Épp 40 generációnyi korkülönbség van a magyar és a világ legrégebbi családi vállalata között. Családban dolgozni lehet a legnagyobb áldás, de a legnagyobb átok is. Jó példák, tények és furcsaságok a családi vállalkozásokról.

1. A globális GDP 70-90%-át a családi vállalkozások állítják elő. Magyarországon a GDP 50-60%-t adják a családi vállalkozások, és a foglalkoztatottak felének ők adnak munkát.  
 
2. A Standard and Poors TOP 500 globális vállalata közül 34% családi kézben van.
 
3. A nagy gazdasági válság idején a 30-as években 4,3 millió családi vállalkozás ment tönkre, pedig a családi vállalatok sokkal válságállóbbak, mint a nem családi vállalatok. Rugalmasabbak és gyorsabban tudnak reagálni a változásra, ráadásul, ha szükséges, betolják a családi ezüstöt is.
 
4. Biztosan nem tudtad, hogy a nagy világcégek közül a Lego, a Heineken, a Mars, a Hermés és a Tata is családi kézben van. 
 
5. A világ legrégebbi családi vállalkozása 2006-ban becsődölt. A buddhista templomok építésével foglalkozó Kongo Gumi nevű japán céget 578-ban alapították, 14 évszázadon keresztül működött, 40 generációváltást élt túl.
 
6. A világ jelenleg legrégebbi családi vállalata 1300 éves és szintén Japánban van. A Houshit 718-ban alapították Awazuban. A legenda szerint Taicho szerzetes a szent Hakusan hegyekben vándorolt, mikor egyik éjszaka álmában megjelent neki a hegy istene és azt mondta, hogy a közeli faluban, Awazuban egy forró vízű, gyógyító erejű forrás folyik a hegy belsejében. Menjen oda, kutassa fel a forrást, amely örök időkre szolgálni fogja őt és a falu lakóit. Taicho elment a faluba, megkeresték a forrást, és egyik tanítványát, Houshit bízta meg azzal, hogy építsen fürdőt a faluban. A Houshi szálloda 46 generáció óta működik. 
 
 
 
7. A világ 10 legrégebbi családi vállalkozása között 6 olasz cég (+ 1 japán, 1 német és 2 francia) található. 
 
8. Az USA legrégebbi családi cége a cintányérokat gyártó Zildjian – 16 generáció óta. 
 
I. Avedis Zildjian örmény alkimista, aki az első cintányérokat készítette Konstantinápolyban 1618-ban.

 

 

9. A legrégebbi magyar családi vállalkozás a Zwack Unicum, jelenleg a hatodik generáció vezeti a céget.
 
10. Egyébként egy átlagos magyar családi vállalkozás most éli meg az első generációváltást, vagyis a cégtulajdonlásban most jönnek a képbe az alapítók gyermekei. Ehhez képest Nyugat-Európában már a 5. generációváltás zajlik. 
 
11. A generációváltás óriási kihívást jelent minden családi vállalkozás életében. A családi vállalkozások mindössze egyharmadánál létezik kidolgozott terv arra, hogy ki viszi majd tovább a céget, így nem is csoda, hogy a családi cégek 2/3-a elvérzik - megszűnik, tönkremegy vagy eladják - az első generációváltáskor.
 
Például az Oázis
Magyarországon is több, jól ismert családi vállalkozás létezik, gondoljunk csak a Zwackra, a Béresre, a Kürt Zrt-re vagy a Cserpesre. Egy szintén kitűnő példa az Oázis Kertészet, amely az alapító szülők és 4 fiuk tulajdonában van. A vállalkozást 1987-ben alapították, mára már 18 áruházuk van Magyarországon és 2 Szlovákiában, áruházaik 250 főt foglalkoztatnak.
Boross Dávid a vállalat egyik tulajdonosa és egyben marketing igazgatója – az ő ötlete alapján lett az Oázisból az ország legnagyobb kertészeti áruházlánca. Szerinte egy családi vállalkozásban családtagként dolgozni lehet maga a Mennyország, de a Pokol is. Ugyanis ha a családban nincs meg a harmónia és az összetartás, akkor a családi cég nem más, mint éveken át tartó kínszenvedés. Ugyanakkor kevés olyan inspiráló munkakör van, ahol a testvéreivel közösen és gyermekeiért tud valaki felelősen dönteni.
 
A Felelős Családi Vállalkozásokért Magyarországon Egyesület pont azzal a céllal hozták létre, hogy segítse a generációváltást. Hazánkban a jelenlegi fő kihívás, hogy az alapítók határozzák el: szeretnék átadni vállalatukat, ugyanakkor a fiatalokat motiválni kell, hogy érdemeljék ki a nem mindennapi lehetőséget.
 
