösmarty termét a Gutmann Családi Vagyon Szakmai Napon, mely 6. alkalommal került megrendezésre. Egyesületünkből 11 család képviseltette magát a rendezvényen. A központi téma ezúttal a "Nagy Beszélgetés volt". 

 
Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2018. Május 29., Kedd