Dávid a tavalyi Példakép pályázaton bekerült az ország 50 Példakép vállalkozója közé A vele készült interjú itt olvasható.
 
Cikkünk forrása a Példakép Blog
 
 

A fórumról

A NxG fórum célja, hogy támogassa az utódlás – öröklés kérdéseinek felelős, célszerű, hatékony átgondolását, tapasztalatcseréit a következő generáció tagjai között. 18 és 44 év közötti fiatal felnőttek társasága, akik küzdenek a lehetőséggel, a felelősséggel, hogy a családi vállalataik körül milyen pozíciót érdemes, lehet, vagy kell elfoglalniuk. Fiatalokról lévén szó a találkozók jórészt kötetlen keretek közt folynak, bulis hangulatban, egymással beszélgetve, egy-egy központi témát röviden felvetve.

Beszámoló az éves konferenciáról

Ismét egy szuper hangulatú éves konferencián vagyunk túl és a szombati közgyűlésen megválasztottuk az új tisztségviselőket is!  38 családból 120 felnőtt és 25 gyerek képviseltette magát az év legnépszerűbb egyesületi rendezvényén. A képekhez klikkelj ide!

Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2019. Június 13., Csütörtök

A növekedés az új stratégia

A terv azért kell, hogy legyen min változtatni, a stratégiaalkotás pedig valójában nem külső szakértőkkel történik, hanem a kollégákkal. A Megakrán Nyrt. társtulajdonosa, Vitkovics Péter szerint a cél maga a stratégia, célja pedig mindenkinek van. A stratégia része a vízió és a misszió, ami azt mutatja meg, miért vagyunk itt, mi különböztet meg minket másoktól és hol képzeljük el magunkat a jövőben. Az a tulajdonos, aki képes arra, hogy a napi rutinból kiszakadva, elvonulva felülről nézze a saját vállalkozását, az képes a stratégia alkotásra és ahhoz kapcsolódóan akciótervek készítésére is. Ebben segít az Elite program. Úgy gondolja, hogy mindig saját magunkban kell bízni, a saját erőforrásainkra kell támaszkodni és a saját utunkat kell járni. S hogy ehhez mennyire van szükség külső tanácsadóra? Vitkovics Péter szerint a tapasztalt külső szemre szükség van az objektív kép feltárásához, mert a tulajdonost általában egy természetes vakság sújtja.

Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2019. Május 27., Hétfő

Májusi FBN-H klub beszámoló

29 családból közel 60 fő vett részt a májusi klubon a Marriott Hotelben. A képekhez klikkelj ide! Az est első felében "A növekedés az új stratégia" címmel a Budapesti Értéktőzsdétől Dr. Lódi Katalni beszélgetett a stratégiaalkotásról néhány partner cégükkel, akik megosztották velünk tapasztalataikat és fejlődésüket az Elite program keretében. Ezt követően Új-Zélandról láttunk-hallottunk egy kis ízelítőt Sepherd Csaba prezentálásában, majd a Jójárt Család mutatkozott be. A késő esti közgyűlés elfogadta az éves beszámolókat, az idénre tervezett költségvetést és az Ellenőrző Bizottág beszámolóját is. 

Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2019. Május 27., Hétfő

A Schiller Sztori 3 generáció szemével

Az alapító nagypapát annak idején Szenes Iván beszélte rá a reklámra és tőle származik a "Schiller Opel, a szerviz szuper!" szlogen is. Schiller Péter a nagybátyjának köszönhetően szerette meg az autókat és már egészen fiatalon elkezdett autókkal foglalkozni. Később beiratkozott a Bánki Donát Műszaki Főiskolára, mondván, hogy tanulni jobb, mint dolgozni, de mérnökként is autószerelő lett belőle. Korán megtanulta, hogy a vevőnek,  ha bejön a boltba, köszönni kell, s akkor is, ha távozik. Véleménye szerint még ma is ebből élnek.

 

 
Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2019. Május 27., Hétfő

Lányi Szabolcs és az UTIBER története

Nem akart édesapja nyomdokaiban járni, helyette a fogorvosi pályát választotta és külföldi tanulmányútra ment. Édesapja - karizmatikus személyiség lévén - a személyével teremtette meg a vállalati kultúrát. Halálakor indultak a problémák, melyek megoldásában - Szabolcs bevallása szerint - sokat segített volna, ha már akkor ismeri az FBN-H Egyesületet. Az édesapja halála után a társtulajdonos háttérbe vonult, nem vállalta az ügyvezetői szerepkört, mégis őt keresték meg a kollégák a későbbiekben is ügyes-bajos dolgaikkal.

 

Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2019. Május 27., Hétfő